Az 1980-as évek iráni-iraki háborúja óta nem volt példa arra, hogy Irán egyetlen nap alatt olyan pusztító csapássorozatot szenvedjen el, mint múlt pénteken. Izrael célba vette a rakéta- és nukleáris infrastruktúrát, atomtudósokkal és katonai vezetőkkel végzett: kiiktatták a Forradalmi Gárda vezetőjét és a fegyveres erők vezérkari főnökét.
Irán légicsapással válaszolt: eltalálta Tel-Avivban a Kiria, vagyis az izraeli Pentagon épületét, csapást mért az energetikai infrastruktúrára, ami országszerte áramkimaradásokat okozott. Az adok-kapok lassan egy hete tart: Izrael eltalálta az iráni állami műsorszolgáltatót, gáz- és olajlétesítményeket, üzemanyagraktárakat támadott, sőt csütörtökre virradóra csapást mért az araki atomreaktorra is.
A folytatás körül sok a bizonytalanság, de az események egyelőre nem a békés rendezés irányába mutatnak. Habár kezdetben Izrael azzal indokolta a támadást, hogy Irán minden eddiginél közelebb került ahhoz, hogy atombombája legyen, Tel-Aviv ma már leplezetlenül rezsimváltást követel. A műveletet „Ébredő oroszlánnak” nevezték el, utalásképp az 1979-es iráni forradalom előtti uralom jelképére. Legfontosabb szövetségesük, az amerikai elnök feltétlen nélküli kapitulációra szólította fel Teheránt, és az amerikai légierő mozgolódása miatt mindenki azt találgatja, belépnek-e a háborúba. A Fehér Ház csütörtök este azt közölte, Donald Trump elnök erről két héten belül dönt.
A harcok állásáról, az eszkaláció lehetőségéről és a háború okairól Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük.
Izrael megragadta a lehetőséget
Ami évtizedekig a színfalak mögött zajlott, mára nyílt konfrontációba torkollott. A Hamász 2023. október 7-ei, Izrael elleni terrortámadását megelőzően a két ország közötti ellenségeskedés titkos műveletekben, kibertámadásokban és alkalmi, célzott csapásokban mutatkozott meg. Nyílt konfrontációra először tavaly került sor:
- 2024 áprilisában Izrael légicsapást mért Irán damaszkuszi nagykövetségére, és megölte Mohammad Reza Zahed iráni vezérőrnagyot. Válaszul Irán ballisztikus rakétákkal, drónokkal és cirkálórakétákkal vette célba Izraelt, de a légvédelmi rendszer ezeket hatástalanította.
- Tavaly októberben Irán még súlyosabb, az addigi legnagyobb ballisztikus rakétatámadást indította Izrael ellen, válaszul a Hezbollah vezetőjének, Hasszán Naszrallahnak és a Hamász politikai szárnyát irányító Iszmáíl Hanijének a meggyilkolására. Hanije Teheránban vett részt az új elnök beiktatásán, amikor likvidálták. Ez rövid időre totális háborúval fenyegetett a két hatalom között, végül a feszültségek csillapodtak.
„Az előző rakétapárbajokból kiderült, hogy az iráni légvédelem nagyon gyenge” – mondta lapunknak Kaiser Ferenc. A támadásban szerepet játszott az is, hogy az Irán körül kiépült szövetségesi hálózat, az ellenállás tengelye annyira meggyengült, hogy jó alkalom nyílt Izrael számára, hogy eszkaláljon. Kritikusan meggyengült a Hamász, a Hezbollahot tavaly ősszel lefejezték, majd néhány hónapra rá váratlanul gyorsan összeomlott az Aszad-rezsim Szíriában. A jemeni húszik messze vannak, nem rendelkeznek annyi rakétával, ráadásul az USA év eleji támadásai őket is meggyengítették, az iraki síita milíciák pedig csendben kihátráltak Irán mögül – tette hozzá a szakértő.
Kedvező a helyzet Washingtonban is: a Fehér Házban egy, az elődeinél is Izrael-barátabb amerikai elnök ül, aki személyes jó viszonyt ápol Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.
Lehetett tudni azt is, hogy Irán elkezdte a tárgyalásokat Oroszországgal Szu-57-es vadászbombázók beszerzéséről. Ez a legmodernebb orosz vadászbombázó, de az ötödik generációs, lopakodó képességgel is rendelkező katonai repülőgépek gyártása idő, hiszen még az orosz légierőnek sincs elég belőle, ráadásul a pilóták kiképzése további időbe telik majd, de amennyiben megérkeznek, az jóval ütőképesebbé tette volna az iráni légtérvédelmi képességeket.
