A legnagyobb vetélytárs
Nem indult könnyen az az esemény, amelyen Ron DeSantis bejelentette, hogy elindul a republikánus elnökjelöltségért. A floridai kormányzó a Twitteren tette meg a régóta várt bejelentést, méghozzá a közösségi oldal tulajdonosa, Elon Musk társaságában. Az élő közvetítést azonban sorozatos technikai problémák nehezítették, így az eredeti időponthoz képest 20 perccel később kezdődött el az érdemi rész. Igaz, ez inkább Musknak volt kínos, mint DeSantisnak.
Azonban a folytatás sem lesz könnyebb. Bár DeSantist tavaly simán újraválasztották Florida vezetőjének, Donald Trump ellen ennél többre lesz szüksége „a Trump nélküli trumpizmus” képviselőjének. Az államban a magyar, gyermekvédelminek nevezett törvényhez hasonló jogszabályt bevezető és a Disney-vel háborúzó DeSantisra egy májusi Quinnipiac közvélemény-kutatás szerint a magukat republikánusnak vallók 25 százaléka voksolna az előválasztáson, míg a volt elnökre 56 százalék. Ez fél évvel az első előválasztás előtt nagyon kevésnek tűnik.
De mégis mit kínál DeSantis Trumppal szemben? Annak ellenére, hogy a floridai kormányzó Trump árnyékából bújt elő, több területen is vannak köztük különbségek, amelyre DeSantis szívesen fel is hívja a figyelmet. Utóbbi jóval keményebb az abortusz kérdésében: fenntartás nélkül írta alá azt a jogszabályt, amely Floridában hathetes terhesség után betiltja a művi terhesség-megszakítást, Trump viszont túl szigorúnak ítélte meg ezt a törvényt.
A külpolitikában is más elveket vallanak. Ahogy arra a New York Times rámutatott, Trump tisztán gazdasági szempontból tekintett az USA–Kína kapcsolatokra, és csak 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörése után vált harciasabbá. Ezzel szemben DeSantist kevésbé érdeklik a kereskedelmi kapcsolatok, annál jobban a Kína által jelentett biztonsági kockázatok – ez megnyilvánul abban is, hogy kormányzóként a floridai köztisztviselők céges telefonján betiltotta a TikTok használatát.
Az ukrajnai háború kérdésében egyikük sem képviseli teljes mértékben az általános nyugati szemléletet. Trump nemrégiben azt mondta, hogy ő csak azt szeretné, ha nem halna meg több ember, csak békét akar, és felvetődött benne az is, hogy ennek érdekében ukrajnai területeket kellene átadni az oroszoknak. DeSantis korábban arról beszélt, hogy a háború amerikai szempontból nem fontos, és területi vitáról van szó. Amikor viszont emiatt kritika érte, már úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnös.
Ami az igazságszolgáltatást illeti, Trump elnöksége alatt a veje, a liberálisabb szemléletű Jared Kushner felügyeletével megszavaztak egy olyan törvényt, amely lehetőséget ad a szövetségi bűncselekményekért kapott börtönbüntetés lerövidítésére. DeSantis viszont idén áprilisban aláírt egy olyan törvényt, amellyel könnyebb lesz halálra ítélni az embereket, ugyanis, míg eddig a 12 tagú esküdtszékben legalább 10 szavazatra volt szükség ehhez, mostantól elég lesz 8 is.
Kaktusz Jack követője
83 éve nem történt olyan, mint most, nevezetesen, hogy egy korábbi amerikai alelnök az egykori főnöke ellen indult volna a választáson. 1940-ben John Nance Garner alelnök – becenevén „Kaktusz Jack” – bejelentette, hogy elindul a Demokrata Párt előválasztásán Franklin Delano Roosevelttel szemben. Kaktusz Jack nem sokra tartotta az alelnöki posztot, egyszer például azt állította, hogy még annyit sem ér, mint „egy vödör meleg vizelet”, Roosevelttel pedig igen feszült volt a viszonya. Garner végül alulmaradt az előválasztáson, FDR pedig harmadszorra is elnök lett.
Hogy Mike Pence-nek is hasonló lesz-e a sorsa, egyelőre nem tudjuk, azt viszont igen, hogy nagyon bele kell húznia, ha valóban a republikánusok elnökjelöltje akar lenni. A már említett közvélemény-kutatás mindössze kétszázalékos támogatottságot mért neki, ez pedig még a kevésnél is kevesebb.
A 64 éves politikus június 7-én jelentette be hivatalosan, hogy Trump kihívója lesz, de indulását már régóta rebesgették. Beszédében élesen kikelt egykori felettese ellen, és azt mondta, hogy a Capitolium 2021. január 6-i ostromakor Trump lázította a tömeget, és a távozó elnök tévedett, amikor azt állította, hogy Pence-nek alelnökként lehetősége lett volna megváltoztatni a Joe Biden győzelmét hozó elnökválasztás eredményét.
Az amerikai nép megérdemli, hogy tudjon arról, hogy aznap Trump elnök azt követelte, válasszak közte és az alkotmány között.(…) Úgy gondolom, hogy az, aki az alkotmány fölé helyezi magát, nem lehet az Egyesült Államok elnöke. Aki pedig erre kér mást, annak nem szabad újra amerikai elnöknek lennie.
Pence egy CNN-fórumon amiatt bírálta Trumpot, hogy az zseninek nevezte Vlagyimir Putyint. Indiana állam volt kormányzója kijelentette, ő tudja, mi a különbség egy zseni és egy háborús bűnös között, és azt is tudja, hogy kinek kellene megnyernie az ukrajnai háborút. Pence DeSantisnak is odaszúrt egyet, mert szerinte a floridai kormányzó le akar mondani az USA-nak a világpolitikában betöltött szerepéről.
Tanácsadóból kihívó
Hét évvel ezelőtt egy rövid időre internetes mémmé vált New Jersey korábbi kormányzója, Chris Christie, amikor az előválasztások során Trump elképesztő győzelmi sorozatot mutatott be. A sajtótájékoztatón Christie fél órán keresztül zavart, rémült arccal állt a jelölt mögött, mintha azt kérdezte volna:
mi a fenét keresek itt?
Christie azonban még jó ideig ott maradt Trump mögött – átvitt értelemben. Az elnökválasztási győzelem után ő vezette le az átadás-átvételt az Obama-adminisztráció és az új kormány között, majd ezt követően Trump elnök egyik legfontosabb tanácsadója lett, akinek kiemelt szerepe volt a 2020-as újraválasztási kampányban is.
A választás éjszakája azonban mindent megváltoztatott. Christie nem volt hajlandó elfogadni Trumpnak azt a hamis narratíváját, miszerint Bidenék elcsalták a választást, mert hiába kérte a stábot, hogy mutassanak neki erre utaló bizonyítékokat, olyat nem kapott. A Capitolium ostroma közben Christie próbálta hívni Trumpot, hogy szólítsa fel a csőcseléket az erőszak befejezésére, de Trump nem vette fel a telefont. A volt tanácsadó ezt követően arról beszélt, hogy szerinte Trump állt a puccskísérlet hátterében, és támogatta azt, hogy az elnök ellen másodszorra is impeachment induljon.
Christie, aki 2016-ban már indult az elnökválasztáson, most is a hagyományosan konzervatívabb, az establishmentet (a konvencionális politikai rendszert) támogató republikánusokat szeretné megszólítani, és úgy véli, hogy a „baloldali woke ideológia” helyett a kézzel fogható, mindennapi problémákkal kell foglalkozni.
