A védelmi költségvetési törvény azért is különleges, mert azon kevés ügy egyike, melyben évtizedek óta minden alkalommal megegyezésre jutottak az amerikai demokraták és a republikánusok – igaz, súlyos kompromisszumokat kötve. A jövő évi védelmi büdzsé több szempontból is különleges azon túl, hogy rekordnagyságú. Életbelépéséhez már csak Joe Biden elnök jóváhagyására van szükség.
Azt régóta tudjuk, hogy az amerikai védelmi kiadások méretével egyetlen ország sem veheti fel a versenyt. 2021-ben az Egyesült Államok ilyen kiadásai az őt követő tíz legnagyobb büdzsével rendelkező ország védelmi költségvetésével volt egyenlő (a második legnagyobb Kína kiadása 252 milliárd dollár volt). Az USA-ban a védelmi kiadások Donald Trump megválasztása után kezdtek el dinamikusan nőni, összegük 2017-ben először haladta meg a 700 milliárd dollárt, majd a Biden-érában is tovább nőttek.
Idén ráadásul ismét az fordult elő, hogy a Fehér Ház kevesebb kért, mint amennyit a végén kapott.
Áprilisban, a törvénytervezet benyújtásakor az összeghatár 773 milliárd dollár volt, ám ahogy a képviselőház és a szenátus tárgyalni kezdte azt, újabb és újabb sorok kerültek be a javaslatba. A kongresszus két háza külön összegekkel tervezett (839 milliárd és 847 milliárd), ezekből született meg a kompromisszum 858 milliárd dollárról, azaz a törvényhozás tipikus alkufolyamatainak részeként ahelyett, hogy megnyirbálták volt a költségeket, a képviselők egyéni javaslataikkal, betoldásaikkal „vásároltak” szavazatokat, illetve kölcsönösen támogatták egymás ötleteit.
De még így sem került be minden javaslat a végső költségvetésbe. Az elfogadott törvény pontot tett néhány olyan, nagy visszhangot kiváltó egyéni indítványra, amely az év során sokak figyelmét felkeltette. Korábban felmerült például, hogy modern F-15-ös és F-16-os vadászbombázókra kapjanak kiképzést ukrán pilóták. Régóta húzódik, hogy Törökország megkaphatja az F-16-osok modern verzióját, amit a kongresszusban sokan elleneztek, viszont a Biden-adminisztráció szerette volna keresztül vinni. A törvény elfogadásával ez elől most elhárult az akadály, ami már csak azért is fontos, mert Svédország és Finnország NATO-csatlakozása kapcsán ez fontos kártya lehet Ankara meggyőzésében.
Külpolitikai téren a legnagyobb várakozások talán az Ukrajnának és Tajvannak nyújtott támogatásokkal kapcsolatban fogalmazódtak meg. Még a novemberi félidős választások előtt a Fehér Ház és szakértők is azon aggodalmaskodtak, hogyha a demokraták elvesztik a többségüket a képviselőházban és a szenátusban (és a republikánusok között Trump hívei kerülnek többségbe), akkor megkérdőjeleződhet a Kijevnek adott eddigi támogatások sorsa. A demokraták szempontjából szerencsések voltak az eredmények, a szenátusban a függetlenekkel együtt többségük lett, vagyis elmaradt a trumpisták térnyerése.
A most elfogadott törvény 800 millió dollárt biztosít az ukrán haderő és a segítségnyújtásban résztvevő európai szövetségesek támogatására. Első hallásra alacsonynak tűnhet ez az összeg, hiszen 2022-ben a Fehér Ház összesen 67,5 milliárd dollárt hagyott jóvá idáig a kelet-európai ország támogatása. Ennek kicsit több mint a fele, 37 milliárd dollár katonai kiadás (a többi humanitárius és pénzügyi), de ez sem mind Ukrajnában landol. Ebből 9,7 milliárd egyes amerikai erők európai állomásoztatását fedezi, 10,4 milliárd dollár hosszú távú segély, ami azt jelenti, hogy ebből Ukrajna amerikai vagy bármilyen más ország által gyártott fegyvereket vásárolhat (ezeknek beérkezése akár évekre elhúzódhat). A legnagyobb tétel, 17 milliárd dollár, az ukránok rövid távú (azonnali) igényeinek kielégítését szolgálja, legyen szó a meglevő készletek átadásáról, az ukrán katonák kiképzéséről vagy hírszerzési együttműködésről.
Az amerikai külpolitikai prioritások közé tartozik Kína feltartóztatása is. Ennek elemei szintén megjelennek a költségvetésben. A Biden-adminisztráció ugyan szerette volna csökkenteni a kétéltű, partraszállító hajók számát, de a törvény kötelezi további 31 ilyen hajó rendszerben tartására.
Ugyanakkor éppen a Tajvannak nyújtandó segítség volt az, ami sokaknak szemet szúrt. A 2023-as védelmi törvényben tízmilliárd dollárt különítettek el erre a célra 2027-ig. Az összeg jelentős, ugyanakkor több kérdést is felvet. Az egyik, hogy az amerikai kormányzat jelentős elmaradásban van már eddig is a Tajpej által 2019 óta megrendelt tételek esetében. A 14,2 milliárd dolláros lemaradás felét, 8 milliárd dollárt tesz ki az a 66 darab F-16-os vadászbombázó, amelyek leszállítására a mai napig nem került sor. A Trump-időszakban megkötött megállapodás emellett Stinger rakétákat, Paladin tüzérségi rendszereket, HIMARS rakétatüzérséget és különböző hajók és szárazföldi célpontok elleni rakétákat tartalmaz. A szállítások nem csak a Covid-járvány miatti gyártókapacitás-csökkenésekkel függ össze, hanem azzal is, hogy az USA-nak a Kínával való kapcsolatában ez az egyik legérzékenyebb pont.
