Foci
Székesfehérvár, 2012. március 18.
Schmitt Pál köztársasági elnök (b2), Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója (k), Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója (k, takarásban) beszélget a székesfehérvári Sóstói Stadion díszpáholyában a Videoton FC - DVSC-TEVA labdarúgó mérkőzés előtt.
MTI Fotó: Beliczay László

Szertefoszlatta Orbán Viktor és Csányi Sándor álmait az UEFA

Kálnoki Kis Attila
Kálnoki Kis Attila

rovatvezető. 2018. 03. 01. 17:15

Az UEFA pozsonyi kongresszusán döntött arról, aminek tervét már januárban kiszivárogtatta: a 2018-19-es évadtól jelentősen, a magyar futball számára kifejezetten hátrányosan változtatja meg a BL-, és EL-játékszabályokat.

Az UEFA-változtatásai röviden:

A BL-főtábla:

  • Az eddigi 22 helyett immár tíz ország 26 csapata kerül fel automatikusan.
  • Ezzel párhuzamosan a kvalifikációs küzdelmekből az eddigi tíz helyett csak hat csapat érheti el az európai csúcsfutballt.

Fontos változás, hogy minden csapat, amely kiesik a Bajnokok Ligája selejtezőjéből, továbbjut az Európa-liga selejtező szabott szintjére.

EL-főtábla:

  • 17 csapat jut automatikusan főtáblára.
  • További hat csapat jut be a BL nem bajnoki ágáról azok közül, akik a harmadik selejtezőköréből és az utolsó, BL play off köréből estek ki.
  • A bajnoki ág playoffkörének négy vesztes csapata is főtáblára kerül.
  • A fennmaradó 21 helyre lehet pályázni az EL-selejtezőkörből.

Részletek itt.

Egy kis múltidéző

2010-ben, a Fidesz kormányra kerülése után stratégiai ágazatként jelölte meg a sportot. Persze nem azért, mert Orbán Viktor az ország legnagyobb futballszurkolója, inkább azért, mert a sport az egészségügyi stratégia része is egyben.

Nyilván az sem véletlen, hogy pár hónappal később az MLSZ-közgyűlés Dr. Csányi Sándort választotta meg a magyar labdarúgás első emberévé. Az OTP-vezér által vezetett szövetségi elnökség viharsebesen fogalmazta meg és hagyta jóvá a honi futball előtt álló elsődleges célokat, illetve az ehhez rendelt feladatsort, amit tíz év alatt, a 2020-as céldátumig el kell végezni.

Mindezt „A magyar labdarúgás stratégiája” című dokumentum rögzíti.

A tekintélyes méretű, 63 oldalas kiadványban az 5. stratégiai területként fogalmazódik meg az eredményesség. A vízió szerint:

2020-ig egy magyar klubcsapat minden évben túljut a selejtezőn, és bejut a BL vagy az EL őszi fordulóiba.

A kormány ezt a programot segítette leginkább a tao-törvénnyel.

Nos, az elmúlt nyolc évben ez a BL-ben egyszer sem, míg az EL-ben is csak kétszer sikerült: a DVSC 2010, a Videoton 2012. őszén szerepelt a csoportszakaszban (lásd alul a keretesben). Kettő év maradt még a cél elérésére. De miközben kedden még fej felett tapsoltunk az elmúlt évtizedek egyik, ha nem a legnagyobb magyar sportdiplomáciai sikerének, jelesül Dr. Csányi Sándor FIFA-alelnöki kinevezésének, kiderült, az UEFA egyik kezével adott, a másikkal elvett.

A pozsonyi kongresszus egészen szűkre csukta a két nagy európai futballtorna ajtaját a kis futballnemzetek, így Magyarország előtt. Egyszersmind szinte minden BL-, EL-csoportkörre vonatkozó álmunkat szertefoszlatta.

A pénz beszél

Nem árulunk el újdonságot, a nemzetközi klubfutballt masszívan a pénz uralja. A BL eddig is a leggazdagabb országok, milliárdosok és klubjaik felségterülete volt, de az EL-főtábla is évek óta meghaladja a magyar futballvállalkozások lehetőségeit.

A fentebb említett 2012-es Videoton csoportkörbe jutásnál a kimutatás szerint a 48 főtáblás klub költségvetési rangsorában a fehérváriak a 47. helyet foglalták el az akkor 12 millió eurósra tippelt büdzséjükkel.

Székesfehérvár, 2012. november 22.
A belga játékosok, Julien Gorius (kék) és Paulo Vinícius (b), Szolnoki Rolanddal (j2) és Mladen Bozoviccsal, a Videoton játékosaival harcolnak a labdáért a labdarúgó Európa Liga csoportkörének 5. fordulójában a Videoton-Genk találkozón a székesfehérvári Sóstói Stadionban 2012. november 22-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A belga játékos, Julien Gorius (kék mezben) Paulo Viníciussal, Szolnoki Rolanddal és Mladen Bozoviccsal, a Videoton játékosaival harcol a labdáért a labdarúgó Európa Liga csoportkörének 5. fordulójában a Videoton-Genk találkozón a székesfehérvári Sóstói Stadionban 2012. november 22-én
(Fotó: Illyés Tibor / MTI)

Miközben az európai klubfutballban egyre több a bevétel, egyre nagyobb a piaci szereplők költségvetése, addig a „magyar foci”pénzügyi rangsorát vezető Ferencváros nem sokkal nyújtózhat tovább, mint a legnagyobb riválisa, a Videoton hat évvel ezelőtt. Mindebből következik, hogy klubfutballunk nemzetközi eredményességi fejlődése erősen behatárolt.

Olyan ez, mintha a fékeket gyártó magyar kisvállalkozás akarna versenyezni az egész Mercedes-gyárral. Ha elég jó vagy, beszállító lehetsz, de az autógyártás egészét csak távolról szemlélheted.

Ideje lenne újraírni a magyar labdarúgás stratégiájának eredményességre vonatkozó passzusát

Muszbek Mihály, aki nyolc éve minden nyáron objektív, számadatokon alapuló tükröt tart a magyar labdarúgás elé úgy látja, az UEFA szertefoszlatta a magyar futballvezetés azon álmait, amelyek már a papírra vetés pillanatában sem voltak reálisak, e határozat után pedig teljességgel irreálisak.

A jelenlegi BL-kiírási forma 26 éve működik. Ebből a magyar csapatoknak kétszer sikerült főtáblára jutni – 1995-ben és 2009-ben. Ezt számszerűsítve a magyar bajnoknak az esélye eddig 2/26-hoz volt, azaz 1/13-hoz, a mostani helyzetben cirka 1/17-hez lesz a BL-főtáblára jutáshoz. Négy fordulón kell sikerrel továbbjusson. Ez több, mint az eddigi három győzelmes szisztéma, ahol csak vágyálom volt a legjobb 32.  A mostani döntés gyakorlatilag létrehozta az Európai Szuperligát. Egy mindenek feletti tény áll a döntés hátterében, mégpedig az, hogy az emberek azonos képességű csapatok párharcát szeretik nézni

– értékelte a helyzetet Muszbek Mihály.

Felvetésünkre, hogy a BL-selejtezőből kieső magyar csapat legalább az EL-ben folytathatja nem hatotta meg a sportközgazdászt. Számításai szerint a kisebbik kupasorozatban végrehajtott változások azt eredményezik, hogy az EL-főtáblájára is nehezebb lesz bejutni, mint volt 2010-ben a DVSC-nek és 2012-ben a Videotonnak.

A klasszikus amatőr futballhoz hasonló, nyílt küzdelmű, nemzeti alapú futballnak klubszinten vége. Magyarország pillanatnyilag 33. az európai rangsorban. Az UEFA-együtthatója, ami egy objektív, mindent eldöntő szám, öt év alatt 13-ról 9,5-re csökkent. Klubjaink mindent megtesznek azért, hogy míg az MLSZ fejlődésről álmodik, és beszél, addig a nemzetközi klubsorozatokon keresztül ők szisztematikus munkával leépítsék a magyar futballt (Lásd len a keretest a szerk.). Minden kupacsapatunknak csak a továbbjutás a vágya és nem törődnek a pontszerzéssel, az együtthatóval. Eközben az UEFA döntéshozatala az amerikai majorligák – NFL, NBA, NHL, MLB – működése irányába tereli az európai focit is. Nem lepődnék meg, ha négy év múlva kialakulna egyfajta klubcsapat-Európa-bajnokság, ahol lesz divízió 1., 2., 3., 4.. Ha egy ilyen szisztéma kialakul, akkor nagyobb sikerélményük lesz azon országok csapatainak, amelyek alapvetően nem vesznek, nem vehetnek részt a globális futballban. Így nekünk is. Optimális esetben a magyar bajnok feljuthat a harmadik divízióból a másodikba

– vázolta fel a nem is olyan távoli jövőt Muszbek Mihály. Hozzátette, az UEFA nem tett mást, mint pont azt nyomatékosította: a gazdasági erejüknél fogva kis országok másod-, harmadhegedűsök lehetnek csupán. Egyetlen céljuk maradhat; alázatos, terv-, és szakszerű oktatással képzett munkaerővel – értsd európai topbajnokságokban is bevethető labdarúgó – kiszolgálni a nagyokat annak reményében, hogy aztán válogatottjuk mindebből profitáljon.

Kiemelt képünkön Csányi Sándor és Orbán Viktor a székesfehérvári Sóstói Stadion díszpáholyában a Videoton FC – DVSC-TEVA labdarúgó mérkőzés előtt
Fotó: Beliczay László / MTI 

Kis futballnemzetek EL-, és BL-szereplései 2009 óta:

Az UEFA korábi elnöke, a francia Michel Platini 2009-től egy szabályváltoztatással próbálta helyzetbe hozni a kisebb futballnemzeteket. Az alábbi gyűjtés Muszbek Mihály azon kijelentését igazolja, miszerint a magyar futballklubok nem éltek a lehetőséggel, sőt,  szisztematikus munkával leépítették azt.

Bajnokok Ligája:

Debreceni VSC  🇭🇺️, 2009, 0 pont, gólkülönbség: -14
Makkabi Haifa – izraeli, 2009, 0 pont, -8
MSK Zilina – szlovák, 2010, 0 pont, -16
Partizan Belgrád – szerb, 2010, 0 pont, -11
Viktoria Plzen – cseh, 2011, 5 pont, -7
BATE Boiriszov – belorusz, 2011, 2 pont, -12
Nordsjælland, – dán,2012, 1 pont, -18
Austria Wien – osztrák,️ 2013, 5 pont, -5
Malmö FF – svéd, 2014, 3 pont, -11
Ludogorec Razgrad – bolgár, 2014, 4 pont, -9
NK Maribor – szlovén, 2014, 3 pont, -9
FK Asztana – kazah, 2015, 4 pont -6
Dinamo Zagreb – horvát, 2015, 3 pont, -11
Makkabi Tel-Aviv – izraeli, 2015, 0 pont, -14
Legia Warszawa – lengyel, 2016, 4 pont, -15
Qarabağ – azeri, 2017, 2 pont, -12.

Európa Liga

Magyarország: 2 szereplés (2010, 2012), 2 csapat (DVSC, Videoton), 0 továbbjutás, 9 megszerzett pont.

Albánia: 2 szereplés (2015, 2017), 1 csapat (Skenderbeu), 0 továbbjutás, 8 pont.

Ausztria: 19 szereplés (2009-17), 4 csapat (Rapid, Red Bull, Austria, Sturm), 6 továbbjutás (Red Bull 5x, Rapid), 5 csoportelsőség, 1 nyolcaddöntő (Red Bull, 2013), 148 pont.

Azerbajdzsán: 6 szereplés (2012, 2014-16), 3 csapat (Nyefcsi Baku, Quarabag, Gabala), 0 továbbjutás, 22 pont.

Belorusszia: 5 szereplés (2009-10, 2014-15, 2017), 2 csapat (BATE, Dinamo Minszk), 1 továbbjutás (BATE, 2010), 29 pont.

Bulgária: 6 szereplés (2009-10, 2013, 2017), 3 csapat (CSZKA Szófia, Levszki Szófia, Ludogorec Razgrad), 2 továbbjutás (Ludogorec 2x), 1 csoportelsőség (2013), 39 pont.

Horvátország: 8 szereplés (2009-10, 2013-14, 2017), 3 csapat (Dinamo Zagreb, Hajduk Split, Rijeka), 0 továbbjutás, 41 pont.

Cíprus: 8 szereplés (2011-17), 4 csapat (AEK Larnaca, AEL Limasszol, APOEL, Apollon Limasszol), 1 továbbjutás (APOEL), 1 csoportelsőség (2016), 1 nyolcaddöntő, 39 pont.

Csehország: 16 szereplés (2009-10, 2012-17), 5 csapat (Slavia, Sparta, Viktoria Plzen, Slovan Liberec, Fastav Zlín), 7 továbbjutás (Sparta 4x, Plzen 2x, Liberec), 3 csoportelsőség (Plzen: 2012, 2017, Sparta: 2016), 2 nyolcaddöntő (Plzen: 2012, Sparta: 2015), 127 pont.

Dánia: 10 szereplés 2009-15, 2017), 5 csapat (Köbenhavn, Odense, Esbjerg, AaB, Midtjylland), 5 továbbjutás (Köbenhavn 2x, Esbjerg, AaB, Midtjylland), 72 pont.

Finnország: 1 szereplés (2014), 1 csapat (HJK Helsinki), 0 továbbjutás, 6 pont.

Írország: 2 szereplés (2011, 2016), 2 csapat (Shamrock, Dundalk), 0 továbbjutás, 4 pont.

Izrael: 12 szereplés (2009, 2011-13, 2016-17), 5 csapat (Hapoel Tel-Aviv, Makkabi Tel-Aviv, Makkabi Haifa, Kirjat Smona, Hapoel Ber-Seva), 3 továbbjutás (Hapoel Tel-Aviv, Makkabi Tel-Aviv, Ber-Seva), 1 csoportelsőség (Hapoel, 2009), 72 pont.

Kazahsztán: 3 szereplés (2013, 2016-17), 2 csapat (Sahtyor Karagandi, Asztana), 1 továbbjutás (Asztana, 2017), 17 pont.

Lettország: 1 szereplés (2009), 1 csapat (Ventspils), 0 továbbjutás, 3 pont.

Moldávia: 4 szereplés (2009-10, 2013, 2017), 1 csapat (Sheriff Tiraszpol), 0 továbbjutás, 25 pont.

Macedónia: 1 szereplés (2017), 1 csapat (Vardar), 0 továbbjutás, 1 pont.

Norvégia: 7 szereplés (2010, 2012-13, 2015, 2017), 3 csapat (Rosenborg, Molde, Tromsö), 1 továbbjutás (Molde), 1 csoportelsőség (2015), 34 pont.

Lengyelország: 7 szereplés (2010-11, 2013-15), 3 csapat (Lech, Wisla, Legia), 4 továbbjutás (Legia 2x, Lech, Wisla), 1 csoportelsőség (Legia, 2014), 56 pont.

Románia: 15 szereplés (2009-14, 2016-17), 8 csapat (Timisoara, Dinamo, Steaua, CFR, Rapid, Vaslui, Pandurii, Astra), 4 továbbjutás (Steaua 3x, Astra), 1 csoportelsőség (Steaua, 2012), 1 nyolcaddöntő (2012), 89 pont.

Skócia: 4 szereplés (2009, 2011, 2014-15), 1 csapat (Celtic), 1 továbbjutás (2014), 23 pont.

Szerbia: 6 szereplés (2009, 2012, 2014, 2015, 2017), 2 csapat (Partizan, Crvena zvezda), 2 továbbjutás (Partizan, Zvezda), 34 pont.

Szlovákia: 2 szereplés (2011, 2014), 1 csapat (Slovan), 0 továbbjutás, 1 pont.

Szlovénia: 3 szereplés (2011-13), 1 csapat (NK Maribor), 1 továbbjutás (2013), 12 pont.

Svédország: 5 szereplés (2011-13, 2017), 5 csapat (AIK, Malmö, Helsingborg, Elfsborg, Östersund), 1 továbbjutás (Östersund, 2017), 24 pont.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.