Motiváljon a változásra, konkrét eszközöket adjon a kezünkbe, és tanuljunk belőle a lelki működésünkről. Szubjektív válogatás pszichológus szerzőnktől.
A politikai hovatartozásnak is köze van ahhoz, ki hogyan gondolkodik a környezeti szempontokról és az energiafogyasztásról.
Novák Katalin néhány hete tüntette ki a klinikai szakpszichológust, akinek a 12 szabály az élethez – Így kerüld el a káoszt! című önsegítő könyve világsiker. Tud-e újat mondani, képes-e az olvasóknak támaszt nyújtani?
Hogyan élhetünk úgy, hogy ne érezzük súlyos lemondásnak a fenntarthatóságot? Hogyan élvezhetjük úgy az életet, hogy közben mégsem tesszük tönkre magunkat és a környezetünket?
A volt államtitkár, múzeumigazgató bejegyzésében felfedezhető az önigazolási és a rendszerigazolási törekvés is.
A természetben lenni gyakran nem környezetbarát.
Bár a megvesztegetés és a korrupció témája mindig is foglalkoztatta a kutatókat, a vizsgálatok leginkább az okokkal és a következményekkel foglalkoznak. Arról viszonylag keveset tudunk, hogy mit gondolnak a választópolgárok a korrupcióról.
A legfontosabb, hogy legyen az életükben olyan felnőtt, aki megbízható.
Az orosz–ukrán háborúból fakadó ijesztő és bizonytalan helyzet idehaza is sokakból vált ki rettegést, szomorúságot és erős szorongást. Mit tehetünk azért, hogy ne készüljünk ki teljesen lelkileg?
Az érintettektől nem várható el, hogy úgy lépjenek tovább, ahogy azt egy haláleset, egy lezárt kapcsolat vagy egy múltbeli veszteség után tennék.
Sokan úgy tartják, hogy szilveszterkor mindenképpen bulizni kell, míg mások ezt érzik az év legnyomasztóbb napjának. Miért alakult ki az az elvárás, hogy ilyenkor kell a legjobban éreznünk magunkat?
A világon csak néhány országban engedélyezett az eutanázia, annak ellenére, hogy sok érv szól mellette az érintettek, a hozzátartozók és az
Az életben rengeteg olyan helyzet van, amikor rá kell bíznunk magunkat mások szakértelmére vagy jóindulatára.
Fontos kérdéseket tett fel a 24.hu-nak adott interjújában Turi György, megpróbálunk válaszolni neki.
A koronavírus-járvány előtt sokan még betegen is bejártak a munkahelyükre. A pandémia alatt romlott a helyzet: még többet dolgozunk betegen, csak most már otthon. Pedig ez senkinek sem éri meg.
A természetfilmek nemcsak ismereteket adnak át, hanem érzelmileg is fejlesztik a gyerekeket.
Egyre többen vannak, akik tudatosan gyerektelenek. Miért döntenek így, és milyen reakciókkal kell szembenézniük?
Azok, akik felelősek vagy felelősnek érzik magukat valakinek a haláláért, ugyanúgy szenvedhetnek poszttraumás stressz zavarban, mint a katonák, vagy akiket gyerekkorukban súlyosan bántalmaztak.
Vannak emlékek, amelyek úgy rögzülnek, mintha bizonyos dolgokat egy vakuval világítana meg az agyunk fényképezőgépe.
De az oltás kötelezővé tétele sem feltétlenül jó megoldás.
Az, hogy egy országot a kormánya politikája alapján határozunk könnyen vezethet előítéletekhez, gyűlölködéshez.
Kimutatták: a gyerekkori traumák is befolyásolják azt, hogy kit mennyire viselt meg a koronavírus-járvány.
Lehet-e identitásképző szerepe annak, hogy milyen típusú vakcinát kaptunk, illetve mennyire lehetnek tartósak azok a csoportok, melyeket az egyes oltásfajták alakítottak ki?
Ha ők megkaphatták, mi miért nem? – ezt érezheti most nagyjából másfél millió magyar, és ez természetes emberi reakció.
