Kultúra ismeretlen budapest

Ufó szállt le ötven éve egy óbudai lakótelepen

Az apró csészeljnak tűnő épületben sosem jártak lakók, mégis már a hatvanas évek óta ott áll a kísérleti lakótelep szélén.

A második világháború utáni lakásínség enyhítésére létrejött, sokemeletes házakból álló lakótelepek az ország minden nagyobb városában megtalálhatók, legtöbbjük azonban a még a korszak építészetének szerelmesei szerint is egyhangú, sőt, egyenesen unalmas.

Óriási kivételt képez ez alól az újpesti Szent László teret körbeölelő, háromemeletes tömbökből álló, a környék gyári munkásainak szánt házcsoport, illetve az 1956-os forradalom után hirtelen fellélegző lakásépítészet számtalan új ötletet megvalósító remeke, az óbudai kísérleti lakótelep.

Rakétameghajtású teknős is várja az újjászületést Újpest legkülönösebb lakótelepén
A szocializmus építészetét még nem tanultuk meg a helyén kezelni, pedig lassan ideje lenne megkezdeni a korszak műveinek megőrzését. Újpesten többé-kevésbé sikerült.

Az 1958-ban kiírt Országos Lakáspályázat hat kategóriájának legjobb tervei, illetve az 1960-as Országos Középmagas Lakóház Pályázat győztese került itt egymás mellé, szomszédjukban pedig az ötvenes évek végi társasházépítésekhez használt típustervek egy-egy példája is megjelent, hogy még egyszerűbben összehasonlíthassák az egymástól merőben különböző ötletek létjogosultságát.

A következő évben meghirdetett Országos Lakásbútor Tervpályázat legjobb munkáival, így ügyes beépített szekrényekkel berendezett, 701 változatos méretű lakással rendelkező telepet a kor legismertebb építészei álmodták meg, így a Margit körút több házát, a hajdúszoboszlói Béke üdülőt, a ma a Nyugdíjfolyosító Igazgatóság által használt egykori Váci úti SZOT-toronyházat, illetve a néhány héttel ezelőtt lebontott egykori KISZ KB-székházat is tervező Dul Dezső (1925-2015), aki a Vörösvári út és Váradi utca találkozásánál álló P4, P5, illetve P6 jelű, 8 emelet + tetőszintes középmagas épületek terveiért kapott I. díjat.

Tiborcz volt üzlettársa bontja a K&H Pozsonyi úti fiókjának épületét
Panorámás szálloda épül az irodaház helyett.

A közreműködő építészek teljes listája

Benjámin Károly, Böjthe Tamás, Csordás Tibor, Dul Dezső, Kiss Albert, Kiss E. László, Körner József, Köves Emil, Legány Zoltán, Mináry Olga, Pomsár János, Rimanóczy Jenő, Tarján László.

A házak – így a mára kissé megkopott tornyok is – kivétel nélkül téglából épültek, noha pontosan az építés befejezésére vált egyértelművé, hogy a tömeges lakásépítés jövője nem ebben, hanem a paneltechnológiában rejlik.

A Dul-féle épületek a telep legszélére kerültek, az akkor még szélesítés előtt álló Vörösvári út túlsó oldalán pedig még ott álltak az Óbudát hosszú időn át meghatározó kisebb-nagyobb családi házak, melyeket a következő években elsodort a panelláz, volt azonban néhány év, amíg mindkét állapot jelen volt egymás mellett, tökéletesen mutatva az ideális(nak képzelt) jövőt, illetve a hirtelen lakosságnövekedés miatt eltüntetni vágyott múltat:

Fotó: egykor.hu
Fotó: Fortepan

De mi az a furcsa épület a házak közt?

– tehetjük fel joggal a kérdést.

Az ötvenes-hatvanas évek fordulójának modern európai építészetébe tökéletesen illő üzletpavilonokkal, bölcsődével és általános iskolával ellentétben ez az épület nem azért született, hogy a belső terében a lakók mozogjanak, hiszen több mint ötven évvel ezelőtti megszületése óta

gázfogadó állomásként működik.

A szerző felvétele
A szerző felvétele

A legtöbbször egyszerűen csak egy út mellett álló, ruhásszekrénnyi dobozként létező társaival ellentétben a környék képébe szervesen illő, sőt, modern műalkotásként létező épület feladata a nagy-, nagyközép- vagy középnyomáson érkező gáz nyomását elsőként csökkenteni, valamint mérni a rajta áthaladó, a közeli otthonok felé induló gáz mennyiségét.

Egy átlagos gázfogadó állomás – Fotó: DÉGÁZ

Az óbudai épület ennél jóval nagyobb, hiszen a mögötte álló három óriás mellett talán még néhány társasház gázellátása is innen indul.

Az épület pozitív fogadtatása miatt számos szomszédjához hasonlóan típustervvé vált, így Óbudán kívül is előfordulnak a rokonai – a lenti példányok például a ferencvárosi József Attila-lakótelepen átnyúló Távíró és Dési Huber utcákban állnak –, állapotuk azonban minden esetben hagy maga után némi kívánnivalót. Kár, hiszen legfőbb ideje lenne végre értékelnünk a szocializmus évtizedeinek építészetét, sőt, a legfontosabb emlékeket megóvni a lebontástól. Tökéletes példa ezekre a már említett újpesti minilakótelep, a zajos Hungária körút és a Stefánia út közé szorult belügyminisztériumi lakótömb, vagy épp a ma is álló phenjani operaházat és zeneakadémiát tervező Zöldy Emil Üllői úti, illetve Honvéd téri munkája.

Direkt kapcsolata ugyan nincs a gázfogadókkal, de külső jegyeit tekintve hasonló építmény a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1971 óta működő, ma 100 kW teljesítményű oktatóreaktora, ami az ország első, teljes egészében magyar tervezésű és kivitelezésű – ma is működő, sőt, látogatható – atomreaktora:

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Miklos Vincze (@grofjardanhazy) on Jun 26, 2018 at 9:29am PDT

Ismernek hasonló építményeket az országban? Osszák meg velünk a helyét a kommentekben!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik