Sport lineup

Semmi sem menti meg az NHL-főnököket attól, hogy hülyeséget csináljanak

Alig kezdődött el az uborkaszezon az észak-amerikai jégkorongbajnokságban, máris történt egy óriási bejelentés: a San José Sharks hosszabbított a liga egyik legponterősebb védőjátékosával, Erik Karlssonnal. A svéd 8 év alatt 92 millió dollárt ( cc. 26,5 milliárd forintot) fog keresni, amivel ő lesz az NHL legdrágább védője, és a liga harmadik legjobban fizetett hokisa. Egy Karlsson-kaliberű játékos simán megér ennyit éves lebontásban, azonban van két, nem is olyan apró dolog.

  • Egyfelől a játékos már 29 éves;
  • másfelől pedig a legutóbbi szezonban sérülésekkel bajlódott és májusban ágyékműtéte volt.

Mindezek ismeretében már elég rizikósnak tűnik az a szerződés, amit a Sharks végül elé rakott. Úgy meg aztán pláne, hogy Erik Karlsson 37 éves lesz, mire a kontraktusa kifut, márpedig egy olyan sportban, mint a jégkorong, ahol kőkemény test a test elleni játék van és a korong bármikor okozhat maradandó sérülést, képtelenség ennyire előre látni.

Az NHL-ben viszont nem ritka, hogy első és második nézésre is őrült szerződésekkel dobálózzanak a franchise-ok. Konkrétan meg kellett kötni a kezüket, hogy ne menjenek el a végletekig.

Az új kollektív szerződést (CBA) 2013 januárjában sikerült megkötni egy elég hosszúra nyúlt vitát követően, amely miatt a 2012-13-as szezon majdnem fele elmaradt, az alapszakaszban a megszokott 82 forduló helyett csak 48-at játszottak a csapatok. Az új CBA-ban határozták meg, hogy a klubok maximum hét – ha saját játékosról van szó, akkor nyolc – éves szerződést adhatnak, többet nem. Illetve leszámoltak az orrnehéz megegyezésekkel, amik a fizetési sapkát játszották ki: a nagy pénzt az első pár évben kapta meg az adott játékos, a végére már csak aprópénz maradt, az összeg viszont egyenlően oszlott el a szerződés hosszának évei alatt.

Kicsit túlszabályozottnak hangozhat a dolog, de az a helyzet, hogy szükség volt rá. Mondunk is pár példát, mi vezetett ahhoz, hogy visszafogják a klubokat az eszetlen szerződések terén.

A legendás Ilja Kovalcsuk-szerződés

Hiba lenne nem ezzel kezdeni a felsorolást, mert precedensértékű volt. Kevés olyan fizikumú játékost látott a liga, mint amilyen az orosz szélső, akinek 191 centiméteres magasságához és bő 100 kilogrammos testsúlyához kivételes játékintelligencia és hihetetlenül jó csuklók párosultak. Röviden: Ilja Kovalcsuk baromi jó hokis.

A Kovalcsuk körüli mizéria rendesen felforgatta az NHL-t Fotó: Jim McIsaac/Getty Images

Az őt ledraftoló Atlanta Trashersszel nem tudott megegyezni, így ottani szerződése utolsó évében elcserélték New Jersey-be, a Devils pedig mindent meg is tett annak érdekében, hogy magához láncolja.

Elsőre egy 17 éves, 102 milliós szerződést tette az orra elé.

Ez annyira hihetetlen volt, hogy az NHL is azonnal visszadobta és ki is tört egy kisebbfajta botrány. A franchise-t később megbüntették, amiért leplezetlenül ki akarta játszani a fizetési sapkát, a Devils hárommillió dollárja bánta a dolgot és halmazati büntetésként ugrott két értékes draftcetli is. Kovalcsuk szerződését így némileg módosítani kellett, de így is 15 évre írt alá 100 millióért. Aztán lejátszott két teljes szezont, majd a lockout (amíg az egyeztetés zajlott az új CBA-ról) miatt egy felet és közölte, hogy részéről ennyi volt, befejezi az NHL-ben és hazatért Szentpétervárra. Ekkor még 12 év és 77 millió dollár volt vissza a szerződéséből, amit az asztalon hagyott, viszont a Devils a 2024-25-ös szezonig fizethet 250 ezer dollár bírságot – igaz, még mindig így jöttek ki ők is a legjobban a dologból.

Az első igazán agyament üzlet

Rick DiPietro megvan még valakinek? Senki ne aggódjon, ha nem, a brutálisan elrontott szerződésén kívül nem sok mindennel hívta fel magára a figyelmet. Pedig alakulhatott volna máshogy is a dolog. Bár a hokiban is alap, hogy egy jó csapatot hátulról érdemes felépíteni, az, hogy kapust válasszanak ki elsőként a drafton, még mindig elég ritka, igazából eddig összesen kétszer történt meg ez.

  • DiPietro volt az első még 2000-ben;
  • majd Marc-André Fleury 2003-ban.
BOSTON, MA - JANUARY 25: Rick DiPietro #39 of the New York Islanders stands in goal against the Boston Bruins during the game on January 25, 2013 at TD Garden in Boston, Massachusetts.   Jared Wickerham/Getty Images/AFP
Rick DiPietro, a  New York Islanders korábbi kapusa gazdag éves „nyugdíjat kap” korábbi csapatától Fotó: Jared Wickerham/Getty Images/AFP

Rick DiPietro a 2003-2004-es szezontól kezdve kapta meg a bizalmat, onnantól kezdve volt ő az Islanders kezdőkapusa, és bár hozott egy korrekt teljesítményt, kiemelkedően azért nem védett. Épp ezért volt meglepő, hogy miért írattak alá vele egy 15 éves, 67,5 millió dolláros szerződést 2006-ban. Az amerikai kapus sosem tudott megfelelni az elvárásoknak, a teljesítménye ingadozott, sokat volt sérült és sokszor küldték le a farmligába. 2013-ban vonult vissza, belement, hogy a szerződéséből fennmaradt összeg kétharmadát fizesse csak ki neki az Islanders. A pénzt elosztották, 2029-ig fog évi másfélmilliót utalni neki a franchise.

A besült franchise player

Vincent Lecavalier, ahogy sok más csatár, üstökösként robbant be az NHL-be, rá is igazak, amik Kovalcsukra, azaz nem csak nagyon képzett, de fizikálisan is kiemelkedő volt. Termelte is a pontokat becsülettel, 2004-ben bajnok volt a csapattal, így nem volt annyira meglepő, hogy 2008-ban, 28 évesen bankot robbantott: a Tampa Bay 11 éves, 85 millió dolláros szerződéssel kedveskedett neki.

Lecavalier azonban sosem lett akkora sztár, mint amit beleláttak.

Ahogy az a támadóknál sok esetben előfordul, neki is a húszas évei közepén volt a legszebb periódusa. Utána is jó játékos volt, de nem olyan kiemelkedő, mint amekkora terhet jelentett a szerződése a Tampának a csapatépítésnél. 2013-ban inkább kivásárolták, még eljátszott három szezont (Philadelphiában és Los Angelesben), 2016-ban pedig visszavonult. A Lightning 2027-ig fizet neki, de mivel ő már nem aktív, ez a pénz egyáltalán nem terheli a Tampa fizetési keretét.

Pozitívum a végére: van, aki minden centet megért

Hogy miért kötött a Washington Capitals 2008-ban 13 éves, 124 millió dolláros szerződést Alekszandr Ovecskinnel? Azért, mert az orosz a liga történetének egyik legjobb játékosa, idő közben bajnoki címet is nyert a csapattal. Persze elég rizikós egy hokissal ilyen hosszú távú egyezséget kötni, de ha van olyan, akinél megérte a kockázat, az Ovecskin.

Kevés pozitív példa van, Ovecskin azok közül is a legjobb Fotó: Patrick Smith/Getty Images

Erik Karlsson a képességei alapján megéri az évenkénti 11,5 millió dollárt, a szerződése hosszára viszont nincs nagyon magyarázat. Ovecskin példája mutatja, hogy jól is ki lehet jönni a dologból, de az általános tendencia is mutatja, hogy csak nagyon kivételes esetekben. Alighanem pár éven belül megtudjuk, Karlsson melyik kategória.

Nyitókép: Ezra Shaw/Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.