Közélet

Nem szabadította fel a nőket a forradalom

Pál Mónika
Pál Mónika

pszichológus. 2017. 11. 07. 15:54

Az 1917-es októberi orosz forradalom 100. évfordulóján nem feledkezhetünk meg a nőkről: sokan vettek részt aktívan a forradalom kitörése előtt, közben, és a bolsevik uralom során a történésekben, illetve az életüket érintő törvények meghozásában is jelentős szerepük volt.

A 19. századi cári Oroszország nagy részben paraszti társadalom volt, a nők helyzetét a teljes, törvényekkel megalapozott alárendeltség jellemezte.

Az egyházi szabályozású házasság a nők számára azt jelentette, hogy apjuk uralma alól férjük tulajdonába kerültek. Az őket érő erőszak mindennapos volt.

Néhány szempontból ugyanakkor nagy különbségek voltak a különböző osztályokba és rétegekbe tartozó nők között. Míg a privilegizáltabb helyzetűek korlátozott mértékben hozzáfértek az oktatáshoz, addig a parasztok között hatalmas volt az analfabéták aránya.

A 19. század végétől egyre többen költöztek városokba, hogy gyárakban dolgozhassanak. A nők is 12-14 éves korukban kezdték a munkát, és nem volt ritka a 18 órás munkaidő. Ez a változás részben pozitívan és progresszíven hatott a nők életére, hiszen először volt lehetőségük kiszabadulni a falusi patriarchális rendszerből, és a társadalom független tagjaivá válni. Ugyanakkor a nők kettős terhe még nagyobb lett, mivel a gyári munka mellett otthon ugyanúgy el kellett látniuk a háztartással és a gyerekneveléssel kapcsolatos feladatokat.

Az első világháború alatt – amikor a férfiak nagy része a fronton harcolt – tovább növekedett a nők aránya a gyári munkások között, 1917-re elérte a 43 százalékot.

Tüntető textilmunkásnők, forradalmárnők

Az 1860-as és ’70-es években sok nő csatlakozott a forradalmi mozgalmakhoz, elsősorban azok, akik külföldön tanultak és ott beleláttak a női szervezetek működésébe.

Az októberi forradalmat megelőző márciusi felkelés kirobbantásában nagy szerepük volt a nőknek. Bár az első nőnapot az USA-ban tartották 1909-ben, az orosz női textilmunkások (a Gergely-naptár szerinti) 1917. március 8-án szolidaritási tüntetést tartottak. Több tízezer nő vonult Szentpétervár utcáin a cári rendszer megszüntetését és kenyeret követelve, elsősorban a gazdasági elnyomás ellen fellépve. Később férfi gyári munkások is csatlakoztak hozzájuk. Az orosz hadsereg megpróbálta megállítani őket, de mivel a legtöbb katona a fronton volt, ezek az alakulatok kevés gyakorlattal rendelkező férfiakból álltak, és nem jártak sikerrel. A békés tüntetés forrongássá változott és az ország több részére átterjedt.

Lenin és felesége, Nagyezsda Krupszkaja
Fotó: Cubes

Márciust követően a nők nagy része – Alexandra Kollontajt, Nagyezsda Krupszkaját és Inessza Armandot kivéve – eltűnt a forradalom történetéből. A gyárakban például továbbra is férfiak uralták a bizottsági választásokat, olyan iparágakban is, amelyekben elsősorban nők dolgoztak. A nőknek otthon is helyt kellett állniuk, és nagy részüknek a szükséges szabadidő mellett a megfelelő képzettsége is hiányzott ahhoz, hogy jelentős politikai tevékenységet végezzen.

A forradalom alatt a bolsevik párt női tagjai részt vettek a sérültek ápolásában és az orvosi segítség koordinálásában, megszervezték a különböző helyszínek közötti kommunikációt. Néhányan a felkelés irányításában is szerepet vállaltak, beszédeket mondtak, szórólapokat terjesztettek, fegyvert osztottak. A Vörös Gárda tagjai között is találhatunk nőket.

A bolsevikok törvény előtti egyenlőséget adtak a nőknek

Lenin és a többi bolsevik fontosnak tartotta a nők egyenlőségének kérdését. Ezért hat héttel az októberi forradalom után eltörölték az egyház házasság feletti kontrollját, törvénybe iktatták, hogy mindkét fél kezdeményezheti a válást, és a nőknek is lehetett saját tulajdonuk. Ha egy nő nem tudta, kitől esett teherbe, minden korábbi szexuális partnere felelősséggel tartozott a gyerekért.

Oroszország volt az első olyan állam, ahol – 1920-ban – legalizálták az abortuszt.

A szovjet rezsim később egyre inkább kiépítette a szociális ellátórendszert, többek között óvodák és bölcsődék létrehozásával szervezve ki a házimunka és gyereknevelés egy részét, részben tehermentesítve ezzel a nőket. A család már nem az a gazdasági társulás volt, ami korábban, hanem egyre inkább az önkéntesen együtt élő emberek közössége.

A bolsevikok abban is progresszívak voltak, hogy 1917-ben törvénybe iktatták a nők szavazati jogát. (Ekkor Európán belül csak Norvégiában és Dániában szavazhattak a nők.) Bevezették a 8 órás munkanapot, ami többek között azért is volt fontos intézkedés, mert így a nők is könnyebben részt vehetnek a politikai életben.

A forradalmat követően konferenciákon, gyűléseken keresztül informálták a nőket és próbálták őket felkészíteni a mozgalmi munkára. A bolsevik pártban emelkedett is a nők aránya. A törvény előtti egyenlőség ugyanakkor nem jelentett teljes és valódi egyenlőséget, hiszen maguk a struktúrák csak lassan változtak.

Két nő vezető szerepben

Az októberi forradalom és később a bolsevik párt uralma alatti időszak női szereplői közül Alexandra Kollontajt és Nagyezsda Krupszkaját érdemes kiemelni. 1919-ben Inessza Armanddal együtt ők alapították meg a Nők Hivatalát (Zhenotdel), hogy a munkásnőket be tudják csatornázni a forradalmi folyamatokba, és segítsék az írástudatlanság felszámolását, az oktatáshoz való hozzáférést.

Alexandra Kollontaj
Fotó: Getty Images/Keystone

Nagyezsda Krupszkaját elsősorban Lenin feleségeként szokás emlegetni (1898-ban ment hozzá), de 1939-es haláláig fontos szerepet játszott a bolsevik pártban, férjétől függetlenül is jelentős munkát végzett. Az oktatást, a kultúra terjesztését tartotta az egyik legfontosabb feladatnak, és a tanítás során alaposan megismerte a munkások életkörülményeit. A forradalom előtt és után is aktív volt politikailag, emellett írni-olvasni tanította a munkásnőket.

Kollontaj főnemesi családját hagyta ott a mozgalmi munkáért. Az októberi forradalomban a párt központi bizottságának egyetlen női tagjaként vett részt, 1918-tól egészségügyi népbiztosként ő lett az első női kormánytag az országban, majd 1922-től a világ első női nagykövete.

Nagy szerepe volt a nőket érintő törvények kidolgozásában, de mivel a bolsevik párton belül megalakította a kritikus hangvételű „munkásellenzéket” – amit Lenin később felszámolt – politikailag viszonylag gyorsan elszigetelődött. A nőkérdést marxista szempontból közelítette meg: úgy gondolta, hogy a nők csak a munkásosztály uralomra jutásával szabadulhatnak fel. Sokat dolgozott azon, hogy a nők politikailag képzetté váljanak, illetve mentesüljenek a házimunka terhe alól. Emellett írásaiban és a gyakorlatban is egy, a korábbinál sokkal szabadabb, a kölcsönös vonzódáson és a szerelmen alapuló szexualitást propagált. Sokszor került konfliktusba Leninnel, ennek ellenére hagyták dolgozni, írni.

A nők többsége nem szabadult fel

Bárhogy értelmezzük is az októberi forradalom előtti és utáni eseményeket, kétségtelen, hogy a bolsevikok – köztük az említett Krupszkaja és Kollontaj – sok nőt be tudtak szervezni a politikába, és aktívan foglalkoztak az emancipáció kérdésével. Csökkent az írástudatlan nők aránya a társadalomban, szavazati jogot kaptak, és néhány évig a korábbinál sokkal felszabadultabban élhettek.

Fotó: Getty Images/Topical Press Agency

Ugyanakkor a szavazati jog a nők – munkások és parasztok – többsége számára nem jelentett sokat, hiszen életüket elsősorban a nélkülözéssel való küzdelem és a hosszú munkaórák dominálták. Az elnyomás nem absztrakt szinten jelent meg, hanem a mindennapi élet látható része volt. Elsősorban azért kezdtek el politizálni a bolsevik pártban, mert nem akartak tovább éhezni; fellázadtak a politikusok és a háború ellen. A forradalom után sem tűnt el a férfidominancia, valójában csak kevés nő került vezető pozícióba.

Oroszországban a 19. század végétől jelen voltak a feminista törekvések is, amik bizonyos szempontból ellentétbe kerültek azzal, ahogy a bolsevikok kezelték a nőkérdést. Leninék fontosnak tartották a nők harcát és szerveződését, de ezt a munkásosztály harcán belül képzelték el. Az általuk burzsoának nevezett feminista mozgalmat elsősorban azért kritizálták, mert az főleg a nők oktatáshoz való jogával foglalkozott, ami kevés orosz nőt érintett; illetve mert a feministák úgy gondolták, jótékonykodással és reformokkal megoldható a szegény proletárok életkörülményeinek javítása.

Szocialista női vezetők a szavazati jogot is burzsoá követelésnek nevezték, ami nem befolyásolja annyira a munkásnők életét, mint az, hogy meg tudják-e venni az alapvető élelmiszereket. A bolsevikok úgy gondolták, hogy a privilegizált helyzetű feministák nem érthetik meg a munkások és parasztok igényeit, és gyengítik a munkásszolidaritást.

A forradalom győzelme után a hatalom el is tűntette a feminista szervezeteket, újságokat, autonóm csoportokat.

A férfidominancia nem tűnt el a bolsevik uralom alatt: pozitív irányba változott a nők helyzete, de valójában csak kevesen kerültek vezető pozícióba és tudták érvényesíteni jogaikat. Ez az időszak nem is tartott sokáig: Sztálin a ’30-as években betiltotta az abortuszt és jelentősen megszigorította a válással kapcsolatos törvényeket. A korai kommunista vízió, nők teljes egyenlősége és felszabadítása valójában soha nem realizálódott teljesen.

Kiemelt kép: RIA Novosti

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.