Óriási változások zajlanak Finnországban, részben az ukrajnai háború geopolitikai hatásai, részben pedig a régóta feszítő belső problémák miatt. Elemzők szerint az elmúlt száz év legjobboldalibb kormányzása jöhet az északi államban.
Budapest ostromának emlékezetét évtizedek óta a szélsőjobboldal narratívája határozza meg. Hogy miért alakult így, arról Ungváry Krisztián történészt kérdeztük, aki maga is próbál ezen változtatni.
Olaszországban elvileg minden adott – a nagy parlamenti többség és a gyenge, megosztott ellenfél is –, hogy a nagyot nyerő jobboldal stabilizálja a hatalmát.
Előretört a svéd szélsőjobb, csak miattuk nyert a jobboldal összességében. Mivel azonban szalonképtelenek, így várhatóan a velük szövetkező Mérsékelt Párt adhatja az új kormányfőt. A baloldali szocdemek hiába erősödtek, a saját jobbközép szövetségesük zuhanása miatt megbuktak.
Nem a semmiből érkezett Orbán fajkeveredésről szóló értekezése. Az elmúlt évtizedben több ellentmondásos szerző is elképesztő népszerűségre tett szert a nemzetközi jobboldalon, akik a fajok, népek keveredésének, együttélésének ingoványos talajára tévedtek.
Mario Draghi lemondása után várhatóan előrehozott választásokat tartanak szeptemberben, az esélyes Giorgia Meloni posztfasiszta pártja, amely Matteo Salvini Ligájával és Silvio Berlusconi Forza Italiájával is együttműködhet.
Postán érkező véres kés, halálos fenyegetéseket és pisztolytöltényeket tartalmazó levelek, nyílt patkányozás a közösségi médiában – a madridi választási kampány durvasága még a szenvedélyes spanyolokat is meglepte. Az eredmény kevésbé.
Meddig mosódhat még a határ a szélsőséges és a mainstream jobboldal között, és hogyan hat ez a közelgő választásra? A többi között ezt is boncolgatja a Political Capital kutatása.
Utcai csatatérré változott Róma belvárosának legnagyobb tere, ahol szélsőjobboldali csoportok a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási tilalom ellen tüntettek vasárnapra virradó éjszaka.