Kultúra

Michelangelo Dávidja bújik meg a kelenföldi fák közt

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 01. 15. 19:06

Márvány helyett ugyan műkőből készült, de épp olyan bátran várja Góliátot, mint az eredeti történet hőse.
Korábban a témában:

A térképen is elérhető Ismeretlen Budapest sorozatunk eddigi közel kétszáz epizódjában a főváros épületei mellett érdekes, vagy épp furcsa szobrokról is ejtettünk szót: hegyet másztunk a kalandos életű kőoroszlánért, de megkerestük a Kőmíves Kelemenné-ballada legszebb ábrázolását, a Tévémacit és Mirr-Murrt megteremtő Foky Ottó egy budai plázában megbújt szoborvilágát, az esernyővel repülő Mary Poppins-t, vagy épp a Horthy-kor egyik kedvenc politikusának fényesre lovagolt hátú kutyáját.

Nem ejtettünk azonban még szót a világ leghíresebb műalkotásainak budapesti másolatairól – pedig a múzeumokon falain kívül is van belőlük néhány. Ma ennek az adósságnak egy részét rójuk le.

Kelenföldről jó eséllyel nem a csodás építészet az első, ami eszébe jut a villamoson zötyögő, vagy épp a Fehérvári úton sétáló embernek, pedig a fás utcákban, vagy a széles utakon számos szecessziós, iletve modern villára és bérházra, vagy akár egy földbe fúródott űrhajóra hasonlító modern templomra is ráakadhatunk.

Ma a Kelenföldi Művelődési Központ mögött induló, a századfordulón kialakult Halmi utcába sétálunk be, hogy az ötvenes, hatvanas és hetvenes években született társasházak közt végigsétálva eljussunk a modernista bérházépítészet a 8/A. illetve a vele egyidőben épült 8/B. alkotta zárványáig.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

A kétemeletes ikerlakóházakat terveit Fekete Ferenc még 1942-ben szignózta, az egyre súlyosabbá váló háborús helyzet azonban nagy mértékben lassította az építést. Ennek fényében nem is meglepő, hogy az épületek csak két évvel később, talán épp Magyarország német megszállásának első napjaiban készültek el.

Építtetője, Forster István életéről sajnos semmi biztos nem derül ki az archívumokból, noha az 1927-es Tiszti cím- és névtár gazdasági felügyelőt, az 1944.07.05-i minisztertanácsi jegyzőkönyv pedig magyar királyi gazdasági főfelügyelőt említ ezen a néven, sőt, nem kizárt, hogy ő ugyanaz a személy, akinek a családi ereklyetárából előkerült a Rákóczi-szabadságharc egyik ikonikus alakja, az 1711-ben kivégzett Béri Balogh Ádám sokáig elveszettnek hitt kardja.

A kard

A Napkirályként is emlegetett XIV. Lajos ajándékaként előbb II. Rákóczi Ferenchez, majd a győztes kölesdi csata után a fejedelem ajándékaként Béri Baloghoz került kard az ünnepségek után Tolna vármegye múzeumába került, 1945-ben azonban nyomtalanul eltűnt. Talán ma is egy harcoló katona magyarországi, vagy épp orosz otthonának falát díszíti?

A jó eséllyel számos értékkel bíró ereklyetár, illetve magángyűjtemény létezése jól indokolná azt a furcsa részletet, ami a 8/A. kapuja mellett fogadja az erre sétálókat, hiszen a falon a firenzei Galeria dell’Accademia legnagyobb büszkesége,

a reneszánsz polihisztor Michelangelo Buonarroti négyméteres Dávidjának kisméretű, műkőből készült másolata áll.

 

Fotó: Jörg Bittner Unna

 

Az elég jól sikerült szobrocskát az épület legutóbbi felújításánál sajnos rossz magyar szokásként, az Orbán-hegyi házőrzőhöz hasonlóan lefestették.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

A munkálatok óta eltelt idő sajnos már a vakolat részleges omlását hozta magával, így a szobor mai állapotában nem a bátor Dávidra, hanem a leégett bőrű testvérére hasonlít:

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

Ez persze semmit sem von le annak értékéből, hogy hetvenhat évvel ezelőtt valaki úgy gondolta, milyen tökéletes ötlet lenne a nyugati művészettörténet egyik legikonikusabb alkotását elhelyezni a saját bérháza falán.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

 

Az építtető személyének azonosítása a fentebb már bemutatott archívumi találatok birtokában sem könnyű feladat: a korabeli telefonkönyvek átlapozásával sokkal valószínűbbnek tűnik ugyanis, hogy az építtető nem a komoly pozíciót betöltő Forster, hanem a korábban mindössze néhány utcányira lakó (XI. Bártfai utca 5/B.) névrokona volt, aki a harmincas évek végén még egy fura sikkasztási ügybe is keveredett.

in: 8 Órai Ujság, 1937.08.20

Forster háború utáni sorsa homályba vész. Egykori tulajdona néhány évvel később az államosítási láz részeként állami tulajdonba került, az 1950-es telefonkönyv pedig már csak az egykor Szikra Mozinak is otthont adó épület (Lenin körút 110., ma: Teréz körút 62.) aljában lévő cukorkaüzlet tulajdonosát említi ezen a néven.

in: A budapesti távbeszélő névsor betűrendje, 1950. december

 

Ki volt valójában Forster István? Miért épp a Dávid került a kapu mellé? Ezekre a kérdésekre jó eséllyel sosem kapunk majd választ, a Góliáttal megküzdeni akaró Dávid viszont évtizedeken át őrizni fogja még a csendes, fás utcát. Elégedjünk meg ennyivel, és örüljünk annak, hogy a szobrot nem sodorta el Budapest ostroma, a Kádár-kor lakásépítési láza, vagy az elmúlt hét évtized bármelyik fuvallata.

 

Az 1950. decemberében kiadott telefonkönyvet, a 8 Órai Ujság 1937 augusztus 20-i számát, valamint az 1927-es Tiszti cím- és névtárat az Arcanum Digitális Tudománytáron át értük el.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.