Sport

Leszólta a szovjeteket, ezért nem lehetett olimpiai bajnok a magyar delfinkirály

Ha egy kicsit is türelmesebb, és elviseli a korszak szellemiségét, akkor Helsinkiben olimpiai bajnok lehetett volna 200 méteres mellúszásban az egyébként pillangózó Tumpek György. Azonban ki sem vitték az 1952-es játékokra, és ugyan az 1954-es Európa-bajnokságon ő volt a legjobb 200 mellen, 1956-ban, Melbourne-ben az első alkalommal megrendezett 200 pillangón már csupán a harmadik helyet szerezte meg. 28 magyar bajnoki címet gyűjtött be, 16 alkalommal javította meg a világrekordot, edzőként 52 magyar bajnokot nevelt a jelenleg 91 éves egykori klasszis.
Korábban a témában:

Az várható volt, hogy a helsinki olimpia félelmetes magyar teljesítményét (16 arany, 10 ezüst, 16 bronz) nem lehet majd megismételni, de az 1956-os melbourne-i játékok így is sikerekkel kecsegtettek. Azt persze nem lehetett előre tudni, hogy itthon októberben kitör a forradalom, és mire az olimpia november 22-én kezdetét veszi az ausztrál városban, addigra a szovjet csapatok vérbe is fojtják azt.

Ilyen körülmények között – talán éppen a csakazértis hangulat miatt – nagyon is jónak tűnik a kilenc arany-, tíz ezüst- és hét bronzérem. A legjobbak közül most egy kevésbé ismert sportolót, Tumpek Györgyöt mutatjuk be.

A szerszámműhely legjobb úszója

Olimpiatörténet

1896: A Tapavicza-rejtély – egy meggondolatlan magyar izomember olimpiai története

1900: Sokat köszönhet a magyar sport az elfeledett MÁV-fogalmazónak

1904: Patkányméreg segítségével is lehetett olimpiát nyerni

1908: Meghamisították a magyar olimpiai bajnok élettörténetét

1912: Néha megbotránkoztatta a tornasportot a bohém magyar festőművész

1916-20: Amikor világháború rombolta szét Budapest olimpiai álmait

1920: Egy renegát futónak is köszönhetjük a kézilabdát

1924: Gonosz mostohából vált olimpiai hőssé a puhuló férfiak között

1928: Fél lábbal is jobb volt mindenkinél a magyar póló világklasszisa

1932: Mindössze negyven év jutott a magyar vízilabda atyjának

1936: A világ leggyorsabb futónője, aki még a halálból is visszatért

1948: A börtönben végezte Magyarország egyik legjobb úszója

1952: Dobó Istvánt is az olimpiai bajnok kardvívó készítette fel Eger védelmére

Tumpek György 1929. január 27-én született Kispesten. A vízszeretetet a Dunának köszönhette, dunakeszi nyaralójukban rengeteget fürödtek, igaz, a meder mélyítését követően majdnem ráfázott, mert alig bírt kievickélni.

Az olimpia.hu oldalán fellelhető írás szerint édesapja 11 éves korában vitte le a Rudasba, de komolyabban csak 16 évesen kezdett az úszással foglalkozni.

Az Arcanum adatbázisát lapozgatva a Népsport 1947. december 23-i számában találkozhatunk először a nevével: nyolc másodperces előnnyel lett ifjúsági vegyesúszó bajnok. „Tumpek mind a három úszásnemben magasan ellenfelei felett áll. Közel fél uszodahosszal győz” – írta a lap. (A pillangóúszás ekkor még nem volt a vegyesszámok része.)

Először a Csepeli MTK színeiben versenyzett – ezzel párhuzamosan pedig kitanulta a szerszámkészítő mesterséget –, majd a MÁVAG csapatában folytatta. A Szabad Nép 1949. május 29-én az „Érdemes sportolni” című anyagában külön is megemlékezett róla.

„A legtehetségesebb a 182 centiméter magas Tumpek György, aki a szerszámműhelyben dolgozik. Szapóczi elvtárs, a műhely vezetője arra a legbüszkébb, hogy Tumpek nemcsak az uszodában szeli gyorsan karjaival a vizet, hanem a munkájában is jókezű. Kitűnő szerelő, három hét múlva szabadul.

– Egy-egy jó eredményének az egész műhely örül – mondja Szapóczi elvtárs. – Segítjük is abban, hogy sportoljon. Reggel 7-re kellene bejárnia, de csak 8-ra jön, mert reggelenként rendszeres edzést tart. A hiányzó órát azonban minden nap bepótolja.

Tumpek naponta két órát tölt a medencében, és alig egy fél esztendő alatt másodperceket javult. A 100 méteres gyorsúszásban az egyik legnagyobb ígérete a magyar úszósportnak: legjobb eredménye 59,4. Egyetlen vágya, hogy a legközelebbi olimpián, 1952-ben ő képviselhesse Magyarországot a 100 méteres gyorsúszásban.”

Helsinkiben megnyerhette volna a 17. magyar aranyat

Varga Richárd, majd Sárosi Imre kezei között fejlődött, 1948-ban már 1:01-et tudott száz gyorson, de voltak nála jobbak. Így jött el a nagy döntés: úszásnemet váltott, és az 1950-es téli fedett pályás bajnokságon pillangón győzte le egyetlen ellenfelét, Németh Sándort.

Ami érdekesség, hogy a pillangóúszás feltűnésekor a szabály lehetőséget adott arra, hogy a mellúszásban hagyományos mell-láb tempóval lehetett pillangózni is. Hamarosan kiderült, hogy a pillangózás lényegesen gyorsabb a mellúszásnál, és az egyenlőtlen állapot megszüntetése miatt a Nemzetközi Úszó Szövetség 1953. január 1-től szétválasztotta a két úszásnemet. A pillangózóknak a helsinki olimpia volt az utolsó nagy lehetőség a lassúbb mellúszókkal szemben. Azonban Tumpeket ki sem vitték a játékokra.

Pedig a Népszava még 1951. január 28-án is lelkesen számolt be arról, hogy

a szovjet sportemberekkel való érintkezés jótékony hatására szembetűnő például a pillangóúszó Tumpek György esete, aki a világrekorder Leonyid Meskovval való közös versenyzés és Meskov jó tanácsai következtében olyan hatalmas fejlődésen ment keresztül, hogy a közelmúltban már világviszonylatban is figyelemreméltó csúcseredményeket érhetett el.

Bakó Jenő úszó, mesteredző, sportvezető és szakíró így emlékezett vissza a történtekre az Esti Hírlap 1987. április 7-i számában:

„Néhány hónappal az olimpia előtt a magyar olimpiai úszócsapat Kijevben nemzetközi versenyen vett részt. Tumpek – végig pillangózva – könnyedén megnyerte a 200 méteres mellúszást, azonban szabálytalan lábtempózás miatt az eredményét megsemmisítették, és a versenyből kizárták. Megjegyzendő, pályafutása során ez volt az egyetlen kizárása. A halk szavú, csendes, de az igazságtalanságot elfogadni nem tűrő sokszoros világrekorder kifakadt a versenybíróság határozata ellen, és a maga módján véleményt nyilvánított az eljárásról.

Hazatérve folytatása volt az ügynek, ugyanis Illetékes Elvtárs a hivatalában kemény bírálatban részesítette a »fegyelmezetlen« versenyzőt. Tumpek egyszerű szavakkal és azokban az években szokatlanul bátran fogalmazva mondta el a történteket, és nagy meglepetésre a bírálatot nem fogadta el. Pedig köztudott volt, hogy ilyen esetben csakis az önbírálat lehetett az egyedüli kiút. Így történt, hogy amíg a legkiválóbb magyar úszók Helsinkiben az olimpiai babérokért küzdöttek, Tumpek György, a világ egyik legjobb pillangózója Budapest válogatottjaként egy színvonaltalan varsói túrán vett részt, ahol 10–15 méterrel előzte meg ellenfeleit.”

Esti Hírlap, 1987. április 7. (Forrás: Arcanum.hu)

Az úszó kicsit másképp mesélte el a sztorit a Népszabadság 1999., január 7-i számában:

„1952 tavaszán több versenyen vettünk részt az akkori Szovjetunióban. A magyar küldöttség rendkívül eredményes volt, a legtöbb számban leiskoláztuk a vendéglátóinkat. Különösen Leningrádban ment jól. Azután amikor hazajöttünk, berendeltek bennünket a pártközpontba, ahol az előadók a szovjet úszók kiválóságáról hozsannáztak. Nagy sokára én kértem szót, és ezt az ellentmondást felvetettem: nincs-e itt valami tévedés, hiszen mi úsztuk a rekordokat, nem ők. Megfagyott körülöttem a levegő, amikor pedig az utazásra került volna a sor, közölték velem, hogy itthon maradok. Elképzelheti, hogy esett nekem ez, hiszen még az ortodox lábtempóval is 2–3 másodperccel jobb időim voltak, mint a legnagyobb riválisaimnak!”

Nem volt ellenfele az 1954-es Eb-n

Miután 1953-ban a Nemzetközi Úszó Szövetség elfogadta a pillangóúszásnál a delfin lábtempót, ez annyira kedvezett neki, hogy sorra döntötte a világcsúcsokat.

Esti Budapest, 1953. június 1. (Forrás: Arcanum.hu)

„Amikor megtudtuk, hogy az úgynevezett delfin-lábütemet nemzetközileg is jóváhagyták, teljesen át kellett állítani Tumpek edzését, hiszen ekkor már a formába hozó edzések elején voltunk. Világosan láttuk: az új lábütem óriási lehetőséget nyit meg a pillangóúszásban, s ugrásszerű javulást hoz ebben az úszásnemben. Nagy öröm számomra, hogy Tumpek az első úszó a világon, akinek sikerült az új lábütemmel megjavítania a világcsúcsot. Aránylag rövid idő alatt is értékes tapasztalatokat szereztünk ezen a téren, s ezeket bizonyára hasznosítják a többiek is” – nyilatkozta edzője, Jáki István a Népsport 1953. június 2-i számában.

Népsport, 1953. június 2. (Forrás: Arcanum.hu)

„Férfi versenyzőink az új lábütem bevezetésével, illetve engedélyezésével hatalmas fejlődésen mentek át. Tumpek György és Fejér Zsolt párharcából 100 és 200 méteres távon is országos csúcsok sora született, sőt a 100 m-es világcsúcs megdöntése is magyar versenyzők nevéhez fűződik” – lelkendezett a Sport és testnevelés 1953. október 1-jei száma.

Az 1954-es Európa-bajnokságon 200 méteren mindenkit maga mögé utasított, és gőzerővel készült a melbourne-i olimpiára. A kiírás azonban nem neki kedvezett, ő saját magát is inkább sprinternek tartotta, azonban az olimpia programjába (csakúgy, mint az Eb-n) csupán a 200 méteres táv került be.

Néplap, 1954. szeptember 3. (Forrás: Arcanum.hu)

Olimpiai csúcsot úszott, de csak bronzérmes lett

Október 23-án kitört a forradalom, az olimpiára készülő sportolókat sok minden megzavarta. Az Indexnek 2006-ban az olimpiai bajnok kardvívó, Hámori Jenő azt nyilatkozta,

voltak olyan pletykák is, hogy a világcsúcstartó úszó, Tumpek György három orosz katonát is megvert az edzése után, de sohasem derült ki, valós volt-e a végül az olimpián bronzérmes úszó hőstette.

A Népsport 1956. november 29-i számában a felesége azt üzeni neki: „Jól vagyunk. Gyurika is egészséges és máris nagyon várja haza apukáját. Sokat izgulunk érted, de bízunk benne, hogy jól szerepelsz az olimpián. Az a fontos, hogy nyugodt légy, akkor nem lesz semmi baj. Nagyon sokszor csókolunk.”

Közben ő nem tud teljes egészében a versenyre koncentrálni, képeslapon így üzen haza:

Vigyázzatok magatokra, én nagyon jól érezném magam, de ebben bizonyos okok gátolnak.

A Népszabadság korábban idézett, 1999-es interjújában elismerte, Melbourne már nem az ő olimpiája volt, noha akkor sem számított esélytelennek.

„Az elődöntőben olimpiai csúcsot úsztam. Azután a döntő előtti napon megtörtént a baj. Az olimpiai faluban sétálgattam, amikor nem vettem észre egy arra gurult labdát, amire ráléptem. Kifordult a bokám, s még az is kétséges volt, hogy rajtkőre állhatok-e. A baleset ismeretében a bronzéremnek is örülnöm kellett” – mondta a sérült bokáján gumiharisnyával úszó klasszis.

1957-től a Nemzetközi Úszó Szövetség csak az 50 méteres medencében elért rekordokat hitelesítette. Ekkor még egyszer nekiveselkedett, és május 26-án 1:03,4-es eredménnyel ismét a világranglista élére került.

Ebben az évben már foglalkozott fiatal gyerekekkel, az Esti Hírlap május 5-i száma azt írta, munkáját a rosszindulat akadályozza, ugyanis bejelentést tettek ellene, hogy edzői munkájáért állítólag pénzt fogad el.

„Nem anyagi juttatásért foglalkozom a fiatalokkal, hanem azért, mert aggaszt a magyar úszósport jövője. Ilyen mélyen még nem volt úszósportunk. De látni kell, hogy én például 27 éves vagyok, egy-két évig érhetek még el eredményeket, de már nem sokat fejlődöm. Új gárdát kell nevelnünk, amely eredményeket tud elérni az 1958-as Európa-bajnokságon és az 1960-as olimpián.”

Az 1958-as budapesti Eb-n a 4×100 méteres vegyes váltó tagjaként ezüstérmet szerzett, de ez volt az utolsó versenye, 29 évesen visszavonult.

Sport és testnevelés, 1953. október 1. (Forrás: Arcanum.hu)

52 magyar bajnokot nevelt ki

Ha hinni lehet a Wikipedia-oldalnak, akkor 28 magyar bajnoki címet szerzett, 16 alkalommal javított meg világrekordot. Egykori klubjában, a Bp. Honvédban még húsz évig edzősködött, ez idő alatt 52 magyar bajnokot nevelt ki, de többek között ő tanította meg Szöul öttusabajnokának, Fábián Lászlónak, mit kell tudni a medencében.

1977-ig dolgozott szeretett klubjában, de derékfájdalmai miatt betegállományba került, és a Honvéd utána már nem tartott igényt a munkájára.

Székely Éva kérte meg, segítsen neki, így az FTC utánpótlás-szakágában dolgozott négy évet. Ezt a Vasas követte, 1986-ban fejezte be végleg az edzősködést.

2015-ben Gyarmati Andrea, Güttler Károly, Novák Ilonka, Verrasztó Zoltán, valamint Széles Sándor társaságában bekerült a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába.

Tumpek György januárban ünnepelte a 91. születésnapját, jó egészséget kívánunk neki.

Kiemelt fotó: Képes Sport, 1954. május 8. (Forrás: Arcanum.hu)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.