Kultúra

A legnagyobb nemzetközi sorozatsikerek és felfedezések 2019-ből

A szokásos módon az idén is kiemelt figyelmet fordítottunk az angolszász országokon kívül készülő, mégis globális sikert elérő sorozatokra. Volt közöttük kelet-európai kémdráma ugyanúgy, mint Z generációs krimi és időutazós thriller.

Az, hogy folyamatosan növekszik a nem angolszász országokban gyártott tévésorozatok száma is, régóta nem újság, mint ahogy az sem, hogy ezek közül egyre több arat nemzetközi sikert. Tavalyi hasonló évösszegző cikkünkben az olasz Briliáns barátnőm vagy az akkor búcsúzó dán A híd voltak a legjobb példák a világszerte népszerű, az angol nyelv dominanciáját megtörő sorozatokra, de természetesen az idén is akadt jó pár ilyen.

Nem véletlen tehát, hogy a Netflix például már régóta nemcsak az amerikai piacra koncentrál, már csak azért sem, mert az előfizetőinek döntő többsége (98 millió) már nem Amerikából érkezik (onnan csak 61 millió), és 2019-ben is folyamatosan növelte az idegen nyelvű produkciói számát. Sőt, ami még meglepőbb lehet, egyre több külföldi sorozat arat sikert Amerikában is, pedig az amerikai nézők híresen nem szeretik a feliratot, ezért a Netflixnek is rá kellett feküdni a szinkronizálásra, amelynek Amerikában közel sincsenek olyan hagyományai, mint nálunk.

A streamingszolgáltató már évek óta nagyban törekszik arra, hogy minél több országban készüljön saját gyártású produkciója, mint ahogy az HBO regionális igazgatóságai is régóta készítenek sorozatokat más országokban, és az Amazonnak is vannak külföldi gyártású tartalmai. Az még nem látszik, hogy az Apple TV+ vagy pláne a Disney hogyan tervezi kivenni a részét a globális sorozatgyártásból, de nélkülük is szépen alakul a figyelemre méltó nemzetközi sorozatok listája.

Melyek voltak azok az idén, amelyek a körön kívülről érkezve, nehezített pályán hódították meg a világot, vagy legalábbis nagyon is megérdemelnék a világsikert?

Dark

A Netflix már-már megjegyezhetetlenül sok idősíkon és szálon folyó időutazós sorozata a második évadában sem veszítette el az erejét, sőt még izgalmasabb és jobb lett. A legelején még tévesen a Stranger Thingshez hasonlított német sorozat egyre több kérdést válaszolt meg az első évadból, de mindezt úgy, hogy felvetett számos újat, így a jövőre érkező záróévadot is lesz még miért várni. A Dark tényleg világszínvonalú produkció, mind a megjelenését, mind a színészi játékot tekintve is, és az sem véletlen, hogy a közönsége csak tíz százalékát alkotják a németek. Baran Bo Odar és Jantje Friese munkájával pedig olyannyira elégedettek a Netflixnél, hogy a sztár showrunnerekhez hasonlóan velük is exkluzív szerződést kötött a cég, úgyhogy várhatjuk a következő projektjüket ugyanott.

Sorozatgyilkosok és időutazók tették izgalmassá a nyár legjobb sorozatait
A Mindhunter újra lebilincselt, a Dark úgy összezavart, hogy alig várjuk a folytatást, a kormánypropaganda eredetéről sokat mesélő A legharsányabb hang és a Boys pedig hozták az elvárható minimumot.

Időbevándorlók (Beforeigners)

Az HBO Nordic sorozata időutazós, társadalomkritikus szatírával bolondította meg a bűnügyi dráma műfaját, melyre rá is fért már egy hasonló csavar. Az első saját gyártású HBO-s norvég sorozatot a Lillyhammert is jegyző Anne Bjørnstadnak és Eilif Skodvinnek köszönhetjük, akik nem is tagadták, hogy a migrációt helyezték időutazós köntösbe: tömegével tűnnek fel rejtélyes alakok a múltból, akik aztán itt ragadnak a 21. században, magukkal hozva a régi szokásaikat is. Szerencsére azonban az Időbevándorlók nem szájbarágós parabola, hanem fordulatos és szórakoztató bűnügyi történet is egyben, sajátosan okos humorral és jól kiválasztott figurákkal. A sorozatnak lesz második évada is.

Mindenki találhat kedvére való őszi sorozatot
Nagy Katalin szerelmei, harlemi gengszterek, közel-keleti konfliktus és időbevándorlók is találhatók a palettán.

Elite

A Netflix legnépszerűbb spanyol sorozata, a La Casa De Papel (A nagy pénzrablás) idén is jelentkezett új évaddal ugyan, de már egy másik keltett nagyobb visszhangot. Az Elite egy tizenévesekről szóló thriller, melyben néhány munkásosztálybeli diák bekerül egy szupermenő magániskolába, és már az első évad világsiker volt, a nyár végén közzétett második pedig tovább növelte a rajongótábort, a harmadik jövőre érkezik. Carlos Montero és Dario Madrona sorozatát „addiktív bűnös élvezetnek” nevezte a Hollywood Reporter, érthetően, hiszen van benne minden, bűnügyi rejtélytől kezdve kényelmetlen társadalmi tabukig, no meg sok szex. Mindez igen stílusosan tálalva.

Eszmélet

Az HBO már nem először jelentkezik minőségi cseh sorozattal, az Eszméletet azonban talán bármelyiknél húsbavágóbbnak érezheti a magyar néző. A Pusztasággal ismertté váló Ivan Zacharias ezúttal egy hatrészes kémdrámát készített a bársonyos forradalom évéből, 1989-ből, mely nem csupán azért nem tűnik dicsőségesnek a sorozat tükrében, mert a cseheknek egész más emlékeik vannak arról az évről, mint nekünk. Az Eszmélet nemcsak elgondolkodtató, de tökéletesen kivitelezett sorozat, amely a Csernobilhoz hasonlóan aktuális kérdéseket is fel tud tenni a kémjátszma végigvitele mellett.

Eszmélet: a sorozat a rendszerváltásról, amit nekünk kellett volna megcsinálnunk
De természetesen a csehek csinálták meg. A bársonyos forradalom idején játszódó kémsorozat a hibáival együtt is remekmű.

A mi fiaink

A Terápia eredetijét is jegyző Hagai Levi most egy sokkal érzékenyebb témában készített sorozatot: A mi fiaink a izraeli-palesztin konfliktus egyik különösen véres fejezete, a 2014-es gázai háború előzményeiről szól. Az HBO sorozata ráadásul igyekezett pártatlan maradni, ezzel viszont mindkét oldalt sikerült felháborítania. Aki viszont nem elfogult egyik oldal irányában sem, annak egész biztosan ajánlható ez a sorozat, még ha nem is könnyű nézni. Főleg, hogy „csak első ránézésre szól a 2014-es, ötven napos gázai háború kirobbanásának körülményeiről, valójában sokkal mélyebbre megy, leásva ennek a konfliktusnak a lüktető, forró szívéig” – írtuk a kritikánkban.

Megöltétek a fiainkat, mi megöljük a fiaitokat – és ez így megy a végtelenségig
Szívfacsaró és idegtépő az HBO sorozata, amely a 2014-es gázai konfliktus kitörésének gyökereiig ás, megmutatva, hogy a személytelen háborús statisztikák mögött lélegző, érző emberek tragédiái állnak. A mi fiaink, kritika.

Delhi Crime

A Netflix több indiai sorozatot is csinált már, közülük a Sacred Games szép nemzetközi sikert is aratott tavaly, az idei nagy durranás pedig a valós esemény ihlette Delhi Crime volt. A sorozat ugyanis azt a világsajtóban is nagy figyelmet kapó 2012-es esetet dolgozta fel, amikor hatan erőszakoltak, majd gyilkoltak meg egy nőt, Jyoti Singhet egy buszon Új-Delhiben. Az indiai származású kanadai rendező, Richie Mehta sorozata a tragédia utáni eseményekre koncentrál, és az elkövetők utáni hajszát mutatja be egy brutálisan kemény krimisorozat keretében. Tekintve, hogy a nők elleni erőszakos esetek azóta is az egyik legkomolyabb társadalmi problémát jelentik Indiában, nem is választhatott volna ennél időszerűbb témát a sorozat, melyet odahaza és külföldön is jól fogadtak, és antológiasorozatként folytatódik majd egy másik bűnténnyel.

Kingdom

A koreai sorozatok közül jó párat csak K-pop-fanatikusok tudnak valóban élvezni, viszont a Netflix első saját koreai sorozata, a Kingdom pont nem ilyen. A 16. században játszódó sorozat nem éppen hagyományos történelmi dráma: vannak benne horror és fantasy elemek is szép számmal, mindjárt a legfontosabb szál egy zombijárvány, a főhős pedig annak kitörését próbálja megakadályozni. A kritikák szerint a Kingdom alkotói, Kim Seong-hun és Kim Eun-hee új lendületet adnak a zombifilm zsánernek azzal, hogy történelmi keretek közé helyezik, és sokkal hatásosabb a legtöbb hasonló témájú filmnél. Lesz majd második évad itt is.

Monzón

Szintén a Netflixen látható az egyre nagyobb számú latin-amerikai sorozat képviseletében az argentin Monzón is, mely a hazájában sokáig Maradonához hasonló státusú legenda, a bokszvilágbajnok Carlos Monzón életéről szól. A fókuszban az a bűncselekmény, amely három évtizede egész Argentínát lázban tartotta, Monzónt pedig kivette az élő legendák sorából, hiszen egy otthoni veszekedés után megölte a második feleségét, Alicia Munizt. A Monzón nemcsak életrajzi sorozatként remek, hanem bemutatja a korabeli argentin társadalom rákfenéit, a mindent átszövő korrupciótól kezdve a mai napig brutális mértékben jelen lévő nők elleni erőszakig.

A bajnok, akiről mindenki tudta, hogy veri a feleségét, mégis megvárták, amíg megöli
Carlos Monzon minden idők egyik legsikeresebb ökölvívója, Argentínában Maradonához hasonló bálvány volt. Aztán megölte a feleségét, és ez nem csak az ő státusán változtatott nagyot. A nagy hatású ügyből harminc évvel később sorozat készült.

Siker (Uspjeh)

Az adriai régió első saját gyártású HBO-sorozata egy horvát thriller, melynek négy, teljesen más társadalmi réteget képviselő főszereplőjét egy gyilkosság köti össze. Az Oscar-díjas Danis Tanovic rendezésében megvalósult sorozat ugyan Zágrábban játszódik, de játszódhatna bárhol máshol a Balkánon vagy Kelet-Európa szerencsétlenebb vidékein, nem véletlenül dolgozott benne egy szarajevói bosnyák rendező is. A Siker nem volt különösebben újszerű vagy forradalmi sorozat, de sikeresen kapcsolta be a sorozatvilág vérkeringésébe a délszlávokat is, olyannyira, hogy a sorozatot azóta Amerikában is bemutatták.

Hogyan adjunk el drogokat a neten (villámgyorsan) / How_to_Sell_Drugs_Online_(Fast)

A Netflix idei német sorozatai közül a Hogyan adjunk el drogokat a neten (villámgyorsan) volt a nyerő. Ezt is valós események ihlették: 2015-ben történt a német rendőrség fennállása óta legnagyobb drogfogása, mindez egy húszéves lipcsei fiúnál, aki a hálószobájából bonyolította az üzletet. A thrillerként is működő sorozatban aztán a sztorit a young adult-sémáknak megfelelően úgy gyúrták át, hogy a főszereplő azért kezd bele a bizniszbe, hogy visszahódítsa volt barátnőjét. Philipp Käßbohrer és Matthias Murmann sorozata úgy lett világsiker, hogy a nemzetközi sajtó nem foglalkozott vele kiemelten, a fiatalabb korosztály viszont ráharapott, és már készül is belőle a második évad.

Borítófotó: Manuel Fernandez-Valdes

Ajánlott videó

Olvasói sztorik