Csütörtöki közvetítésünket itt olvashatják.
A finn rendőrség pénteken bejelentette, hogy egy kínai hajó után nyomoz a külső behatás révén megrongált finn-észt gázvezeték ügyében. A finn külügyminisztérium pedig azt közölte, hogy diplomáciai csatornákon kapcsolatba lépett Kínával és Oroszországgal a vizsgálat kapcsán.
A hongkongi zászló alatt hajózó NewNew Polar Bear mozgása egybeesik azzal az időponttal és hellyel, amikor és ahol a gázvezeték megrongálódott
áll a finn Nemzeti Nyomozó Iroda közleményében. A kínai konténerhajó Kína és Európa között közeledik az Északi-sarkvidéken keresztül.
A nyomozók említést tettek a Szevmorput atommeghajtású orosz teherhajóról is, amely Murmanszk és Szentpétervár között közlekedik. A finn külügyminisztérium a hajóval kapcsolatban érintkezésbe lépett az orosz külügyminisztériummal, „tekintettel az ügy komolyságára”. Az észtek a kínai mellett az orosz hajó lehetséges felelősségét is vizsgálják.
A Balticconnector gázvezetéket október 8-án zárták le szivárgás miatt. A hatóságok bejelentették, hogy a rongálást külső behatás okozta, sejtetve, hogy esetleg szabotázs történt.
A gázvezetékkel egyidőben megrongálódott egy Finnországot Észtországgal összekötő távközlési kábel is, majd hozzávetőlegesen az incidenssel egy időben egy Svédországot és Észtországot összekötő távközlési kábel is részleges károkat szenvedett, a svéd és észt hatóságok szerint az utóbbi rongálódás is feltehetően külső behatás következménye.
Az incidensek aggodalmakat ébresztettek az energiaszállítás biztonságával kapcsolatban és a NATO fokozta az őrjáratokat a Balti-tengeren.
Együttműködünk a svéd hatóságokkal a (kínai) hajó szerepének tisztázása ügyében
mutatott rá közleményében Risto Lohi finn rendőrségi vezető.
A rendőrség megerősítette, hogy a gázvezeték megrongálódását „külső mechanikus erő” okozta, és egy nehéz tárgyat találtak a vezeték közelében a tengerfenéken. A rendőrség megpróbálja a felszínre hozni a nehéz tárgyat, hogy megállapíthassák, van-e köze a megrongált gázvezetékhez.
A gázvezeték finn üzemeltetője szerint a helyreállítási munkálatok legkevesebb öt hónapig tartanak, ezalatt Finnország az inkoói LNG-terminálon keresztül tudja fedezni a földgázszükségletét.
Több mint egy éve – 2022 szeptember 26-án – tenger alatti robbanásokat követően négy óriási szivárgást észleltek az Európa földgázszükségletének nagy részét Oroszország irányából biztosító Északi Áramlat-I. és Északi Áramlat-II. vezetéken. A robbanások körülményei máig feltáratlanok.
A földgáz Finnország energiafogyasztásának mintegy 5 százalékát teszi ki, elsősorban az iparban, illetve áramtermelésre és fűtésre használják.
(MTI)
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) befejezte a nyomozást, az ügyészség pedig beterjesztette a vádiratot a bíróság elé Pavlo metropolitával, a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor vezetőjével szemben, akit egyebek mellett Ukrajna elleni felforgató tevékenységgel vádolnak – hozta nyilvánosságra hivatalos honlapján az SZBU és a Kijev megyei ügyészség pénteken.
Pavlo – polgári nevén Petro Lebigy – annak az ukrajnai ortodox egyháznak a metropolitája, amelyet Moszkva kánoniként ismer el. A biztonsági szolgálat közlése szerint a metropolitát az ukrán büntetőtörvénykönyv két cikkelye alapján vádolták meg: állampolgárok vallási meggyőződésüktől függő egyenjogúságának megsértésével, továbbá azzal, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agresszióját jogszerűnek minősítette, azt igazolni próbálta, illetve tagadta annak megtörténtét.
Súlyosbító körülményként hozták fel, hogy az említett bűntetteket tisztségviselőként és ismételten, azaz több alkalommal követte el. A vádak alapján akár nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak rá vagyonelkobzással.
A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a metropolita többször is nyilvánosan tagadta a szuverén ukrán állam létezését, az Ukrajna elleni orosz fegyveres agressziót pedig polgári konfliktusnak nevezte
írta az SZBU, hozzátéve, hogy az általuk kezdeményezett igazságügyi nyelvészi vizsgálat megerősítette a vallási vezető által elkövetett bűncselekmények tényállását.
Az ügyészség közölte, hogy a vádiratot elküldték az ügyben illetékes kijevi Pecserszk kerületi bíróságra.
(MTI)
A Fehér Ház pénteken csaknem 106 milliárd dollárt kért a Kongresszustól Ukrajna, Izrael és az Egyesült Államok határbiztonságával kapcsolatos ambiciózus tervek finanszírozására – írja a Guardian.
Joe Biden elnök a támogatás iránti kérelmét néhány nappal azután nyújtotta be, hogy Izraelben járt, és szolidaritást ígért, Izrael és a Hamász konfliktusa kapcsán.
„A világ figyel, és az amerikaiak joggal várják el vezetőiktől, hogy összefogjanak és teljesítsék ezeket a prioritásokat” – mondta Biden költségvetési igazgatója, Shalanda Young Patrick McHenrynek küldött levelében.
Az orosz erők több lakott terület ellen támadást intéztek péntekre virradóan a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, aminek következtében az eddigi információk szerint két helyi lakos sérült meg – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Facebookon.
A tisztségviselő tájékoztatása szerint az orosz erők rakétatámadást intéztek egy falu ellen Kupjanszk környékén. A becsapódásnál a környező üzletekben károk keletkeztek, de senki sem sérült meg.
Az elmúlt 24 órában az ellenség tüzérséggel, aknavetőkkel, rakétákkal és egyéb fegyverekkel lőtte a csuhijivi, az izjumi és a kupjanszki járás lakott területeit. A csuhujivi járásban lévő Vovcsanszk városában egy gyermek- és ifjúsági művészeti központ, valamint négy lakóépület rongálódott meg az ágyúzás következtében. Megsérült egy 57 és egy 69 éves férfi
írta bejegyzésében a kormányzó.
Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz erők előző nap hat irányban támadtak Kelet-Ukrajnában, csak Kupjanszk irányában az ukrán csapatok több mint negyven támadást vertek vissza, és mindössze 24 óra alatt kilencven összecsapás volt a fronton.
Az orosz erők 12 rakéta- és 60 légicsapást hajtottak végre, valamint 53 ízben nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel csapataink állásaira, illetve lakott területekre. Húsz települést ért légicsapás, Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporozzsja és Herszon térségében mintegy 150 település került tüzérségi tűz alá
sorolta a katonai vezetés. Hozzátette, hogy az ukrán légierő eközben egy csapást mért egy orosz parancsnoki állásra, 13-at katonai összpontosulásokra, négyet pedig ellenséges légvédelmi rakétarendszerekre. Az ukrán katonák négy hadműveleti-taktikai szintű felderítő drónt is megsemmisítettek. Az ukrán rakétaegységek egy orosz irányítóközpontot, két katonai koncentrációs területét, két nehéz lángszóró rendszert és 13 egyéb tüzérségi fegyvert találtak el.
A vezérkar kiemelte, hogy az elmúlt nap során jelentős volt az orosz hadsereg vesztesége: csaknem 1400 orosz katona vesztette életét – amivel az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 292 ezret –, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 55 orosz harckocsit, 120 páncélozott harcjárművet, 29 tüzérségi fegyvert és nyolc drónt.
A Luhanszk megyei kormányzói hivatal a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz megszállás alá került régióban, és más, oroszok által megszállt ukrajnai területeken az oroszok központokat nyitnak, amelyekben helybeli tinédzsereket képeznek ki harctéri bevetésre. A jelentés szerint az oroszok az első szakaszban mintegy négyezer, 14 és 17 év közötti kiskorút kívánnak bevonni a háborúba.
Ezen felül az iskolai tanárokat arra kötelezték, hogy ellenőrizzék a gyerekek internetes tevékenységét, és vonják be őket a propagandatevékenységbe. A pedagógusok megbüntetik azokat a tanulókat, akik olyat tesznek közzé az interneten, ami szerintük illegális
írta a kormányzói hivatal.
(MTI)
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter interjút adott a France 24-nak, és többek közt beszélt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin pekingi baráti találkozójáról. A miniszter azt mondta,
Remélem, (Orbán) legalább megmosta és fertőtlenítette a kezét, miután kezet fogott Putyinnal.
Eddig nem érkezett magas rangú kijevi reagálás arra, hogy Orbán kedélyesen tárgyalt Putyinnal Kínában.
Ez volt az a találkozó, ahol a magyar miniszterelnök háború helyett katonai műveletnek nevezte az ukrajnai háborút.
A történtek miatt egyébként a NATO-tagok nagykövetei és a svéd nagykövet tanácskozást tartottak Budapesten.
Az ENSZ Ukrajnával foglalkozó vizsgálóbizottsága további bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy az orosz erők „válogatás nélküli támadásokat” és háborús bűncselekményeket követtek el Ukrajnában, beleértve a nemi erőszakot és a gyermekek Oroszországba való deportálását, és ezzel megsértették a nemzetközi emberi jogokat – közölték pénteken.
A jelentés szerint a Bizottság a közelmúltban olyan támadásokat dokumentált, amelyek polgári objektumokat, például lakóépületeket, egy vasútállomást, üzleteket és egy polgári használatú raktárat érintettek, és amelyek számos áldozatot követeltek többek között Umanban és Herszonban. Oroszország határozottan tagadta, hogy civileket vett volna célba Ukrajnában.
A közlemény szerint erőszakkal vagy pszichológiai kényszer alkalmazásával elkövetett nemi erőszakkal kapcsolatos bizonyítékokat is találtak. „Az esetek többsége azután történt, hogy az elkövetők betörtek az áldozatok otthonába” – áll a jelentésben.
Az áldozatok arról számoltak be, hogy a fegyveres elkövetők azzal fenyegették meg őket, hogy megölik őket, vagy más súlyos sérülést okoznak az áldozatoknak vagy hozzátartozóiknak.
A bizottság hozzátette, hogy dokumentálta 31 gyermek tavaly májusban Ukrajnából Oroszországba történő átszállítását is, és „arra a következtetésre jutott, hogy ez jogellenes deportálás és háborús bűncselekmény volt”.
Az ENSZ bizottság egyúttal három olyan esetet is talált, amikor az ukrán hatóságok megsértették az orosz hatóságokkal való együttműködéssel vádolt személyek emberi jogait – írja a Reuters.
A Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) támogatására hívta fel a világ egyházait és a nemzetközi szervezeteket pénteken Kirill orosz pátriárka, miután az ukrán parlament előző nap első olvasatban elfogadta a felekezet betiltásának utat nyitó törvénytervezetet.
„A törvényjavaslat elfogadásának indítványozói és támogatói Ukrajnában – magas rangú kormányzati tisztségviselők, a Legfelsőbb Tanács (parlament) képviselői, radikális politikusok és közéleti személyiségek – nem titkolják, hogy a törvényjavaslat Ukrajna legnagyobb vallási közössége ellen irányul, a célja pedig az Ukrán Ortodox Egyház centralizált szervezetként, valamint valamennyi egyházmegyéjének, plébániájának és kolostorának egyenként történő felszámolása” – állt az üzenetben.
A felhívás címzettjei között szerepel többek között az összes helyi ortodox egyház prímása, a római pápa, a kopt pátriárka, az Egyházak Világtanácsának főtitkára, az ENSZ főtitkára és emberi jogi főbiztosa, a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó intolerancia jelenkori formáival foglalkozó különmegbízottja, az EBESZ főtitkára, a szervezethez tartozó Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának igazgatója és az EBESZ nemzeti kisebbségügyi főbiztosa.
Moszkva és egész Oroszország pátriárkája – aki egyébként az Ukrajna elleni invázió lelkes híve – kérte a címzetteket, minden lehetséges módon lépjenek fel annak megakadályozására, hogy folytatódjon az UPC követői vallási jogainak tömeges megsértése.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az UPC felszámolása hívők millióinak fog szenvedést okozni, és „az ukrán államot a múlt leggonoszabb istentelen rendszereivel állítja egy sorba”.
Az ukrán parlament honlapján közzétett indoklás szerint a törvénytervezet olyan jogszabályok módosítását javasolja, amelyek lehetőséget biztosítanak „olyan vallási szervezetek ukrajnai tevékenységének megakadályozására, amelyek irányító központja (vezetősége) Ukrajnán kívül, olyan államban található, amely fegyveres agressziót folytat Ukrajna ellen”.
Korábban az Egyházak Világtanácsa (WCC) arra a megállapításra jutott, hogy a törvénytervezet jelenlegi megfogalmazásában sérti a hit szabadságának nemzetközi normáit, és megoszthatja az ukrán társadalmat.
Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással. Az egyik a kijevi vezetés által Moszkva-barátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, a másik pedig az ukrán kormány támogatásával megalapított Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapta meg az autokefáliát, azt a státuszt, amikor egy egyház püspöke nem tartozik másik autoritás alá.
Az Ukrán Ortodox Egyháztól az ukrán kormány egyebek között megvonta a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett, a XI. században alapított és a szovjet időkben államosított Pecserszka Lavra kijevi barlangkolostor használati jogát. A szerzetesek maradásának feltételeként a PCU-hoz való csatlakozást nevezték meg.
A háború tavaly februári kezdete óta az UPC több mint félszáz papját vették őrizetbe Oroszországgal való kollaborálás vádjával, 13-at pedig az állampolgárságától is megfosztottak. Az UPC szerint nincsenek olyan hiteles bizonyítékok, amelyek a vádat alátámasztanák.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) csütörtökön azzal vádolta meg az Orosz Ortodox Egyházat (RPC), hogy Oroszországban saját katonai magánvállalatokat alapított, amelyek a moszkvai patriarkátus utasítására a hívők között zsoldosokat toboroznak és képeznek ki Ukrajna elleni harcra.
Ellenséges lépés és szembemegy az uniós jogszabályokkal a bolgár gáztranzitdíj megemelése, ezért Magyarország azonnali válaszokat vár Brüsszeltől az ügyben – jelentette ki Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője (a képen balra, Hidvéghi Balázzsal) az MTI-hez eljutatott közleményében pénteken.
Gyürk András hangsúlyozta: az a lépés, hogy Bulgária egy hete, minden előzetes jelzés nélkül jelentősen megemelte az orosz földgázra vonatkozó tranzitdíjakat, veszélyeztetheti Magyarország ellátásbiztonságát és egyértelműen szembemegy az uniós alapszerződésekben rögzített energiaszolidaritás elvével. –A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ezért azonnali választ igénylő kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz – tájékoztatott.
„A lépés egyértelműen ellenséges lépés Magyarországgal és Szerbiával szemben, ami veszélybe sodorhatja a két ország energiaellátását és destabilizálhatja az energiapiacokat. Valamint azon túl, hogy elfogadhatatlan, szembemegy az uniós jogszabályokkal is” – fogalmazott Gyürk András.
Tájékoztatása szerint egyrészt azt várják, hogy milyen konkrét lépéseket tervez az uniós bizottság az európai energiaszolidaritást aláásó bolgár döntéssel szemben. Másrészt megerősítést vár Brüsszeltől, hogy továbbra is a tagállamok kizárólagos jogának tekinti a nemzeti energiamix összeállítását. A bolgár tranzitdíjemelés ezt is korlátozhatja – mutatott rá a magyar EP-képviselő. Hangsúlyozta: az energiaellátás biztonsága és a lakosság magas energiaáraktól történő megvédésének képessége szuverenitási kérdés. – Nem hagyjuk válasz nélkül az ellenséges bolgár lépést. Megvédjük Magyarország szuverenitását akár az Európai Bizottsággal együtt, de akár a brüsszeli bürokratákkal szemben is – tette hozzá Gyürk András.
A bolgár parlament a közelmúltban elfogadott egy olyan jogszabályt, amelynek értelmében az országon átszállított orosz gáz után megawattóránként 20 leva (nagyjából 4000 forint) extra tranzitdíjat kell fizetni. A hazánkba importált orosz földgáz jelentős része Bulgárián keresztül, a déli útvonalon érkezik, így az új adó jelentősen megdrágíthatná a gáz Magyarországra szállítását. Az MVM és a Gazprom közötti szerződés szerint a magyar vállalat évi 3,5 milliárd köbméter gázt kap a déli irányból.
A G7 forrásai szerint azonban az MVM és az orosz állami Gazprom szerződése értelmében a szerb-magyar határnál van az átadási pont, azaz az ágazati gyakorlat szerint odáig minden költséget az eladó áll. A bolgár intézkedés tehát nem a magyar energiaellátást veszélyezteti, hanem az oroszoknak okoz jelentős többletkiadást.
A georgiai kormány az illetékes intézményekkel közösen részletes tervet dolgozott ki, amelyet egy térségbeli nukleáris háború esetén alkalmaznának – közölte Grigol Liluasvili, a Georgiai Állambiztonsági Szolgálat vezetője pénteken újságírókkal.
„Önök számára ismert, hogy a fennálló kihívások nem zárják ki a nukleáris fegyverek alkalmazását. Nem az országunkra gondolok, hanem a régió egészére. A kormány vezetésével, az illetékes ügynökségek és az állambiztonsági szolgálatunk részvételével kidolgoztunk és jóváhagytunk egy cselekvési tervet, amely szerint minden ügynökségnek van forgatókönyve, amelyet meg kell valósítanunk, ha bekövetkezik a legrosszabb” – mondta Liluasvili.
Hozzátette azt is, hogy az egészségügyi minisztériumnak konkrét terve van a gyógyszerek tartalékolására és az emberek gyógyítására, valamint a légoltalmi helyek kialakítására. Liluasvili ugyanakkor leszögezte, hogy nukleáris csapás esetén a bunkerek alkalmatlanok lehetnek a feladatra.
(MTI)
Az ukrán parlament csütörtökön első körben jóváhagyta azt a törvényt, amely betiltja az ukrán ortodox egyházat (UOC), miután Kijev a tavalyi inváziót követően Oroszországgal való együttműködéssel vádolta meg a szervezetet.
Az ukrán ortodox egyház visszautasítja a vádakat, a törvényt pedig alkotmányellenesnek tartja. Hangsúlyozták, már nem állnak kapcsolatban az orosz ortodox egyházzal.
Jaroslav Zheleznyak parlamenti képviselő azt mondta, a képviselők a törvénytervezet első olvasatban történő támogatásáról szavaztak, ahhoz, hogy hatályba léphessen a jogszabály, második olvasatban is támogatni kell azt, majd az elnöknek jóvá kell hagynia.
A törvény betiltaná azokat a vallási szervezetek, amelyek olyan állammal vannak kapcsolatban, amelyek fegyveres agressziót hajtanak végre Ukrajna ellen. A jogszabály megtiltja „az Orosz Föderáció befolyási központjaival kapcsolatban álló vallási szervezetek ukrajnai működését”.
Tavaly novemberben egy videó jelent meg az interneten, amelyen a Pecserszk Lavrában – a XI. századi barlangkolostorban, az UNESCO világörökségi helyszínén, egyben a Moszkva-pártisággal vádolt ukrán ortodox egyház székhelyén – imádkozók egy oroszbarát dalt énekeltek „Oroszország anyja felébred” szöveggel. Nem sokkal ezután az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bűnügyi vizsgálatot indított az incidens miatt, és razziákat tartott a kolostorban – írta korábban a Szabad Európa.
Az SZBU fényképeket is közzétett a megtalált bizonyítékokról. Ezek orosz rubelek, orosz útlevelek és Kirill pátriárka, a Moszkvai Patriarchátus vezetőjének üzeneteit tartalmazó szórólapok voltak. Kirill, az orosz ortodoxok feje Vlagyimir Putyin orosz elnök és az Ukrajna elleni háború hangos támogatója.
Tavaly év végén a Pecserszk Lavra vezető egyházi méltósága, Pavel (ukránul Pavlo) metropolita közzétett egy videófelhívást, amelyben közölte: nem hosszabbítják meg az ukrán ortodox egyháznak a bérleti szerződését, amely alapján használhatta a komplexum kulcsfontosságú részeit, 2022. december 31-ével az egyház elveszítette hozzáférését ezekhez az épületekhez.
Az európai vezetőknek nem szabad „bedőlniük” Vlagyimir Putyin taktikájának – mondta Petr Pavel cseh elnök két nappal azután, hogy Magyarország miniszterelnöke kezet fogott Oroszország vezetőjével. A Guardian beszámolója szerint az egykori cseh vezérkari főnök, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke csütörtökön arról beszélt, hogy
Putyin nem azzal a céllal találkozik európai vezetőkkel, hogy békét teremtsen Ukrajnában.
A békét szerinte tárgyalások nélkül is el lehet érni, pusztán a támadások beszüntetésével és az orosz csapatok Ukrajna területéről való kivonásával. Petr Pavel hangsúlyozta: Putyin célja, hogy megtörje az európai országok és az egész demokratikus világ egységét. „Nem szabad bedőlnünk a taktikájának” – fogalmazott.
A Telegramon tett közzé egy videót Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok, melyben beszámolt róla, hogy csapatai sikeresen visszaverték az oroszok támadását a Donyeckhez közeli Avdijivka városánál. A főparancsnok szerint a megszállók továbbra is próbálják áttörni a vonalaikat és bekeríteni a várost, de csapatai szilárdan állnak a lábukon.
A ukrán fegyveres erők szerint seregük tovább folytatta az előretörést az ország déli részén.
Az Independent bejegyzése szerint Oroszország hivatalos bejelentést tett, hogy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában összehangolná a politikáját Kínával, amit egyre fontosabb szövetségesének tekint. A lap szerint Oroszország még arra is vállalkozna, hogy közvetítőként lépjen fel a gázai konfliktusban Izrael és a Hamász képviselői között.
Közvetítésünket itt tudják visszaolvasni.
