Lassan egy éve, hogy Olaszországban választást nyert a Fratelli d’Italia (Olaszország Fivérei – FdI) és Giorgia Meloni, aki szeptember 14-én Magyarországra érkezik, a Budapesti Demográfiai Csúcson vesz részt. A téma igencsak húsbavágó a miniszterelnök számára: az elmúlt tíz évben 1,5 millióval csökkent a jelenleg 58,9 milliós országa lakossága, ami több, mint a második legnagyobb olasz város, Milánó népessége.
(az uniós átlag 2020-ban 1,5 volt, az olasz adat 1,24 – a magyar 1,59), 12 halálesetre csak hét születés jut, egyre jobban öregedik el a társadalom, az ország 107 megyéjéből 39-ben több a nyugdíjas, mint a munkavállaló.
Bár Meloni kormányra kerülésekor keményen fogalmazott a migráció kapcsán – megígérte például, hogy tengeri blokádot állít a Földközi-tengeren –, friss rendeletében mégis az áll, hogy az országnak a következő három évben 833 ezer új bevándorlóra lenne szüksége, hogy betöltsék a munkaerőhiány miatt keletkezett űrt. 452 ezer vendégmunkás előtt meg is nyitották az utat, akiket az agráriumban vagy a turizmusban szezonális munkákra, illetve olyan hosszú távú állásokra várnak, mint a vízvezeték- és villanyszerelés, illetve az ápolás.
Az olasz családegyesítési szabályok lehetővé teszik, hogy azok, akik menekültstátuszt kaptak, behozhassák a rokonaikat. – Könnyű megjósolni, hogy körülbelül tíz év alatt ezek a számok megháromszorozódnak, ami összesen mintegy 1,5 millió bevándorlót jelent – mondta a Politicónak Maurizio Ambrosini, a Milánói Egyetem migrációval foglalkozó professzora.
A Meloni szövetségesének számító Nicola Procaccini, aki az FdI EP-képviselője és egyben a pártcsaládjuk, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport társelnöke, úgy véli, a választási ígéreteik és a cselekedeteik között nincs ellentét.
Azt csináljuk kormányon, ami mellett korábban érveltünk: nincs olyan, hogy egy nemzet meg tudna lenni mérsékelt mértékű migráció nélkül, de annak kicsinek, fenntarthatónak és irányítottnak kell lennie.
Az irányítottság viszont egyelőre visszafogottan sikerül Meloniéknak: az idén eddig 106 ezren érkeztek a Földközi-tengeren át az országba, ami szinte megegyezik a teljes tavalyi év adatával (ami a duplája volt a 2021-esnek), hiába próbálják ezt akadályozni azzal, hogy rászálltak a migránsokat segítő, NGO-k által üzemeltetett hajókra és működésükre.
Dacára annak, hogy Meloniék megállapodtak Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnökkel közösen Kaisz Szaíd tunéziai elnökkel (e szerint 105 millió eurót adnak határvédelemre, 150-et a kormányzatnak és akár 900 milliót további gazdasági támogatásokra) a migráció visszafogásáról, az egyezség előtti és utáni öt hetet összehasonlítva 38 százalékkal nőtt a Tunézia partjainál hajóra szálló, Olaszországba érkező bevándorlók száma.
Emiatt Meloni kap is kritikát. A korábbi miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini fémjelezte Liga egyik politikusa, Attilio Lucia, Lampedusa – erre a szigetre érkezik a legtöbb migráns – alpolgármestere azt nyilatkozta:
Azt hittem, most, hogy végre jobboldali kormányunk lesz, a helyzet megváltozik. De azóta rosszabb a helyzet, mint a baloldal idején.
Igaz, közben Meloni kiharcolt egy olyan uniós migrációs csomagot, ami leginkább Olaszországnak jön jól, és amit Orbán Viktor hevesen ellenez, nem is hajlandó részt venni benne. Olaszország 2015 óta eltökélten képviseli azt, hogy a menekülteket el kell osztani a kontinensen. A friss uniós megállapodás lényege szerint évente legfeljebb 30 ezer, a kontinensre érkező migránst osztanának el a tagállamok között, majd ez a szám évente emelkedik, maximum 120 ezerig. Amelyik tagállam nem vállalja a menekültek befogadását, az minden elutasított személy után 20 ezer eurót, vagyis több mint hétmillió forintot fizethet egy olyan alapba, amelyből Európán kívüli, egyelőre közelebbről meg nem nevezett projekteket finanszírozna az EU.
2022-ben közel 1 millió menedékkérelmet nyújtottak be az EU-ban, ami 52 százalékkal több, mint 2021-ben, és a legtöbb 2016 óta. Az uniós országok összesen 384 245 kérelmet hagytak jóvá tavaly, miközben az EU-ban közel félmilliárd ember él.
Európa-politika
– A mulatságnak vége! Olaszország is elkezdi megvédeni nemzeti érdekeit – mondta Meloni a választási kampány finisében. Párttársaival éveken át mutogatott Brüsszelre, és hangoztatta a közelségét Orbán Viktorhoz és az általa képviselt politikához és társadalmi modellhez. Ez a politikai közelség azonban az ukrajnai háborúhoz való viszonyban már akkor sem volt tetten érhető. Meloniék mindig is NATO-pártiak voltak – szemben a koalíciós partnereikkel –, az orosz invázió elejétől Ukrajnát támogatták (idővel akár fegyverekkel is), majd a kampányban az euroszkeptikus hangokat is többségében EU-párti szólamok váltották fel.
A kormányra kerülés óta az Európa-pártiság csak még inkább szembetűnővé vált. 2021 júliusában Meloni még azok közé tartozott – Salvini, a koalíciós partner Liga, Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság, Santiago Abascal, a spanyol Vox, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke és Orbán Viktor mellett –, akik aláírták az Európai Uniót bíráló nyilatkozatot, amelyben az EU mint „európai szuperhatalom” és a föderalizmus ellen emeltek szót, és kinyilvánították, hogy meg kívánják reformálni az uniót.
A távolodást a korábbi szélsőjobbos szövetségesektől jelzi az is, hogy Le Pen áprilisban egy interjúban visszautasította, hogy Meloni ikernővérének nevezzék, és megerősítette hűségét Salvini felé, akinek a pártja ugyanúgy az euroszkeptikus és NATO-ellenes Identitás és Demokrácia pártcsaládhoz tartozik, mint a Nemzeti Tömörülés.
Meloniék közeledését a jobbközép felé a már kifejtett menekültpolitikai paktum és a Tunéziával kötött megállapodás is mutatja.
Gazdaság- és belpolitika
Több elemző egyébként nem Meloni saját akaratának tudja be, hogy visszafogottabban végzi a munkáját, mint ígérte, hanem annak, hogy meg van kötve a keze. Olaszország – az EU harmadik legnagyobb gazdasága – 2022 végén a GDP 144,4 százalékával volt eladósodva (csak a görögök állnak rosszabbul az unión belül), sürgető tehát, hogy a koronavírus-járvány után és a növekvő energiaárak miatt hozzáférjen az EU 190 milliárd eurós helyreállítási forrásához.
Olaszország ráadásul nagyon rá van hagyatkozva a gázimportra, az energia 95 százalékát külföldről szerzi be.
A belpolitikai színtéren ugyanakkor Meloniéknak jobban sikerült tartani magukat a választási ígéreteikhez és szélsőjobbos profiljukhoz. Ideológiai alapon hozott gazdaságpolitikai döntésük volt, hogy 2024 elejétől kivezetik a Conte-kormány alatt, 2019-ben bevezetett, az FdI által sokat kritizált általános alapjövedelmet, amely az állampolgársággal bíró munkanélkülieknek majdnem automatikusan járt. Az intézkedést két támogatás váltja fel. Az egyiket egy bizonyos szegénységi szint alatt azok kapják, akik kiskorú, fogyatékkal élő vagy idős családtagot látnak el, a másikat azok, akik aktív munkakeresőnek számítanak.
Emellett több, a szavazótáboruknak minden bizonnyal kedves döntést hoztak:
- megtiltják, hogy LMBTQ-párokat szülőként vegyenek nyilvántartásba a gyerekek anyakönyvi kivonatában,
- egy törvényerejű rendelettel kriminalizálták az illegális rave-partik szervezőit,
- büntetik a hivatalos dokumentumokban az angol nyelvű szavak használatát,
- betiltották a ChatGPT-t
- és a szintetikus húst.
Az FdI egyik fő kampánytémája az EU-s szinten is az egyik legalacsonyabb születési ráta volt. Egyelőre sokat nem tettek ennek megváltoztatásáért, mindössze egyes babatermékek áfáját csökkentették, illetve bizonyos körben növelték a családi pótlékot.
Szimbolikus lépések azért voltak. Meloni májusban Ferenc pápával közösen lépett a színpadra, és azt mondta, hogy kampányt indítanak a béranyaság ellen. A miniszterelnök szerint Olaszország az a hely kellene legyen, ahol „már nem botrányos azt állítani, hogy bármilyen jogalapról, szabad döntésről és hajlamról legyen is szó, mindannyian férfiból és nőből születünk”, és ahol nem tabu azt mondani,
hogy a szülés nem eladó, hogy az anyaméh nem bérelhető, és a gyerekek nem olyan vény nélkül kapható termékek, amelyeket kiválaszthatsz, majd talán visszaküldesz.
Kérdés, hogy a cifra mondásokon túl tervez-e valamit az abortusz ügyében. Egyelőre ugyanis továbbra is érvényes, hogy bizonyos feltételek mellett az abortuszt 90 napon belül a nő kérésére végre kell hajtani Olaszországban. A koalíció egyes tagjai azonban olyan törvényt készítenek elő, mely közvetve illegálissá tenné a terhesség-megszakítást.
Népszerűség
Meloni nagyot és gyorsan nyert, de amit gyorsan kapsz, gyorsan el is veszítheted
– nyilatkozta lapunknak a választást követően Stefano Bottoni, a Firenzei Tudományegyetem docense, de ez egyelőre nem látszik megvalósulni.
Noha több fronton is enyhébben vagy a korábbi ígéreteihez képest az ellenkező irányban kezdett el tevékenykedni a Meloni-kormány, nem tűnik úgy, hogy ez kedvezőtlenül hatna az FdI népszerűségére. Ezt már félsikernek lehet nevezni egy olyan országban, ahol kevesebb mint tíz év alatt elfogyasztottak hét miniszterelnököt, akik közül egy sem volt hatalmon három évnél tovább.
A felmérések azt mutatják, hogy a tavalyi választáshoz képest még egy kicsit erősödni is tudtak Meloniék, szemben a két koalíciós partnerrel, akiknek inkább stagnál a támogatottságuk. Olaszország első női miniszterelnökének elfogadottsági aránya egészen magas, 53 százalékos.
Népszerűségére azonban most kedvezőtlen hatással lehet élettársa, lányának apja, a tévés műsorvezető Andrea Giambruno napokban tett kijelentése:
Ha elmész táncolni, minden jogod megvan ahhoz, hogy részeg legyél. De ha el tudod kerülni a részegséget és az eszméletvesztést, talán elkerülheted azt is, hogy olyan súlyos helyzetbe kerülj, amiben megtalál egy ragadozó.
Mindezt annak kapcsán mondta, hogy Palermóban hét férfi megerőszakolt egy 19 éves lányt, Nápolyban pedig egy 11 és 19 év közötti fiúcsoport erőszakolt meg egy 12 és egy 13 éves lányt.
Külpolitika
Meloni kifejezetten jó kapcsolatot ápol Joe Biden amerikai elnökkel, ami – mivel korábban Donald Trump csodálójaként tartották számon – szintén sokakat meglepett. Bár sok mindenben mást gondolnak, így például az LMBTQ-jogokról, a külpolitikájuk hasonló.
Az olasz kormányfő valamelyest oroszbarát koalíciós partnerei ellenkezése ellenére továbbra is támogatja a Moszkva elleni szankciókat, valamint Ukrajna fegyverkezését, és noha hezitált, nagyon úgy tűnik, hogy országa kilép a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezésből (ennek keretében épül például a Budapest–Belgrád vasútvonal). Az FdI a 2019-es csatlakozást eleve ellenezte, most azonban Meloninak mérlegre kell tennie: marad, ami az olasz gazdaságnak és a kínai kapcsolatoknak tenne jót, vagy távozik, ami a szavazóinak és az atlanti szövetségeseknek lenne pozitív üzenet. Ez utóbbi azért is lehet lényeges szempont, mert jövőre Olaszország átveszi a G7 soros elnökségét, márpedig az iparilag legfejlettebb demokratikus országok csoportjából csak ők részei a kínai kezdeményezésnek. A legutóbbi hírek szerint a G20-csúcson Meloni négyszemközt közölte is kínai kollégájával a kilépésüket.
