Gazdaság
quaestor (Array)

Állam elleni per is lehet a Quaestor-törvény elsunnyogásából

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2015. 07. 29. 09:08

Hozott a parlament egy törvényt a károsultak kártalanításáról, ami egy alkotmánybírósági döntésre várva parkolópályára került. Közben törvénysértés törvénysértést követ, a károsultak meg alig kapnak egy fillért is.

Korábban a témában:

Hanyagolná a kormány a károsultanként 30 millió forintos Quaestor-kártalanítás kifizetését – írja szerdai cikkében a 444. A portál szerint a károsultak harmada nem számíthat teljes kártérítésre, a többiek is csak részlegesre, így akár az állam elleni tömeges perek is jöhetnek (30 ezer károsultról van szó).

A dolog azért különös, mert a kormányzati és fideszes kommunikáció épp arról harsogott, hogy lesz kártalanítás, maga Orbán Viktor is azt mondta, hogy csak 73-an maradhatnak ki belőle. Hoztak is egy törvényt, ami visszamenőlegesen rendelkezett a bóvlikötvényesek kártalanításáról, ráadásul 30 milliós összeghatárral.

Ez persze fontos volt a cikk szerint, mert egyre több információ derült ki a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba és a kormány összefonódásairól. Sorolják ezeket a győri önkormányzat egymilliárdos segítségétől a Szijjártó Pétertől kapott parlamenti belépőig, majd megemlíti a cikk, hogy a vezető fideszes politikusok egymásnak és önmaguknak ellentmondó nyilatkozatokat tettek az ügyről. Ráadásul sem a Magyar Nemzeti Bank, se a pénzügyi felügyelet nem válaszolt arra, miért nem vették észre, hogy baj van a Quaestorral.

 

Amikor Tarsoly Csaba még jóbarát volt

Azonban a kártalanítási törvény amellett, hogy alkotmányellenes, több szempontból is rizikósnak tűnik (de legalább el lehetett vele terelni a közbeszédet). A fő gond, hogy vétlen szereplőkkel fizettetik ki azt a hibát, hogy az állami felügyelet nem vette észre, hogy itt gond van. Az is hiba, hogy megkülönböztetnek károsultat károsulttól, ráadásul aki felelőtlenül befektetett ide, az megússza a dolgot, így a pénzügyi kultúra sem fog semerre se fejlődni.

Az OTP és a Buda-Cash károsultjai végül az Alkotmánybírósághoz fordultak, a diszkrimináció tilalmának megsértésére, a tulajdonhoz való jog sérelmére, a jogbiztonság és a jogállamiság elvének sérülésére hivatkozva. Ettől függetlenül lehetne pörgetni a kártalanítást, de a kormány az AB-re hivatkozva leállította azt.

A kártalanítási alap viszont nem jut pénzhez az MNB-től, egy gyorskölcsönt kellett volna kapniuk. A Befektető-védelmi Alap (BEVA) hatmillió forintos kárig, összesen 88 milliárd forintig, ugyan megkezdte a kifizetéseket, de csak a fiktív kötvények után. Van még egy fontos apróság: hogy a törvény szerint az állam kezességvállalása, és nem készfizető kezességvállalása áll fenn, ezért az MNB sem ad hitelt az alapnak, az állam tehát nem áll bele teljesen a kártalanításba. Úgy tudni, ez csak hiba volt, de Orbán inkább bennehagyta az AB őszi döntéséig.

A 444 szerint azonban ez törvénysértő állapot, hoztak egy törvényt, amit nem tartanak be. A lap szerint a kormány rájött, hogy alkotmányellenes a törvény, és úgy akar kikecmeregni belőle, hogy megossza a károsultakat. A bankok nyomás alatt tartják a kormányt közben, hogy ne velük fizettessék ki Tarsolyék csalásait. A vége az lehet, hogy az adófizetők tömik majd be a lyukat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.