– ezzel a címmel adott ki közleményt Harsányi László, L. Simon László, Lőrinczy György és Török András, akik az elmúlt évtizedekben „különböző időben, különböző kormányok delegáltjaiként” dolgoztak és irányították az 1993-ban létrehozott NKA munkáját.
Közös bennük az NKA jövőjéért érzett, nem indokolatlan aggódás. Az elmúlt hetek hírei komoly mértékben rontották a Nemzeti Kulturális Alap jó hírét, a vele kapcsolatos közbizalmat. Kétségessé vált az NKA bizonyos döntéseinek szakmai megalapozottsága, valamint e döntéseknek a hatalomtól való függetlensége
– írják, nyilvánvalóan utalva a Fideszhez köthető szervezeteknek, egyesületeknek, celebeknek és előadóknak titokban kiosztott 17 milliárdnyi támogatásra, amelynek részletei az utóbbi hetekben borzolták a közvéleményt.
Hozzáteszik, hogy bár ez inspirálta a közös megszólalást, nem kívánnak „a jelenlegi botrányos helyzet elemzésével foglalkozni”, ám vezetői tapasztalataikra támaszkodva néhány alapelvet szeretnének rögzíteni, mert úgy vélik, hogy a Nemzeti Kulturális Alap fennmaradása létkérdés. Szerintük továbbra is a kultúrafinanszírozás korszerű, demokratikus működésű és a minőséget garantálni képes intézménye maradhat, ha biztosítják a következő feltételeket:
- a Nemzeti Kulturális Alap legyen önálló, a kormányzati kulturális politikát is támogató, ám az azt képviselő minisztériummal és más intézményekkel koordinatív szereplőként működő szervezet.
- A Nemzeti Kulturális Alap saját programját az azt vezető Bizottsága és a döntéshozó szakmai kollégiumai segítségével valósítja meg. A szervezeti autonómia egyik biztosítéka az NKA önálló elnöki státuszának visszaállítása.
- A Nemzeti Kulturális Alap a támogatásaira vonatkozó döntéseit pályázati rendszerben, a szakmai kollégiumokon keresztül hozza meg. A kollégiumi kurátorok kiválasztásának a lehető legszélesebb körű nyilvánosság bevonásával, az adott kulturális terület szakmai szervezeteinek javaslatai alapján kell történnie.
- A Nemzeti Kulturális Alap támogatásokkal kapcsolatos döntései minden esetben a szakmai kollégiumok feladatai. Kivételt képez ez alól az ún. miniszteri keret, amelynek mértéke a jövőben – javaslatuk szerint – az NKA támogatási keretének (amely a költségvetési támogatás fenntartási költséggel csökkentett összege) 10 százaléka legyen.
- Érdemesnek tartják felülvizsgálni az olyan pénzügyi szabályzókat, mint a maradványtartási kötelezettség rendszere, amely jelentősen szűkíti az NKA-n keresztül szétosztható forrást.
- Az új kormány megalakulását követően szükségesnek tartják az NKA szervezeti rendjét, a kurátorok kiválasztását, a döntési és ellenőrzési mechanizmusát stb. leíró rendelet és szabályzatok szakmai felülvizsgálatát.
L. Simon Lászlónak nem ez az első megnyilvánulása az NKA-botránnyal kapcsolatban. A hétvégén Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója Facebook-posztja alá kommentelte oda, hogy az ügy „jogosan vált ki felháborodást”, hétfőn azonban kiállt Hankó Balázs mellett, sérelmezve, hogy „olyanokkal akartak összeugrasztani, akikről egy említést sem tettem, s akiknek a munkáját értékelem, az esetleges támogatásukat indokoltnak tartottam. Egy rossz döntés ugyanis nem törli el az NKA 30 évének remek működését”.
Az előzmények
Molnár Áron beszélt először arról, hogy a Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter felügyelete alatt álló Nemzeti Kulturális Alap titokban 17 milliárd forintot osztott ki a Fideszhez köthető szervezetek, egyesületek, celebek között, kulturális támogatás címszóval. Többek közt kapott 5-5 milliót Dopeman és Kis Grófo, 500 milliót Mága Zoltán fotósa, 100 milliót Deák Bill Gyula, 17 millió forintos támogatást adtak a Bajnokok Ligája himnuszának népzenei előadására. A hírek megjelenése után Bús Balázs lemondott az NKA-alelnöki pozíciójáról, Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila pedig az NKA-bizottsági tagságáról. Hankó Balázsnak az ATV stúdiójában sem sikerült megnyugtató válaszokkal szolgálnia.
