Kultúra
hdr

Hatvan éve álldogál már egy pingvinpár az Üllői út óriástömbjei mögött

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 04. 25. 17:23

Április 25. a pingvinek világnapja, ennek apropóján pedig meglátogattuk a két legidősebb pesti példányt.

Korábban a témában:

A XXI. században már mindennek van világnapja: február 23-án a kutyakekszet, április 15-én az eltűnőben lévő radírokat, augusztus 10-én a lustálkodást, október második péntekjén pedig a csókot ünnepeljük. Vannak persze ennél klasszisokkal értelmesebb világnapok is, így például a kedvesen imbolygó, frakkszerű tollazatot viselő pingvineké, akikre április 25-én emlékezünk.

Néhány példányukkal magyar állatkertekben – így például Budapesten, Veszprémben, vagy épp Jászberényben – is találkozhatunk, azt azonban kevesebben tudják, hogy akár Budapesten sétálva is összefuthatunk egy párosukkal. Kétszázadik epizódjához közelítő Ismeretlen Budapest sorozatunk legújabb epizódjában őket látogattuk meg.

A találkozásért a második világháború utáni lakásínség megoldására létrehozott, az Üllői út mentén megszületett lakótelepek első példájához, a Száva és Zágrábi utcák, illetve a Somfa köz által bezárt területen lévő ezerötszáz lakásos tömbig kell eljutnunk.

Az 1955-1958 közt az Észak-Koreából épp hazatért (legfontosabb munkája, a phenjani operaház és zeneakadémia ma is látható), Ybl-díjas Zöldy Emil (1913-1982) tervei szerint megszületett házsor a magyarországi szocreál tökéletes példája.

Fotó: Preisich Gábor: Budapest városépítésének története, 1919-1969

 

Az otthonokban fürdőszobák helyett eredetileg csak apró mosdófülke kapott helyet – ezt az azóta eltelt hat évtizedekben jórészt persze lecserélték, a tömb külső képe azonban semmit sem változott.

sdr

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

dig

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján újabb tömbök jelentek meg a környéken: a szocreál házsor mögött pedig háromemeletes házsorok emelkedtek ki, az Üllői út túlsó – déli – oldalán hétéves munkával megszületett a József Attila-lakótelep (1958-1965), örökre eltüntetve a városképből a világháború maradványaként létrejött barakk-kórházakat, illetve a Mária-Valéria-telepként ismert nyomornegyedet. 

Így számolták fel 60 éve a nyomort a IX. kerületben
A József Attila lakótelep helyén legelő és barakk-kórházak is voltak. Végül annyira élhetetlen állapotok alakultak ki, hogy lebontották őket.

Na de térjünk vissza a szocreál rengeteghez, hiszen az Üllői út felé mintegy várfalként magasodó, szürkésbarna tömb mögött egy annak teljes hosszán végigfutó, fákkal teli zöldsávval találkozhatunk, melynek egyik végén kedélyesen trécselő pingvinek foglalnak helyet:

hdr

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Az életnagyságúnál kicsit nagyobb, közel másfél méteres császárpingvinek a szomszédos épületekkel egyidőben, 1958-ban foglaltak helyet a fűre helyezett talapzaton, alkotójuk pedig a XX. század egyik legígéretesebb tehetségeként indult szobrász, Boldogfai Farkas Sándor (1907-1970) volt. A nemesi családból származó fiú az Iparművészeti Iskolán vált ötvössé, tanulmányait pedig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol 1931-1932-ben a kor egyik meghatározó alkotója, Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975, az ő munkája többek közt a Gellérthegyen álló Szabadság-szobor is) tanársegédjeként működött.

hdr

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Egyéves római ösztöndíj után hazatérve jórészt portrék és érmek készítésébe fogott, de síremlékeket, mellszobrokat és kútszobrok is kerültek ki a műhelyéből – így például Apor Vilmos síremléke (1948), a két világháború közti modernizmus legszebb terén, a Pasaréti téren álló Mária-kút (1939), az 1945-ben eltűnt balatonfüredi Horthy Miklós-mellszobor (1936), valamint a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom Szent Teréz-szobra (1933).

Pályája ívét a szocializmus évei változtatták meg: a háború után leginkább munkásszobrokat és állatfigurákat – Őzek (1953), Bikavezető (1956), Őzes díszkút (1956), Dog (1957), Pingvinek (1958, ld. fenn), Majom (1961), Boci (1964) – alkotott, de nevéhez fűződik az utcai telefonokhoz használható érme, a tantusz (1946), illetve az 1970-1989 közt használt kétforintos megszületése is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nikola Gruevski, Macedonia's prime minister, speaks during the 10th Bloomberg BusinessWeek European Leadership Forum, in London, U.K., on Tuesday, Nov. 23, 2010. The one day conference brings together key speakers from Government, Finance and International companies at City Hall, in London. Photographer: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.