Nagyvilág
Tourists throng to walk on the world's longest glass bridge in the Hongyagu Scenic Area in Pingshan county, Shijiazhuang city, north China's Hebei province, 20 March 2018.

The world's longest glass bridge attracted tourists in Shijiazhuang, Hebei province on Tuesday (20 March 2018). The bridge, which stretches 488 meters, is 2 meters wide and hangs 218 meters (about 66 stories) above the valley floor between two steep cliffs in the Hongyagu Scenic Area in Pingshan county. It is paved with 1,077 panes of transparent glass, each 4 centimeters thick, and weighs a total of 70 metric tons. The sky bridge is designed to swing a little while visitors walk to its centre, creating a thrill for visitors, according to Hebei Bailu Group, the local tourism company that built the bridge. While walking on the bridge, tourists can enjoy the surrounding Hongyagu scenery, which boasts a unique geographic landscape with mountain views, natural waterfalls, ancient towns and temples. The bridge was designed to support up to 2,000 people, though it's expected that only 500 will be on it at one time, said Liu Qiqi, director in charge of construction.

Kína az Új Selyemúton hódítaná meg Közép-Európát

24.hu
24.hu

2018. 03. 25. 14:30

Kína a nemzetközi gazdasági válságot arra használta ki, hogy megerősítse pozícióit a világpiacon. A 2012-ben útjára indított „16+1” keretrendszer – a Kína és Közép-Kelet-Európa közti együttműködés platformja – az akkor leköszönő kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao utolsó jelentős döntése volt. Ez 16 kelet-európai országot takar, ideértve a V4-eket, összesen pedig 11 uniós tagállamot. Miután Hszi Csin-ping jelenlegi kínai elnök bejelentette a mérföldkőnek tekinthető „egy övezet, egy út” kezdeményezés (BRI, illetve az Új Selyemút néven is ismert) elindítását 2013-ban, a 16+1 leginkább olyan infrastruktúra felépítésére koncentrált, amely Peking új globális stratégiai céljaihoz illeszkedik.

Az Új Selyemút mögöttes célja a „teljes afro-eurázsiai térség gazdaságának átállítása úgy, hogy Kína váljon mindezek központjává”. De a kemény gazdasági valóság nem sok előnyt jósol a V4 számára az „egy övezet, egy út” keretei között. Egy főre jutó 7000 eurós bruttó nemzeti össztermékével Kína még mindig szegényebb mind a négy visegrádi országnál, a tervezet szerény költségvetésére pedig tucatnyi befektetésre éhes partner feni a fogát. Kína keveset fektet be a régióban, keveset vásárol innen és keveset is ad el. Az Európába tartó kínai tehervonatok leginkább csak áthaladnak a térségen” – mondta Salvatore Babones, a Sydney-i Egyetem oktatója az EURACTIVE-nak.

A gazdasági realitást figyelembe véve a Kínával való együttműködés egyelőre nem jelent életszerű alternatívát a V4 számára az EU ellenében. Annak ellenére, hogy az oszd meg és uralkodj koncepció megfordulhatott a pekingi stratégák fejében, jelenlegi alkalmazása valószínűtlen. Mindenesetre „Kelet-Európán kívül a 16+1 olyannyira láthatatlan, hogy még angol nyelvű Wikipedia oldala sincsen” – jegyezte meg Babones professzor.

Ha azonban az új hétéves uniós keretköltségvetés csökkenti a V4-ek pénzügyi mozgásterét, például a Brexit és a pénzügyi prioritások átalakulása következtében, „akkor Kína ajánlata automatikusan vonzóbbá válhat” – figyelmeztetett a lengyel Közép Európai Tanulmányok (OSW) Intézet két munkatársa, Jakub Jakóbowski és Marcin Kaczmarski.

Csehország: ott nem lesz új Selyemút

Az egy út, egy övezet kezdeményezésre Csehországban homályos tervezetként tekintenek.

Az Új Selyemút nem több, min Kína európai, ázsiai és afrikai tevékenységének egy kalap alá vétele, és nincs semmilyen kézzel fogható funkciója. Problémákat okoz a cseh politikusoknak és üzletembereknek, hogy bármilyen részletes tervet lássanak ebben a fogalomban

– mondta a prágai Nemzeközi Kapcsolatok Egylet (AMO) think tank munkatársa, Ivana Karásková az EURACTIV-nak. Karásková szerint a kezdeményezés fő célja a kínai túltermelés exportálása lehet a tengerentúlra, az Indiai-óceán ugyanis nem biztonságos, s így Kína új kereskedelmi útvonalakat keres.

This photo taken on October 9, 2017 shows a Chinese employee making stuffed panda toys as they are prepared to export for the upcoming Christmas festive season, at a toy factory in Lianyungang in China's eastern Jiangsu province. / AFP PHOTO / STR / China OUT
Export pandák a kelet-kínai Lianyungang játék gyárában 2017. október 9-én
Fotó: AFP

„Kína a projekt kezdeményezője és vezető ereje, és jelenleg nem tudjuk, Csehország részvétele hogyan fest majd. Lehetséges, hogy egy életképes projekt, amely új befektetési lehetőségeket nyit majd meg cseh cégek előtt, de az is benne van a pakliban, hogy egy torzszülött” – mondta az EURACTIVE-nak Jiří Pospíšil cseh Európai Parlamenti képviselő (EPP).

A Cseh Ipari Szövetség várakozásai szerint a cseh feldolgozóipari, energetikai, környezeti technológiákkal foglalkozó, turisztikai és más területeken működő cégek profitálhatnak a kezdeményezésből. Eddig 22 együttműködési projektről állapodott meg Kína és Csehország az egy övezet, egy út keretében.

Ennek ellenére a kezdeményezés valódi eredményei továbbra is vitathatók.

Földrajzilag az Új Selyemút nem fog átvágni Csehország területén a cseh elnök, Milos Zeman erőfeszítései ellenére sem. Lengyelországon keresztül halad majd el

– fejtette ki Karásová.

Ám a történelmi kelet és nyugat közötti szállítási útvonalak megújítása mindkét irányba növelik majd a kereskedelmi forgalmat, mondta Jan Zahradil Európai Parlamenti képviselő.„Amennyiben a kereskedelmi portfóliónk diverzifikálásában, illetve az európai piacoknak való kitettség csökkentésében vagyunk érdekeltek, ez lehet az egyik megoldás, bár nem az egyetlen,” mondta az EURACTIVE-nak Zahradil.

Az politikus azt is kiemelte, hogy Csehország a negyedik legnagyobb befektető Kínában az uniós országok közül. „A kínai piacon jelen levő cseh főszereplők között található a Škoda Praha energetikai mérnöki cég, a PFF pénzügyi csoport, a TOS Vandsdorf mérnöki cég, vagy gépjárműmérnöki vállalatok, a Škoda Transportation és az IKENON csoport” – sorolja Lukáš Martin, az Ipari Szövetség nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója.

Mindezek ellenére a Kínával való kereskedelmi deficit nem csökkent. „2017-ben ez körülbelül 16 milliárd euró volt, ami nagyjából 1 milliárd euróval magasabb a 2016-os adatnál,” mondta Lukáš Martin. Szerinte a cseh kormánynak támogatnia kell a vállalatok Ázsiába irányuló exporttevékenységét, például üzleti látogatásokon és a nemzetközi börzéken való részvételen keresztül. A kínai piacra történő sikeres betörés azonban kemény feladat. Karásková emlékeztet arra, hogy eddig a cseh cégek és más exportra dolgozó vállalatok jelentős kihívásokba ütköztek nem vám jellegű korlátozások és más adminisztratív terhek formájában.

Peking, 2018. február 12.
A közelgõ kínai holdújév miatt piros lampionokkal díszítették fel a fákat a pekingi Ditan parkban 2018. február 12-én. A kínai holdnaptár szerint február 16-án köszönt be az új év, amely az állatövek szerint jelölt 12 esztendõ közül a kutya éve lesz.  (MTI/EPA/Roman Pilipey)
A közelgő kínai holdújév miatt piros lampionokkal díszítették fel a fákat a pekingi Ditan parkban 2018. február 12-én
Fotó: Roman Pilipey / EPA / MTI

Pospíšil szerint

az Új Selyemút talán nem egyszerű lehetőség a cseh vállalatoknak, és Peking saját politikai befolyásának erősítésére akarja használni Csehországban illetve a többi V4 országban.

Ezt pedig elsődlegesen az üzleti világon és befektetéseken keresztül teheti meg.

A projekt főként a kínai propaganda, illetve a kínai befolyás megerősítésének eszköze az egész világon. Ha valakinek haszna lesz a kezdeményezésből, az Kína, és a kínai vállalatok

– mondta Jiří Pospíšil.

A növekvő kínai befolyás Csehországban témává vált a cseh stakeholderek és civil szervezetek körében is. Kiemelik, hogy néhány magas szintű politikus – élükön Milos Zeman cseh elnökkel – hivatalnok és médium segíti a kínai kormány hatalma kiterjesztésében Európában. „Cseh média-elemzések bizonyítják, hogy néhány, a cseh közbeszédre befolyással bíró szereplő ugyanazt a terminológiát, retorikát és érveket használja Kínával kapcsolatban, mint Peking prágai nagykövetsége” – mondta Karásková.

„Hiányzik a széleskörű párbeszéd a kínai befektetések biztonságpolitikára gyakorolt tágabb hatásairól, különösen, amikor a befektetések olyan stratégiai ágazatokra koncentrálódnak, mint a légitársaságok, a telekommunikáció, az energetika vagy a feldolgozóipar” – mondta Petr Lang, a Prágai Biztonsági Tanulmányok Intézetének programvezetője.

Jan Zahradil Európai Parlamenti képviselő rámutatott: a kínai övezetnek van egy általánosabb, geopolitikai vetülete is. Néhány ország Kínával szorosabb együttműködése befolyásolja az Európai Uniót és annak közös távolkelet-politikáját. Ezzel együtt a kínai tevékenység az orosz ambíciók ellensúlya is lehet.

„Az együttműködés erősítése problémát jelent az Európai Uniónak, mert több tagállam akadályozza egy egységes álláspont kialakítását például a kínai emberi jogok, a befektetések szűrése vagy a piacgazdasági státusszal kapcsolatban” – mondta Karáskova. Jan Zahradil szerint azonba kevésbé látványos az EU-ra gyakorolt kínai befolyás, és egyelőre semmi nyoma közös Kína-politika kialakulásának ”.

Az EP-képviselő szerint az uniónak egy közös dömpingellenes védelem létrehozására kellene koncentrálnia, ami nem jelentené azt, hogy a szóban forgót tagállamok ne használhatnák ki a 16+1 formáció adta kétoldalú kereteket.

Peking, 2018. február 20.
Jelmezes fellépõk sárkánytáncot adnak elõ a kínai holdújév ünnepének harmadik napján, 2018. február 20-án Pekingben. A kínai holdnaptár szerint február 16-án köszöntött be az új év, amely az állatövek szerint jelölt tizenkét esztendõ közül a kutya éve. (MTI/EPA/Roman Pilipey)
Jelmezes fellépők sárkánytáncot adnak elő a kínai holdújév ünnepének harmadik napján, 2018. február 20-án Pekingben
Fotó: Roman Pilipey / EPA / MTI

Magyarország: eredménytelen keleti nyitás

Az Orbán-kormány a térségben elsőként tárta szélesre kapuját Kína előtt a 2012-ben meghirdetett úgynevezett „Keleti Nyitás” stratégia részként, amelynek gazdaságpolitikai célja, hogy a magyar exportpiacok földrajzi diverzifikálásával a magyar kivitel harmada keletre, elsősorban Ázsiába menjen. Az eddig jelentősebb eredményeket felmutatni nem képes keleti nyitás azonban túlmutat a külkereskedelmi dimenzión, mivel Orbán Viktor a kínaihoz hasonló autoriter politikai-gazdasági modellekre követendő mintaként, a nyugati liberális demokráciák érvényes kihívójaként tekint. A Nyugatot rendre hanyatló, dekadens helyként ábrázoló Orbán, akit 2014-es tusnádfürdői „illiberális” beszédét követően gyakran emlegetnek együtt a nyíltan autokrata rezsimet működtető török és orosz elnökkel, úgy fogalmazott, hogy az „Egy övezet, egy út politikája kifejezetten egymás elfogadására épül”.

Magyarország 2015-ben elsőként csatlakozott az „Egy út egy övezet” kezdeményezéshez, Orbán Viktor pedig többször is jelezte, hogy egyáltalán nem érdekli, milyen politikai berendezkedés van Kínában. „A globalizáció régi modellje véget ért, a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé”, és a világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból” – hangsúlyozta. S habár Peking regionális stratégiájában Magyarország semmilyen kiemelkedő szerepet nem játszik, ezt a hozzáállást minden bizonnyal értékelik Pekingben is. Ahogyan azokat a politikai gesztusokat is, hogy Magyarország 2016-ban Görögországgal és Horvátországgal közösen fúrta meg az EU közös határozatát a dél-kínai szigetvitáról, illetve, hogy az EU aláírjon egy, a Kínában megkínzott ügyvédek és emberi jogi aktivisták mellett kiálló állásfoglalást.

Az sem elhanyagolható a kínai puha hatalmi törekvések szempontjából, hogy a térségben Magyarországon elsőként kezdte meg munkáját kínai agytröszt, vagy hogy a magyar letelepedési kötvények legsikeresebb piaca éppen Kína volt.

Budapest, 2017. november 26.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Li Ko-csiang kínai kormányfõ az I. kerületi Alabárdos étteremben, ahol a magyar kormányfõ kötetlen vacsorán látja vendégül a magas rangú vendéget 2017. november 26-án. A kínai kormányfõ vezetésével tartják meg november 27-én a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttmûködési keretének (16+1) soron következõ csúcstalálkozóját a fõvárosban. Másnap, november 28-án Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat egymással, illetõleg sor kerül további bilaterális egyeztetésekre több térségbeli ország kormányfõjével.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Li Ko-csiang kínai kormányfő és Orbán Viktor az I. kerületi Alabárdos étteremben, ahol a magyar kormányfő kötetlen vacsorán látta vendégül a magas rangú vendéget 2017. november 26-án
Fotó: Szecsődi Balázs / MTI

Az aszimmetrikus kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok része, hogy Magyarországról Kínába áramló export több mint 90 százalékát magyarországi multinacionális nagyvállalatok generálják. Mindeközben a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) piachoz juttatása egyelőre nem sikerült, jelenleg nem állítanak elő olyan terméket, ami Kínát érdekelné – mondta Matura Tamás Kína-szekértő, a Corvinus Egyetem oktatója. Szunomár Ágnes, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének szakértője ehhez hozzátette, hogy habár magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja jelentősen nőtt az elmúlt években, az ázsiai országba irányuló exportunk egészéhez képest még mindig jelentéktelen – habár teljesítményük becsülendő, nemzetgazdasági szinten elenyésző. Miközben örömteli fejlemény, hogy a Magyarországon megtelepedett multik jól teljesítenek a kínai piacon, a Kína irányában fennálló magyar kereskedelmi deficiten ez aligha segít. Mivel a meghatározó kereskedelmi megállapodások többségéről a Magyarországon működő multinacionális vállalatok távoli központjaiban döntenek, a mindenkori magyar kormányzatnak semmi hatása ezekre a folyamatokra. Matura hangsúlyozta: pár évvel ezelőtt is csak az okostelefon-yárak bezárása, s ezáltal az ide irányuló kínai import visszaesése miatt esett valamennyit a magyar kereskedelmi deficit.

Ráadásul a látványos erőfeszítések ellenére az Orbán-kormány nem tudott jelentős új kínai befektetések felmutatni az elmúlt nyolc évben.

A Magyarországon lévő jelentősebb kínai befektetők (Huawei, ZTE, Lenovo, Orient Solar.) többsége 2010 előtt érkezett az országba, a Wanhua esetében statisztikailag 2011-es tranzakcióról beszélhetünk, de az erről szóló döntés már 2009-ben megszületett. Látványos eredményként ünnepli a magyar kormány a 16+1 kezdeményezés keretében megvalósuló, Belgrád-Budapest vasútvonal megépítéséről szóló megállapodást, amely kapcsán a politikai megfontolások erőteljesebb szerepet kaphattak a gazdasági érdekek mérlegelésénél. Egyelőre nem látni ugyanis, hogy a kínaiak kivitelezőkkel, kínai hitelből, magyar állami garanciavállalással tervezett gigaberuházás, amely elsősorban kínai tehervonatok kiszolgálására készül minden fontosabb magyar várost elkerülésével, miért érné meg Magyarországnak. A magyar kormány ráadásul nem indított nyílt közbeszerzést a vasútfejlesztés magyar szakaszának megvalósítása ügyében, hanem egy kínai-magyar államközi megállapodás keretében határozta meg a megvalósítás kereteit, ami miatt pedig az EU vizsgálatot indított.

A 16+1 kezdeményezés kétségkívül növelni fogja Kína közé-kelet európai befolyását, de egyben „win-win” pozíciót is teremt és újabb lehetőségeket nyit a térség fejlesztésében

– mondta a Political Capitalnek Medgyessy Péter, korábbi miniszterelnök.

Peking, 2018. március 10.
Hoszteszek fényképezkednek a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) ülése elõtt a pekingi Nagy Népi Csarnok közelében levõ Tienanmen téren 2018. március 10-én. A KNPTT a kínai parlament népfront jellegû tanácsadó testülete, amelynek ülésezése párhuzamosan halad a törvényhozás, az Országos Népi Gyûlés évenkénti ülésszakával. (MTI/AP/Mark Schiefelbein)
Hoszteszek fényképezkednek a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) ülése előtt a pekingi Nagy Népi Csarnok közelében levő Tienanmen téren 2018. március 10-én
Fotó: Mark Schiefelbein/ EPA / MTI

Matura szerint Kína 16+1 együttműködése önmagában nem jelent valódi kihívást az Európai Unió egységére nézve, ugyanakkor tovább erősíti Budapest és az EU közötti feszültséget. „Meggyőződésem, hogy a kínai befolyásszerzés elsődleges célpontja Nyugat-Európa, nem pedig Kelet-Közép Európa”– tette hozzá. Kína gyarapodó infrastrukturális beruházásain keresztül egyre erősebb gazdasági jelenléttel bír a térségben, ez azonban nem jár automatikusan politikai befolyásszerzési törekvésekkel Szunomár szerint. Politikai szempontok szerinte inkább a magyar vezetés részéről mutatkoznak, azt feltételezve, hogy az uniós kapcsolatok feszültté válása esetén Kína új szövetségesként léphet elő.

Lengyelország: Peking inkább érdemel bírálatot, mint Trump

Lengyelország úgy döntött, előnyt kovácsol Peking új globális megközelítéséből a közvetlen külföldi tőkebefektetések növelése érdekében. Ennek célja, hogy kibővítsék az EU által rendelkezésre bocsátott finanszírozási és befektetési lehetőségeket. A megerősített együttműködés már 2010-ben elindult a Shanghai Expóval, majd folyamatosan erősödött például a lengyel kormány által irányított üzleti kapcsolatok cseréjét reklámozó kampányok, vagy magasszintű politikai találkozók terén.

A többi régiós országgal együtt Lengyelországot nemcsak új kereskedelmi és befektetési partner Kínának, hanem a nyugat-európai piacokhoz vezető csatorna is. A közép-kelet-európai államokkal együttműködve Peking kérdéseket fogalmazhatott meg az uniós piachoz való csatlakozás érdekében. Azzal a céllal, hogy exportálhassa termelési többletét. Ezzel párhuzamosan Peking igyekszik magasabb minőségű üzleti vállalkozásokat nyitni Európába, hogy saját márkák bevezetésével és európai. Justyna Szczudlik szerint Lengyelország „megfigyelte a kínai befektetéseket más országokban és sokkal óvatosabb, kiszámítottabb megközelítésre rendezkedett be”.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy lépéssel tovább ment a Davosi Világgazdasági Fórumon mikor nyíltan kritizálta a kínai megközelítést, kiemelve, hogy inkább Peking érdemel kemény szavakat kereskedelmi megközelítésével kapcsolatban, mintsem Donald Trump.

Annak ellenére, hogy más uniós tagállamok is hasonló problémákkal küzdenek a kínai piacokra való sikeres belépés tekintetében, Lengyelország mindössze a 15. helyet foglalja el az EU-ban a Kínába irányuló exportvolumen tekintetében, megelőzi például Csehország és Magyarország is.

Peking továbbra is „Lengyelország legnagyobb kereskedelmi partnere marad Ázsiában”. Kína a harmadik legfontosabb importforrása Lengyelországnak (Németország és Oroszország után), így nagyjából Lengyelország teljes exportjának 9 százalékáért felelős. 2015-ben a Kínába irányuló lengyel export a teljes exportvolumen 1 százalékát jelentette, ezzel 21. helyre rangsorolva az ázsiai országot a lengyel exportpartnerek listáján” – mutatta meg Günter Heiduk és Agnieszka McCaleb a „Kínai befektetések Lengyelországban” című 2017-es írásukban.

Map of China made of amber is seen in Gdansk, Poland during 25th International Fair of Amber, Jewellery and Gemstones on 21 March 2018 Amberif 2018 is the worlds most important amber exhibition and the largest jewellery event in Central and Eastern Europe. (Photo by Michal Fludra/NurPhoto)
Borostyánból készült Kína térkép Gdanskban a 25. Nemzetközi borostyán kiállításon 2018. március 21-én
Fotó: Michal Fludra / NurPhoto

Elemzők rámutattak: a kínai közvetlen tőkebefektetések (FDI) tekintetében Lengyelországban bekövetkezett gyors és jelentős emelkedések ellenére a szintjük alacsonyan maradt (elsősorban az építőiparra, illetve a gépszektorra fókuszál), valamint hiányoznak a jelentős infrastrukturális projektek.

Mindent egybevetve a lengyel döntéshozók Kínát kihívásos partnernek és versenytársnak tekintik, a kétoldalú kapcsolatok erősítését pedig potenciálisan kifizetődőnek látják.

Szlovákia: Kínával csak politikamentesen

Richard Turcsanyi, a pozsonyi Ázsiai Tanulmányok Intézet munkatársa szerint a V4-ek közül Szlovákiának vannak a legkevésbé fejlett kapcsolatai Kínával. Politikai irányvonaltól függetlenül 1993 óta minden szlovák kormány „politikamentes” külpolitikai megközelítésre rendezkedett be Pekinggel kapcsolatban.

A kínai-szlovák kapcsolatok egyik meghatározó pillanata volt, amikor Andrej Kiska szlovák elnök hivatalosan fogadta a Dalai Lámát, Tibet spirituális vezetőjét 2015-ben. Ezt mind az akkori szlovák miniszterelnök Robert Fico, mind a kínai diplomácia erősen elítélte.

Kiska lépése egyértelműen sértette a szlovák-kínai kapcsolatokat. Nincs ebben semmi titok

– mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök.

Nem tudni azonban, hogy ez a pillanat adott-e löketet a szlovák kormánynak, hogy aktívan igyekezzen javítani kapcsolatát a világ második legnagyobb gazdaságával. Mindenesetre a szlovák kormány azóta elfogadta a „Kínával való gazdasági kapcsolatok fejlesztésének koncepcióját”. Ezzel Szlovákia lett az egyetlen állam a V4-ben, amely kidolgozta saját, specifikus „Kína stratégiáját”. A gazdasági minisztérium egy, a jövőbeni szlovák-kínai kapcsolatokról szóló cselekvési tervet is bemutatott.

A szóban forgó dokumentumok további betekintést engednek a szlovák kabinet ázsiai szuperhatalommal való kapcsolatáról szóló víziójába: megmutatják, hogy a Pekinggel való kapcsolatok újbóli felépítése – a kormány szemszögéből – eszköz egy sor gazdasági cél eléréséhez.

A kínai vállalatok az elmúlt időben aktív érdeklődést mutatnak a szlovákiai befektetési lehetőségekkel kapcsolatban – állítja a Szlovák Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (SARIO) szóvivője, Richard Dírer. Eddig az ázsiai hegemón kiváltképp a már kifejlett, biztos lábakon álló vállalatok részvényeit kereste. A szlovák gazdasági tárca szerint ezek főleg „közprojektek garantált teljesítménnyel, főleg az energetikai és infrastrukturális szektorokban”.

„Az elmúlt években Kína beadott egy ajánlatot az Enel olasz vállalat szlovák erőművei két-harmadának felvásárlására.  Szintén érdeklődést mutattak a legnagyobb szlovák acélüzem iránt, amely a US Steel tulajdonában áll” – mondta el az EURACTIV-nak a Capitalmarkets egy elemzője, Lukáš Lipovský.

Employees work on the construction site of the reactor hall of the third unit at Mochovce nuclear power plant, western Slovakia, on November 3, 2015. Top Slovak power producer Slovenske Elektrarne (SE) -- controlled by Italian energy group Enel -- operates the nuclear power plant in Mochovce. The plant, planned or built during the Communist era, has been a cause for concern in neighbouring Austria, which has repeatedly criticised what it insists are their poor safety standards. 
AFP PHOTO / VLADIMIR SIMICEK / AFP PHOTO / VLADIMIR SIMICEK
Az olasz Enel ellenőrzése alatt álló nyugat-szlovákiai Mochovce atomerőmű 2015. november 3-án 
Fotó: Vladimir Simicek / AFP

Azonban a kínai közvetlen tőkebefektetések mértéke nagyon alacsony szinten van Szlovákiában a többi európai országhoz viszonyítva. „A teljes FDI-on belül a kínai befektetések aránya kevesebb mint 1%,” mondta Dírer, hozzátéve, hogy a helyzet nagyon hasonlít a többi visegrádi országéra. Lipovsky ennek ellenére úgy gondolja, hogy Szlovákia nagyon jövedelmező környezet lehet a kínai befektetések számára jó földrajzi elhelyezkedésének és a jelenlegi erős gazdasági növekedésnek köszönhetően.

2010-ben a kínai közvetlen tőkebefektetés mértéke 33 milliárd eurót tett ki a Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint, a 2016-os adatok alapján pedig Szlovákiának egy más országgal sem volt passzívabb kereskedelmi mérlege, mint Kínával.

„Nem csak kívánatos, de létfontosságú is a kooperáció új formáinak feltárása, hogy változást érjünk el a kétoldalú kereskedelem szerkezetébe, mert a Kínába irányuló szlovák export majdnem 70 százaléka az autóiparhoz kapcsolódik” – így szól a kormányzati stratégia.

Az Új Selyemút a szlovák kormány egyik fő prioritása. Szlovákia 2015-ben írta alá Kínával az együttműködési megállapodást az egy övezet, egy úttal kapcsolatban, ezzel az egyik első volt a 16+1 országai között. Közel minden Kínából érkező vonat lengyel útvonalon éri el Európát. Míg Szlovákia északi szomszédjának széles nyomtávú vasútja átszeli az országot a keletitől a nyugati határig, addig Szlovákiában a széles nyomtávú vasútvonalnak az ország keleti részében vége szakad. Ezért a kormány azt szeretné, hogy Kassa, az ország második legnagyobb városa, Kelet-Európa legnagyobb szállítási központjává váljon. „Természetesen ezeknek a vonatoknak nem kellene üresen visszatérniük Kínába. Át kell ezt gondolnunk” – mondta Ersék Árpád közlekedési miniszter.

A projekt akkor kapott nagyobb figyelmet, amikor az első konténervonat megérkezett Dalianból, Kelet-Kína legnagyobb kikötőjéből Pozsonyba. Dana Meager, a szlovák kormány Selyemút Projektkért felelős helyettes hivatalnoka „a nemzetgazdaság további fejlődésének egyik legfontosabb alappilléreként” írta le ezt a pillanatot.

Richard Turcsanyi azonban figyelmeztet, hogy a Selyemút nem csupán gazdasági kezdeményezés. Szerinte a közép-kelet-európai kínai politikai befolyás kiterjesztésének eszközeként is szolgál, hozzátéve, hogy „ezt lehet elmondani a 16+1 kezdeményezésről is.” Turcsanyi szerint a kormány koncepciója nem foglalkozik kellő mértékbe a kínai gazdasági jelenléttel összefüggő politikai és biztonsági fenyegetésekkel. Elismerte ugyanakkor, hogy a kínai befektetéseket nem szabad elvi alapon, „démonizálni”: „Ha Kína például megveszi a US Steel-t és pénzt fektet annak modernizálásába, akkor az ilyen befektetések valószínűleg pozitív hozadékkal bírnak majd”. A kutató mindazonáltal úgy gondolja, nem áll Kína érdekében az államhatalom politikai destabilizációja vagy alárendelése. „A fő célja egyszerűen annyi, hogy biztosítsa, Szlovákia nem fogja kritizálni Pekinget a nemzetközi porondon, illetve biztosítsa, hogy egyetlen további szlovák politikus se találkozzon ismét a Dalai Lámával.

*A közép-kelet-európai országok melyek részt vesznek a 16+1 keretrendszerben: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Montenegró, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia Szlovénia.

Zgut Edit (Political Capital), Karolina Zbytniewska (EURACTIV.pl), Marián Koreň (EURACTIV.sk), Lukáš Hendrych, Adéla Denková (EURACTIV.cz)

Kiemelt képünkön túristák sétálnak a világ leghosszabb üveg hídján az észak-kínai Shijiazhuang városában 2018. március 20-án
Fotó: Zhang Qi / AFP

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

PARK CITY, UT - JANUARY 19:  DJ Avicii performs at Wynn Las Vegas @ Park City Live! during the 2013 Sundance Film Festival on January 19, 2013 in Park City, Utah.  (Photo by Dimitrios Kambouris/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.