Pénteken, szombaton és vasárnap több százezren – a szervezők szerint 1,4 millióan – vonultak az utcákra Németország mintegy száz településén tiltakozásul a szélsőjobb, illetve az Alternatíva Németországért (AfD) párt előretörése, illetve a körülöttük kialakult botrány miatt. Már a második hete tiltakoznak a németek, és a következő napokban is terveznek újabb utcai megmozdulásokat.
A demonstrációkra azután került sor, hogy a Correctiv oknyomozó portál január 10-én beszámolt a szélsőjobboldali, neonáci erők múlt novemberi, titkos potsdami találkozójáról, ahol a migrációs politikáról, ezen belül külföldi származásúak – több millió ember – deportálásáról vitáztak.
Az AfD több magas rangú politikusa, így
- egy Bundestag-képviselő, Gerrit Huy,
- a társelnök Alice Weidel személyi asszisztense, Roland Hartwig,
- valamint a párt Szász-Anhalt tartományi frakcióvezetője, Ulrich Siegmund
is részt vett a találkozón. A párt azóta nem győzi hangoztatni, hogy nem része a terveiknek a tömeges kitoloncolás – a pártvezető meg is vált a tanácskozáson felbukkant jobbkezétől –, a tiltakozásokat ugyanakkor nem kommentálta. A német hírszerzés már jó ideje megfigyelés alatt tartja a pártot, és a szélén található csoportosulásokra többször felhívta a figyelmet.
Vasárnap egyebek mellett olyan nagyvárosokban tiltakoztak, mint München, Köln, Berlin, valamint keletnémet AfD-s fellegvárakban, mint Lipcse és Drezda. Több helyszínen is jóval több tüntető jelent meg, mint amennyire a szervezők számítottak.
Münchenben a tervezettnél korábban félbe kellett szakítani a demonstrációt, mivel túl nagy volt a zsúfoltság – a rendőrség adatai szerint 100 ezer, a szervezők szerint 250 ezer ember jelent meg, miközben előzetesen csak 80 ezer tiltakozóra számítottak. Pénteken Hamburgban a szervezők hasonló helyzetben találták magukat. A berlini esemény kezdetén 30 ezren voltak jelen, de a rendőrség szerint a létszám százezerre emelkedett. Kölnben és Brémában is több tízezres tömeg demonstrálhatott.
A tüntetők olyan feliratú táblákkal jelentek meg, mint „Nácik, köszönjük, nem!”, „Olyan ez, mint 1933-ban, tiltsák be az AfD-t most!”, „A fasizmus nem alternatíva”, vagy
Az AfD-re szavazni 1933-at idézi.
Potsdam
Az AfD-től nem áll távol a migrációellenesség, sőt ennek köszönhették a felemelkedésüket a 2015-ös migrációs hullám idején. Noha a szélsőségességük miatt a többi parlamenti párt kizárja velük az együttműködést, és eddig is számos demonstrációt tartottak ellenük, a Correctiv cikke minden eddiginél nagyobb tiltakozáshullámot gerjesztett.
A lap beszámolója szerint a potsdami hotelben megtartott, november 25-i találkozón a résztvevők – neonáci influenszerektől gazdag üzletemberekig – azt javasolták, hogy a „nem asszimilált állampolgárokat”, akik „nem alkalmazkodtak a többségi társadalomhoz”, az ország elhagyására kényszerítsék, illetve „egy észak-afrikai mintaállamba” űzzék, ahol akár kétmillió ember elhelyezését is elképzelhetőnek tartják.
Többek szerint ez a terv emlékeztet a nácik eredeti elképzelésére, amely szerint az európai zsidókat Madagaszkárra akarták kitoloncolni.
German Chancellor Olaf Scholz slammed "fanatics" after details emerged about a meeting of far-right AfD politicians and neo-Nazis.
The participants are said to have discussed plans to "remigrate" millions of people with foreign roots, including citizens. @mattmoorek has more: pic.twitter.com/GuKXWlI8wj
— DW Politics (@dw_politics) January 12, 2024
Az oknyomozó portál azt írja, a korábbi AfD-s képviselő, jelenleg a párt de facto főtitkáraként működő Hartwig szerint az AfD kész pénzügyileg hozzájárulni ahhoz a találkozón felmerült ötlethez, miszerint létrehoznának egy jobboldali influenszereket tömörítő ügynökséget, amely mindenekelőtt a fiatalok véleményformálását, befolyásolását segítené a közelgő európai parlamenti és regionális választások előtt.
A társelnök Weidel azzal támadta a Correctiv – rejtett kamerás felvételekkel, írásos dokumentumokkal és belső informátor által alátámasztott – beszámolóját, hogy az szándékosan félre akarja vezetni az embereket az AfD bevándorlás-politikájával kapcsolatban. A szóban forgó rendezvényt nem az AfD szervezte, és az embereik nem a párt álláspontját, hanem a saját véleményüket fejtették ki, mondta. Tömeges deportálás az AfD tervei, céljai között nem szerepel, az viszont igen, hogy felhasználjon minden lehetséges legális eszközt a migráció megakadályozására, a honosítások korlátozására és a terrorizmussal gyanúsított migránsok kitoloncolására.
Aki német állampolgárságú, az kétségtelenül a német nemzethez tartozik. És pontosan ez az, ami miatt nem szabadna a német állampolgárságot olcsón eladni és öntözőkannával kiosztani
– nyilatkozta Alice Weidel.
Ezt talán elfelejtették közölni a Bundestagban ülő brandenburgi képviselőjükkel, René Springerrel, aki az X-re azt írta a cikk megjelenése után:
Az idegeneket visszaküldjük a hazájukba. Több milliónyit. Ez nem egy titkos terv. Ez egy ígéret.
A Deutsche Welle emlékeztet, hogy a 2021-es választás előtti kampánykiadványában a szélsőjobboldali és rasszista jelzőkkel szemben tiltakozó párt megemlítette a „remigrációs menetrendet”, de nem részletezte, mit ért alatta. A cikk megjelenésének napján is még arról számoltak be az X-en, hogy „következetes és meginghatatlan remigrációs politikára”, illetve „a bűnözők útlevelének visszavonására és remigrációra” van szükség, hogy aztán másnap a párt másik társelnöke, Tino Chrupalla már arról írjon:
Meghívjuk a migrációs múlttal rendelkező németeket, hogy csatlakozzanak hozzánk, és tegyenek a pozitív változásért.
A remigráció alapvetően egy szociológiai kifejezés, a migránsok önkéntes hazatérését fogalmazták meg vele, ám a szélsőjobb idővel új tartalommal töltötte meg az ártatlannak tűnő kifejezést. Olyannal, ami sértheti a német alaptörvényben lefektetett alapvető jogokat, például azt, hogy származási, faji vagy nyelvi okokból senkit nem lehet megkülönböztetni.
A „remigrációs” tervet az Identitás Mozgalom osztrák vezetője, a német gazdatüntetésekbe beszivárogni kívánó szélsőséges influenszer, Martin Sellner fejtette ki bővebben, aki később a Reuters kérdésére azt válaszolta, ő nem tett törvényellenes javaslatot.
Nagyon világossá tettem, hogy nem lehet különbséget tenni az állampolgárok között, nem lehetnek másodrangú állampolgárok, és minden kivándorlási intézkedésnek törvényesnek kell lennie. Az olyan, nem asszimilálódott polgároknál, mint az iszlamisták, a gengszterek és a jóléti rendszert kihasználó csalók, sürgetni kell a normákhoz való alkalmazkodást és az asszimilálódást.
Hozzátette, ez magában foglalhatja az önkéntes hazatérést szorgalmazó eszközöket is.
Politika
Még ha az AfD-vel való együttműködést minden parlamenti párt kizárja is, számos politikai veszélyt rejt magában a jelenlegi helyzet. Az AfD nemcsak Németország második legerősebb pártja, hanem a 16 keletnémet tartomány közül ötben a legerősebbek (háromban idén lesz választás), valamint jó eredményt érhetnek el a júniusi EP-választáson ugyanúgy, mint a vele egy időben, nyolc tartományban tartandó önkormányzati választáson is. A szövetségi Németországot irányító hármas koalícióból viszont mindhárom párt elég rosszul áll a 2021 végi választáshoz képest – leginkább a gazdasági nehézségek, a népszerűtlen döntések, valamint a belharcaik következtében.
De nem csak a regnáló kormány katasztrofális működésének, és nem is csupán a párt által elvégzett politikai munkának a következménye az AfD megerősödése. Gabor Steingart a Pioneer című hírlevelében azon a véleményen van, a mostani helyzethez nagyban hozzájárult az is, hogy a CDU/CSU nincs felkészülve a kormány ellenfeleként való fellépésre, valójában nem ellenzéke a mostani országvezetésnek.
Ha az AfD abban a három tartományban, ahol szeptemberben választást tartanak, tovább erősödik, a többi pártra súlyos koalíciós nyomás nehezedhet. A többséghez szükség lehet az összes többi párt együttműködésére a CDU-tól a szélsőbalos Linkéig, mert ha ez nem történik meg, csak törékeny kisebbségi támogatottságú kormányokat tudnak majd alakítani.
Az utcai tiltakozások mellett újra előkerült egy régóta megfogalmazott politikai álláspont is, amely a 11 éve működő AfD szinten teljes történetét végigkísérte: tiltsák be a pártot.
Betiltás
Egy, az AfD betiltását szorgalmazó online petíciót már csaknem 720 ezren írtak alá, és olyan politikusok is emellett lobbiznak, mint a CDU-s Marco Wanderwitz, aki az előző, Angela Merkel vezette kormány utolsó két évében a keletnémet tartományokért volt felelős államminiszter.
A német alkotmányvédelem feltételezett szélsőjobboldali szervezetként tartja nyilván az AfD-t (ez szélesebb körű megfigyelési lehetőséget biztosít a titkosszolgálatoknak), több tartomány hatóságai is vizsgálódnak ellene, sőt, három tartományban már szélsőséges szervezetnek minősítették. Ha a hatóságok bizonyítottnak találják a párt szélsőségességét, akár be is tilthatják a „demokráciát fenyegető veszélyre” hivatkozva.
Németországban legutóbb 2017-ben tettek kísérletet egy politikai csoport betiltására. Akkor a ma már a Haza (Heimat) néven futó Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) betiltását elvetette az alkotmánybíróság azzal, hogy olyan kicsi a támogatottsága, hogy nem jelent veszélyt a demokráciára. Ez az AfD esetében valószínűleg nem lehet magyarázat.
Egy párt betiltásának viszonylag komoly jogi korlátai vannak, ezért a mainstream politika más megoldásokban is gondolkodik.
A Zöldek társelnöke, Omid Nouripour szerint például inkább az olyan szervezetekre kéne fókuszálni, amelyek az AfD-t a hálózatépítésben, a gyűlölet és az uszítás fokozásában segítik. Ilyen szerinte a párt ifjúsági szervezete, a Junge Alternative (JA).
A betiltásnál szintén egyszerűbb egy pártot az állami finanszírozásból kizárni. Ezt a lehetőséget vetette fel a CSU-t és Bajorországot vezető Markus Söder is, aki szerint
az AfD nem más, mint egy szélsőjobboldali Putyin-párt.
Söder azért is forszírozná a finanszírozás megvonását, mert bár az AfD-t alkotmányellenesnek tartja, a betiltása szerinte „hosszadalmas és jelentős kockázatokkal járna.”
Megoldási javaslatához csatlakoztak a kormánykoalíció egyes képviselői is. Elősegítheti ezt a megoldást az alkotmánybíróság keddi döntése, amely arra hivatott választ adni, hogy az NDP (vagyis ma már Heimat) kaphat-e a továbbiakban is állami finanszírozást. A bíróság pedig úgy döntött, hogy legalábbis a következő hat évben nem, mert a párt célja a demokratikus rend csorbítása, megszüntetése. Egyben innentől nem részesülhetnek adókedvezményekben, adományokban sem.
Minél több szavazatot kap egy párt a választásokon, annál nagyobb összegre jogosult az államkasszából (emellett adományokból, tagdíjakból lehet bevételük).
A legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália CDU-s miniszterelnöke, Hendrik Wüst szerint „a közép szövetségére” van szükség a „veszélyes náci párt” AfD ellen. Ezt a véleményt azonban nem osztja pártja elnöke, Friedrich Merz, aki szerint „nagyon biztató, hogy emberek ezrei tüntetnek békésen a jobboldali szélsőségesség ellen”, de az AfD-sek szerinte nem nácik, és a szélsőséges párt ellen „politikai eszközökkel kell harcolnunk, nem a bíróságokon”. Vagyis ellenzi az AfD betiltását, mert azzal azt a lehetőséget nyújtanák neki, hogy az áldozat szerepében tetszelegjen.
Természetesen vannak köztük igazi nemzetiszocialisták is, de ez nem jelenti azt, hogy ennek a pártnak a szavazói mind nácik lennének. Ha pedig vissza akarjuk nyerni őket a hazánk demokratikus pártjai számára, akkor nem szabad sértegetni őket
– nyilatkozta Merz.
A 2021-es szavazás óta a jobboldali-populista párt az új támogatóinak 30 százalékát a CDU/CSU-tól szerezte, összesen 36 százalékát a szövetségi kormánykoalíciós pártoktól (17 százalékot az SPD-től, 15 százalékot a liberális FDP-től és 4 százalékot a Zöldektől), 4 százalékot a Linkétől, valamint 25 százalékot az első, illetve az akkor nem szavazók közül.
A tiltakozások ellenére a legutóbbi közvélemény-kutatások egyelőre nem látnak csökkenést az AfD támogatottságában. Az INSA január 20-án közölt felmérése (amelynek adatfelvétele is már a botrány kirobbanása után kezdődött) 22 százalékon méri a 2021 végén 10 százalékot elérő AfD-t (a CDU/CSU-t 30-ra, az SPD-t, a Zöldeket 13-13-ra, az FDP-t ötre, a Linkét háromra. Érdekesség, hogy a kutatás már az idén létrejött, a Linkéből kivált Wagenknecht-pártot, a BSW-t is mérni tudta, ráadásul 7 százalékra. Ettől a párttól sokan várják, hogy a hagyományosan a Linke bázisának számító keletnémet tartományokban sok szavazatot hódíthat el/vissza az AfD-től, bár ebben a felmérésben ennek még nemigen látni a jelét.
