Sport

Azt sem tudta, hány éves, de két olimpiai aranyat nyert

Abebe Bikila és Mamo Wolde után harmadik etióp sportolóként egy furcsa, kopaszodó, törékeny és alacsony futó, Miruts Yifter ért fel a csúcsra. A születési dátumáról és helyéről mit sem tudó, keresztnevét is felnőttként megválasztó atléta az 1980-as moszkvai olimpián két szenzációs versenyzéssel két aranyérmet szerzett, és ezzel a hosszútávfutás történetének egyik legnagyobbjává vált. A börtönt megjárt, megvert sportoló végül menekültként, Torontóban halt meg – de első, téves halálhírét a kórház a mai napig emlegeti.
Korábban a témában:

Az 1980-as moszkvai játékokat csonka olimpiaként emlegetik. Noha a korábbi játékokon is akadtak hiányzók – nem is kellett messzire menni, 1976-ban az afrikai országok nagy része visszalépett, amiért a NOB nem zárta ki Új-Zélandot egy dél-afrikai rögbitúra miatt –, ezúttal az Egyesült Államok állt a tiltakozók élére a szovjetek 1979-es Afganisztán ellen irányuló agressziójára hivatkozva.

Meghalt a kazah legenda, aki síelés helyett kényszerből lett birkózó
Moszkva olimpiai bajnoka, Zsakszilik Uskempirov 69 évet élt.

Végül 32 ország az előzetes nevezés ellenére nem utazott el, 33 ország már a meghívólevélre sem reagált, a megnyitón pedig több ország nem saját, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ötkarikás zászlaja alatt vonult be a Lenin-stadionba.

80 arannyal (195 éremmel) toronymagasan a szovjetek voltak a legeredményesebbek, de a 47 arannyal (126 éremmel) második NDK is tarolt. A harmadik Bulgáriának 41 érem, közte nyolc arany jutott.

A 263 fős magyar küldöttség 7 arannyal, 10 ezüsttel és 15 bronzzal zárt.

Magyarok az 1980-as olimpián

Aranyérem: Kocsis Ferenc (birkózás, kötöttfogás, 74 kg), Növényi Norbert (birkózás, kötöttfogás, 90 kg), Varga Károly (sportlövészet, sportpuska fekvő), Baczakó Péter (súlyemelés, 90 kg), Magyar Zoltán (torna, lólengés), Wladár Sándor (úszás, 200 m hát), férfi K2 500 m (Foltán László, Vaskuti István)

 

Ezüstérem: Rácz Lajos (birkózás, kötöttfogás, 52 kg), Tóth István (birkózás, kötöttfogás, 62 kg), Balla József (birkózás, szabadfogás, +100 kg), Verrasztó Zoltán (úszás, 200 m hát), Vermes Albán (úszás, 200 m mell), Kolczonay Ernő (férfi párbajtőr, egyéni), Maros Magda (vívás, női tőr, egyéni), Szombathelyi Tamás (öttusa, egyéni), öttusacsapat (Horváth László, Maracskó Tibor, Szombathelyi Tamás), férfi K2 1000 m (Joós István, Szabó István)

 

Bronzérem: Seres Ferenc (birkózás, kötöttfogás, 48 kg), Kovács István (birkózás, szabadfogás, 82 kg), Kincses Tibor (cselgáncs, férfi légsúly), Ozsvár András (cselgáncs, férfi nyílt), Verrasztó Zoltán (úszás, 400 m vegyes), Váradi János (ökölvívás, légsúly), Lévai István (ökölvívás, nehézsúly), Szalai György (súlyemelés, 110 kg), Gedővári Imre (vívás, kard, egyéni), női K2 500 m (Rakusz Éva, Zakariás Mária), férfi tornacsapat (Donáth Ferenc, Guczoghy György, Kelemen Zoltán, Kovács Péter, Magyar Zoltán, Vámos István), vitorlázás, repülő hollandi (Detre Szabolcs, Detre Zsolt), férfi kardcsapat (Gedővári Imre, Gerevich Pál, Hammang Ferenc, Nébald György, Nébald Rudolf), női tőrcsapat (Kovács Edit, Maros Magda, Tordasi Ildikó, Stefanek Gertrúd, Szőcs Zsuzsanna), vízilabda-válogatott (Csapó Gábor, Faragó Tamás, Gerendás György, Hauszler Károly, Horkai György, Kiss István, Kuncz László, Molnár Endre, Sudár Attila, ifj. Szívós István, Udvardi István).

Persze az amerikaiak távolléte alapjaiban változtatta meg az erősorrendet, de nagy nevekben így sem volt hiány. Tornában a szovjet Alekszander Gyityatyin nyolc érmet szerzett, ennyit korábban soha senkinek nem sikerült egy olimpián.

Ceausescu rémuralma elől menekülve cigánykerekezett a magyar határon a tornászlegenda
Miközben Nadia Comaneci öt olimpiai aranyat nyert tizenévesen, két férfi is fogságban tartotta.

A legeredményesebb sportolók 1980-ban

Alekszander Gyityatyin (Szovjetunió – torna) 3 arany, 4 ezüst, 1 bronz
Caren Metschuk (NDK – úszás) 3 arany, 1 ezüst
Barbara Krause (NDK – úszás) 3 arany
Rica Reinisch (NDK – úszás) 3 arany
Vlagyimir Szalnyikov (Szovjetunió – úszás) 3 arany
Vlagyimir Parfenovics (Szovjetunió – kajak-kenu) 3 arany

Vlagyimir Szalnyikov három aranyat nyert úszásban, a montreali tornahős, a román Nadia Comaneci kettő újabb elsőséget szerzett. A keletnémet Waldemar Cierpinski megvédte címét maratonfutásban (csakúgy, mint Magyar Zoltán lólengésben), élete első olimpiáján arannyal nyitott a német kajaklegenda, Birgit Fischer, míg a kubai Teofilo Stevenson volt az első bokszoló, aki három aranyérmet nyert ugyanabban a súlycsoportban.

A játékok egyik ismeretlen sztárja azonban egy törékeny etióp futó, az életkoráról semmit sem tudó Miruts Yifter volt, aki 5000 és 10 ezer méteres síkfutásban is maga mögé utasított mindenkit.

Olimpiatörténet

1896: A Tapavicza-rejtély – egy meggondolatlan magyar izomember olimpiai története

1900: Sokat köszönhet a magyar sport az elfeledett MÁV-fogalmazónak

1904: Patkányméreg segítségével is lehetett olimpiát nyerni

1908: Meghamisították a magyar olimpiai bajnok élettörténetét

1912: Néha megbotránkoztatta a tornasportot a bohém magyar festőművész

1916-20: Amikor világháború rombolta szét Budapest olimpiai álmait

1920: Egy renegát futónak is köszönhetjük a kézilabdát

1924: Gonosz mostohából vált olimpiai hőssé a puhuló férfiak között

1928: Fél lábbal is jobb volt mindenkinél a magyar póló világklasszisa

1932: Mindössze negyven év jutott a magyar vízilabda atyjának

1936: A világ leggyorsabb futónője, aki még a halálból is visszatért

1948: A börtönben végezte Magyarország egyik legjobb úszója

1952: Dobó Istvánt is az olimpiai bajnok kardvívó készítette fel Eger védelmére

1956: Leszólta a szovjeteket, ezért nem lehetett olimpiai bajnok a magyar delfinkirály

1960: Mindig harcolt a dilettánsokkal a magyarok remetéje

1964: Két kézilabdás pofon miatt lehetett olimpiai ezüstérmes atléta

1968: Bár orvos akart lenni, egy ideig takarítónőként kellett dolgoznia a magyar tőrvívás csillagának

1972: A terror olimpiáján a záróünnepséget is körbelengte a halálfélelem

1976: Ceausescu rémuralma elől menekülve cigánykerekezett a magyar határon a tornászlegenda

Akinek a korát nem lophatják el

Mielőtt legyintenénk, tudni kell, Yifter óriási hatást gyakorolt hazája sportéletére, ha ő nincs, akkor valószínűsíthető, hogy Haile Gebrselassie és Kenenisa Bekele sem bukkan fel, és tarolja le a hosszútávfutást.

A sportoló születési idejét a legtöbb forrás 1944. május 15-re teszi, de Yifter elárulta, halvány fogalma nincs arról, mikor és hol született. Talán valahol Adigrat városának közelében, de olyan összevisszaság volt az elmaradott vidékeken, hogy lehet, be sem jelentették, később csak hasra ütésre tippeltek egy dátumot.

Arról nem is beszélve, hogy a Miruts nevet is ő maga vette fel – hogy eredetileg hogyan szólították, azt nem tudta.

Miruts Yifter Etiópiában 1979-ben. Fotó: Allsport UK / Allsport / Getty Images

Egy ilyen szegénységben élő családból nem lehetett könnyű kitörni, de benne megvolt az ambíció, így több szakmát is kipróbált, hogy megtalálja a kitörési pontot. Gyárakban autót vezetett, majd belépett a hadseregbe, ahol a légi egységhez került.

Elmondása szerint vétlenül találkozott egy csapat atlétával, akik futóedzést végeztek. Hosszas könyörgésre bekerült a csapatba, és olyan jól teljesített, hogy regionális és országos versenyeken is indulhatott. A húszas évei közepén járhatott, amikor felfigyelt rá Negussi Roba, a válogatott szövetségi kapitánya, aki nem sokkal ezután áthelyeztette az etióp légierő központjába, hogy semmi se zavarja az edzéseit. Nem is álmodhatott volna jobb forgatókönyvről.

Nem számolom az éveket. Ellophatják a tyúkjaimat, ellophatják a juhaimat, de a koromat nem

– nyilatkozta, amikor születési idejét firtatták. De ritkán nyilvánult meg szóban, kerülte az újságírók kérdéseit. Ha mégis beszélt, akkor azt hangsúlyozta, hogy nem a pénz és a hírnév miatt, hanem az országért fut.

Az 1968-as olimpia előtt is már a válogatottal edzett, de Mexikóvárosba nem jutott ki. Négy évvel később Münchenbe viszont igen, ahol 10 ezer méteren bronzérmes lett, az 5000 méteres verseny rajtját azonban lekéste. Elmondása szerint edzői hibáztak, akik a bemelegítés helyszínére kísérték, de nem szóltak neki a verseny megkezdéséről.

Ünneplés és gratuláció helyett azonban szégyenkeznie kellett, hazaérkezését követően börtönbe zárták, amiért szégyent hozott az országra és elárulta hazáját.

„Valószínűleg azt gondolták, hogy így tönkre tehetik a futás iránti szerelmemet. Tévedtek” – mondta évekkel később.

Az a legendás 300 méteres hajrá

Éremtáblázat (1980)

Szovjetunió: 80 arany, 69 ezüst, 46 bronz

NDK: 47 arany, 37 ezüst, 42 bronz

Bulgária: 8 arany, 16 ezüst, 17 bronz

Kuba: 8 arany, 7 ezüst, 5 bronz

Olaszország: 8 arany, 3 ezüst, 4 bronz

Magyarország: 7 arany, 10 ezüst, 15 bronz

A börtönben is edzett, és szabadulását követően az 1973-as Afrika Játékokon a két hosszabb távon is az első helyen végzett. A formája alapján 1976-ban felérhetett volna a csúcsra, azonban az afrikaiak bojkottja miatt újabb négy évet kellett várnia az újabb olimpiai szereplésre.

Közben nem tétlenkedett, 1977-ben, Düsseldorfban és 1979-ben, Montrealban is megnyerte az öt- és tízezer métert Afrika színeiben az IAAF Kontinentális Kupáján. Ezeken a versenyeken azonban nem indult Lasse Virén, a korszak legnagyobb egyénisége, a müncheni és a montreali olimpia négyszeres bajnoka.

A nagy csatára Moszkvában került sor. Mondhatnánk, hogy Virén addigra messze került a csúcsformájától, de még mindig csak 31 éves volt. Nem úgy, mint Yifter, aki papíron 36 volt ugyan, de 45-nek nézett ki.

A 162 centiméter magas és mindössze 56 kg testsúlyú futó egyedi stílusa mellé egyszerű taktika párosult: a célja az volt, hogy az élmezőnyben maradjon, majd az utolsó 300 méteren ritmust váltva faképnél hagyott mindenkit.

Július 27-én, 10 ezren az utolsó körig Virénnel harcolt, felváltva álltak az élen. Aztán az apró etióp meglépett, Virén teljesen elkészült az erejével (csupán ötödik lett), a második helyen egy másik finn, Kaarlo Maaninka ért célba, a harmadik és a negyedik a szintén etióp Mohamed Kedir, valamint Tolossa Kotu lett.

„Sok győzelmet arattam már, de ez volt eddig a legnagyobb. Képes lettem volna az életemet adni egy ilyen sikerért. Az emberek meglepőnek találják, hogy negyven felé egy ember versenyezhet és nyerhet a fiatalabbakkal szemben. Néhányan azt mondják, hogy doppingolok. Ez ostobaság” – nyilatkozta.

Öt nappal később 5000 méteren is bevált a nagy hajrá, akkor a tanzániai Suleiman Nyambui és Maaninka előtt ért célba.

„Sokat beszélgettem az edzőimmel, úgy találtuk ki ezt az utolsó 300 méteres stratégiát. Ez az a távolság, ami tökéletes, nem késő, de nem is túl korai” – magyarázta.

A győzelmét rádión keresztül hallgatta a hétéves Haile Gebrselassie, aki gyakran elmondja, ez inspirálta arra, hogy futó legyen, és a két olimpiai, illetve négy világbajnoki címét neki köszönheti.

Ünnepelt sztárból menekült

Yifter a statisztikák szerint élete során 252 futamban indult, és 221-et megnyert – nem véletlenül tartották minden idők egyik legjobb atlétájának.

Amikor hazatért, tízezren ünnepelték az utcán, új autót és egy villát is kapott.

Pályafutása befejezése után edzőként is dolgozott, ő irányította kezdetben Kenenisa Bekelét is, akiből háromszoros olimpiai és ötszörös világbajnok lett.

A 10 ezer méteres síkfutásban aratott győzelme után a moszkvai olimpián. Fotó: Arutjunov Vitaliy / Sputnik / Sputnik via AFP

Aztán a politikai változásokkal ő is kegyvesztetté vált, a kilencvenes évek közepén a Meles Zenawi vezette etióp kormány politikusokat, újságírókat, tanárokat és szakszervezeti vezetőket vetett börtönbe. Többségüket megkínozták, mások egyszerűen eltűntek.

Négy évre börtönbe került Yifter barátja és mentora, az 1968-as maratonfutás olimpiai bajnoka, Mamo Wolde, akiért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség is hiába harcolt, az etióp kormány elutasította a szabadon bocsátási kérelmeket.

1997-ben elvesztette edzői állását a válogatottnál, a helyi rendvédelmi szervek többször megverték, azt állítva, hogy a korábbi Mengisztu Hailé Mariam általi rezsimhez húz. Végül Kanadába menekült és Torontóban kért menedékjogot.

Egész életemben Etiópiáért futottam, de el kellett hagynom az országot, ahol etnikai tisztogatás is folyik. Hihetetlenül szomorú vagyok, nincs szavam, hogy leírjam, mit érzek.

Halálhírét keltették

2016 novemberében súlyos légzési problémákkal kórházba került, majd a médiában meg is jelent a haláláról szóló téves hír. Ezzel egy időben a sportközösség megemlékezett a korábbi bajnokról, több tucat újságíró érkezett, izzottak a torontói kórház telefonvonalai.

„Azon a napon, amikor bejelentették halálát, a kórházat egész nap ostromolták. Nem tudtuk megbirkózni a hívásokkal, elképesztő volt. Számunkra akkor derült ki, milyen híresség” – nyilatkozta egy ápoló. A hírek szerint a következő két vagy három nap során több százan látogatták meg.

Boldognak érzem magam abban a nehéz időszakban. A szeretet olyan pótolhatatlan dolog, amelyet pénzzel nem tudsz megvásárolni.

Sportolók hívtak, aki elmondták, én adtam nekik erőt a versenyzéshez. Beszéltem Haile Gebrselassie-val és Kenenisa Bekelével, nyugtattak és bátorítottak. Amikor korábbi versenyzőtársam, Mohammed Kedir felhívott, zokogott a telefonban” – mesélte egyik utolsó interjújában.

Az orvosok mindent megtettek, de csak napokkal tudták meghosszabbítani az életét. Minden idők egyik legnagyobb atlétája, Miruts Yifter 2016. december 22-én meghalt.

Kiemelt kép: Miruts Yifter megnyeri a 10 ezer méteres síkfutás döntőjét a moszkvai olimpián, 1980-ban. Fotó: Giuliano Bevilacqua / Sygma / Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk

Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.

Emberevéssel vádolt cigányokat végeztek ki a Nyúzóvölgyben

Az évszázad Európát is megrázó büntetőügyében több mint 200 vándorcigányt vádoltak 31 gyilkossággal és emberhús fogyasztásával 1782 nyarán Kemencén. Az elrettentésnek szánt durva és megalázó kivégzéseknek az uralkodó közbelépése vetett véget.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.