Hetek óta inog Aleksandar Vucic szerb elnök és az informálisan általa irányított kormánypárt, a Szerb Haladó Párt (SZHP) hatalma. Elsősorban nem is politikai, hanem morális szempontból kérdőjeleződött meg az államfő és pártja tekintélye.
Politikailag ugyanis egy rendkívül széttagolt ellenzékkel – amely egymást jobban marja, mint az SZHP-t – és atomizált társadalommal állt szemben eddig az erősen koncentrált és ütőképes hatalom. A legnagyobb kormánypárt jelenleg is negyven-ötven százalék közötti támogatottságot élvez a közvélemény-kutatások szerint, miközben a 6-8 – egymással küzdő – ellenzéki párt egyike sem lépi túl a 10 százalékos támogatottságot. Mindez egyesélyessé teszi a választásokat, bárhogyan is kormányoznak Vucicék, akiket külföldről is gyakorlatilag minden komolyabb szereplő támogat: a Nyugat sem helyez különösebb nyomást a szerb államfőre. Oroszország és Kína pedig egyértelműen mellette áll, hiszen a szerb elnök nem akar szankciókat Moszkva ellen, Újvidéket és szinte egész Szerbiát pedig a kínai tőke egyik legfőbb európai bázisává tette.
A Vajdaság fővárosában tavaly novemberben bekövetkezett vasútállomási tragédia azonban rendkívül sötét árnyékot vet a kínai-szerb együttműködésre, és a Budapest-Belgrád kínai fővállalkozásban megvalósuló projektjére. A tömegszerencsétlenség, és az azt követő események – a kemény rendőri fellépés, az, hogy többször is a tiltakozók közé hajtottak autóval, illetve hogy Újvidéken a szerb kormánypárt verőemberei súlyos sérüléseket okoztak egy plakátokat ragasztó diáklánynak – belülről kezdhetik ki a hatalmat, amelynek morális alapja ingott meg. Ahogy a belgrádi ellenzéki lap, a Danas fogalmazott, Vucic most azt teszteli, hogy az SZHP-ban és a velük kormányzó szocialista pártban mekkora támogatottsága maradt, ezért indult országjárásra is. Célja egy új, még koncentráltabb hatalmi gépezetet kiépítése, válaszként az ellene és rendszere ellen indult tiltakozásokra.
