Élő Nagyvilág

Aggasztja az orosz vezetést, hogy az ukránok átkeltek a Dnyeper folyón

Virginie Nguyen Hoang / Hans Lucas / AFP
Virginie Nguyen Hoang / Hans Lucas / AFP

A szerdai nap történéseiről itt olvashat.

A NATO fokozza a járőrözést a Balti-tengeren

A NATO fokozza a járőrözést a Balti-tengeren, miután a térségben a közelmúltban tenger alatti infrastruktúrát ért támadás– közölte csütörtökön a transzatlanti katonai szövetség. Ez magában foglalja a megfigyelési és felderítési repüléseket – drónokkal és repülőkkel egyaránt –, illetve a térségbe küldnek négy NATO-aknavadászból álló flottát is.

A döntés azt követően született, hogy október elején nagyjából ugyanabban az időpontban rongálódott meg egy Svédországot és Észtországot összekötő balti-tengeri távközlési kábel, valamint egy finn-észt gázvezeték.

Az érintett országok tisztviselői azt mondták, hogy még nem tudnak határozott következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy ki lehet a felelős, illetve hogy véletlen vagy szándékos volt-e a károkozás – írja a Reuters.

Kazahsztán megtiltotta száznál több termék exportját Oroszországba

Kazahsztán nyugati nyomásra csütörtökön megtiltotta 106 termék exportját Oroszországba – írja az MTI. Kairát Torebajev kereskedelmi miniszter-helyettes a Kaztag helyi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy főként drónokról, ezek alkatrészeiről, mikrochipekről, különleges műszaki eszközökről, illetve egyéb olyan árucikkekről van szó, amelyeket hadi célra felhasználhatnak. A tisztségviselő nem bocsátkozott további részletekbe, mindössze annyit árult el, hogy ezen termékeket külföldön gyártják.

Kazahsztánt többször is bírálat érte amiatt, hogy a nemzetközi szankciók kikerülésével ilyen jellegű termékeket szállít Oroszországnak. Mindazonáltal egyelőre nem világos, hogy az exportkorlátozásokat miként fogják ellenőrizni.

Az orosz sajtóban ismételten jelentek meg arról cikkek, hogy egyebek között autók, mobiltelefonok és más áruk is áramolnak Kazahsztán felől Oroszországba. Sok orosz állampolgár közvetlenül Kazahsztánban vásárolja meg ezeket az árukat, majd átszállítják a határon.

Szerik Sumangarin kereskedelmi miniszter júniusban erősítette meg az úgynevezett kettős felhasználású, vagyis polgári és katonai célra egyaránt alkalmas termékek exportját Oroszországba. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szeptemberben Németországban tett látogatása alkalmával ugyanakkor arról biztosított mindenkit, hogy Asztana követi a nyugati szankciókat. Tokajev azóta többször is találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel és demonstratívan kiállt mellette.

A finn rendőrség befejezte a helyszínelést a megrongált tengeri gázvezetéknél

Befejezte a helyszínelést a finn rendőrség a Finnország és Észtország közötti tenger alatti gázvezetékben keletkezett kár ügyében – közölték csütörtökön a Reuters szerint.

A két országot összekötő Balticconnector vezeték október elején repedt meg a hatóságok sejtése szerint szándékos szabotázs következtében és emiatt legalább áprilisig nem lehet majd gázt szállítani rajta. A finn rendőrség most elkezdi a fegyveres erők és a parti őrség segítségével a helyszínen gyűjtött minták elemzését.

Finnország korábban már bejelentette, nem tudja kizárni annak a lehetőségét, hogy valamilyen „állami szereplő” áll a rongálás mögött.

Lavrov megköszönte Kim Dzsongunnak, hogy ilyen rendíthetetlenül támogatja Moszkva ukrajnai háborúját

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel találkozott Phenjanban. A TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint egy órán át tárgyaltak, de a beszélgetés részleteit nem közölték.

Lavrov elmondta, hogy Moszkva nagyra értékeli, hogy Phenjan rendíthetetlenül és határozottan támogatja az ukrajnai harcokat. „Hasonlóképpen az Orosz Föderáció teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja Észak-Korea törekvéseit” – mondta Lavrov.

A tárcavezetőt aggasztja az Egyesült Államok és regionális szövetségeseik, Japán és Dél-Korea fokozott katonai tevékenysége. Úgy látja, vélük szemben

Oroszország, Kína és Észak-Korea regionális feszültségek enyhítésére törekszik.

(Reuters)

Őrizetbe vették a Szabad Európa munkatársát Oroszországban

Az orosz hatóságok őrizetbe vették a Szabad Európa Rádió (SZER) egyik szerkesztőjét arra hivatkozva, hogy elmulasztotta külföldi ügynökként regisztráltatni magát, amikor Oroszországban járt – írja az MTI.

Az orosz-amerikai kettős állampolgárságú, Prágában élő Alsu Kurmasheva május 20-án utazott be Oroszországba sürgős családi ügy miatt. Amikor távozni akart, a repülőtéren őrizetbe vették, elvették az útleveleit, és pénzbírságot szabtak ki rá.

Az orosz hatóságok szerdán bejelentették, hogy vádat emeltek Kurmasheva ellen, amiért elmulasztotta külföldi ügynökként regisztráltatni magát

– közölte a Szabad Európa Rádió.

A külföldi ügynök kifejezést Oroszországban olyan szervezetekre, újságírókra, aktivistákra, akár művészekre alkalmazzák, akikről úgy tartják, hogy külföldi támogatású politikai tevékenységet folytatnak.

A Szabad Európa Rádió közleményében követelte, hogy engedjék szabadon Alsu Kurmashevát, hogy mielőbb hazatérhessen a családjához. A közlemény szerint az újságírónőre akár ötéves börtönbüntetést is kiszabhatnak.

A Tatar-Inform orosz hírügynökség az üggyel kapcsolatban közölte: Kurmashevát azért vették őrizetbe, mert Oroszország katonai tevékenységéről gyűjtött információkat.

Oroszországban a sajtó működését különösen szigorúan kezdték ellenőrizni az Ukrajna ellen indított háború megindítása után. Számos független hírközlő médiumot bezárásra kényszerítettek, és több újságírót, illetve kiadványt külföldi ügynöknek minősítettek. Miután márciusban kémkedés vádjával őrizetbe vették Evan Gershkovichot, a The Wall Street Journal munkatársát, szinte az összes amerikai újságíró távozott Oroszországból.

Brit hírszerzés: jelentős erőket köt le a Krími híd védelme

Közzétette reggeli hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium.

A mai jelentés pontjai az alábbiak:

  • Október 14-én Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes beszélt arról, hogy gyorsabban sikerült megjavítani az orosz utánpótlás szempontjából kulcsfontosságú Krími hidat (Kercsi-szorosi híd), mint azt előzetesen tervezték. A hídon júliusban okozott károkat egy ukrán támadás. Korlátozások mellett használhatták a járművek. A 2022 októberi támadás óta csak korlátozások mellett közlekedhetnek járművek a hídon (akkor egy teherautóba rejtett bomba rongálta meg a hídszerkezetet). Azóta a teherautók és az üzemanyag-szállítók komppal jutnak el a Krímre.
  • A híd továbbra is rendkívül fontos szerepet játszik az Ukrajna megszállás alatt álló déli régióiban  állomásozó orosz csapatok ellátása szempontjából. Ugyanakkor a híd védelme komoly terhet jelent az oroszoknak, mivel jelentős mennyiségű védekező eszközt, egyebek mellett légvédelmi eszközöket és személyzetet köt le, így nem tudják máshol bevetni őket. Az ukrán fegyveres erők továbbra is veszélyeztetik a hidat.

ISW: Oroszország attól tart, hogy egy szélesebb ukrán hadművelet előkészületeit látjuk a Dnyepernél

A Dnyeperen átkelve indítottak az ukránok támadást kedd este az oroszok által megszállt területeken Herszon megyében. Az október 18-án közzétett, geolokációval igazolt felvételek szerint az ukrán erők Picsanivkától északra nyomultak előre. Az egyik legtöbb követővel rendelkező, általában jól értesülnek számító orosz katonai blog, a Rybar információi szerint az ukrán csapatok a vasút vonal mellett haladtak előre és elfoglalták Pojma nevezetű falut.

A blog később azt állította, hogy az orosz erők kiszorították az ukrán erőket ezekből az állásokból a folyó felé. Később az orosz védelmi minisztérium is erről tájékoztatott.

Hogy ez csak egy kisebb rajtaütés vagy komolyabb támadás lehetett, azt nem tudni, mindenesetre az oroszok által kontrollált keleti partot egyre intenzívebb támadások érik. Az amerikai Institute for the Study of War kutatóintézet szerint az oroszokat aggasztja a Dnyepernél kialakult helyzet. Mai jelentésükben azt írják:

az orosz katonai vezetés attól tart, hogy egy szélesebb ukrán hadművelet előkészületeit látjuk.

Az ISW azt írja, az orosz parancsnokság az elmúlt hónapokban több elit egységet is kivont Herszonból a nyugati Zaporizzsjai védelmi műveleteinek támogatására. Herszont vélhetően csendes szektornak tekintették, ezért a térségben kevésbé ütőképes erők állomásoznak.

A kutatóintézet úgy fogalmaz: figyelemre méltó, hogy prominens és jellemzően megbízható orosz források úgy írnak az ukrán  keleti parti tevékenységről, hogy az nagyobb léptékben zajlik, mint a korábban dokumentált, folyón átívelő taktikai rajtaütések.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő ellentámadásnak nevezte az ukrán tevékenységet Herszonban, ám a nagy nyári offenzívához hasonlóan ezt is kudarcnak minősítette.

Olvasói sztorik