Hozott a parlament egy törvényt a károsultak kártalanításáról, ami egy alkotmánybírósági döntésre várva parkolópályára került. Közben törvénysértés törvénysértést követ, a károsultak meg alig kapnak egy fillért is.
A Quaestor-kötvényesek kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény alapján legkésőbb június 5-én lehet a kárigényeket benyújtani, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Több befektető a hitelezői igénybejelentésre rendszeresített nyomtatványon a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja részére küldte be az igénybejelentését.
A Fidesz szerint jár a kártalanítás a Quaestor-károsultaknak, és ez amúgy is ideiglenes, mert a bankok majd visszakapják a zárolt vagyonokból a kártalanítás fedezetét.
Az eddiginél jóval többet kell befizetniük a brókerügyekben vétlen pénzügyi cégeknek a védelmi alapokba, és ráadásul hosszú éveken keresztül kell többet teljesíteniük.
Az ellenzéki párt törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a Quaestor-botrány kapcsán rendszerszintű megoldás kell a kártalanításra. A jegybankot is bevonnák ebbe.
Arra voltunk kíváncsiak, van-e a Bevának vétójoga azzal a jegybanki véleménnyel kapcsolatban, hogy az ő tagjaiknak kellene helytállniuk a csaló brókercég által okozott károkért.
A brókerbotrányban érintett cégek, a Buda-Cash és Quaestorvagyonát és az ügyben ludas felelősök magánvagyonát vonnák össze az alapba, hogy ezzel is segítsék a kártalanítást.
Azok a befektetők, akiknek biztosítás alá eső követelésük áll fenn a Buda-Cash Brókerház Zrt.-vel szemben, jövő péntektől egy évig nyújthatják be kártalanítási kérelmüket a Befektető-védelmi Alaphoz (Beva).