Anatolii STEPANOV / AFP
Élő Nagyvilág

Ukrajna és Moldova uniós tagjelölt lett, az oroszok az ukránokat okolják a gabonaválság miatt

  • Az ukrán hadsereg a donyecki régió kevesebb mint felét ellenőrzi.
  • A donyecki területeken található több mint száz városban és faluban nincs gáz- és áramszolgáltatás.
  • 12 ezer menekült jött tegnap Ukrajnából, 321-en kaptak ideiglenes tartózkodási igazolást
  • Fellebbeznek a halálbüntetés ellen, és kegyelmi kérvényt nyújtanak be a fogságba esett külföldiek
  • Megkezdődött az uniós tagállami vezetők csúcstalálkozója, amelyen Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszt kapott
  • Az UNESCO szerint több mint 150 ukrán kulturális helyszínt ért támadás

 

Az orosz-ukrán háború szerdai napi eseményeiről itt tudósítottunk!

Kijevi vezérkar: az ukrán erők megállították az oroszok előrenyomulását Liszicsanszknál

Az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását a Donec-medencei Liszicsanszk város déli peremén, Szeverodoneck irányában változatlanul heves harcok folynak – számolt be a kijevi vezérkar a csütörtök délutáni helyzetjelentésében.

A beszámoló szerint – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a luhanszki régió jelenlegi közigazgatási központjául szolgáló Szeverodoneck környékét az orosz erők harckocsikkal, illetve aknavetőkkel, ágyú- és rakétatüzérséggel lőtték. Az orosz fegyveres erők 2. hadtestének alakulatai a nemzeti gárda egységeinek támogatásával igyekeznek teljesen ellenőrzésük alá vonni a várost. A harcok a településen belül változatlanul heves intenzitással folytatódnak.

A kijevi vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig már csaknem 34,5 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán hadsereg eddig 14 orosz hadihajót, 216 repülőgépet, 183 helikoptert, 1504 harckocsit és 3632 páncélozott járművet, 756 tüzérségi és 99 légvédelmi rendszert, valamint 240 rakéta-sorozatvetőt semmisített meg.

Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának helyettes főnöke kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette: szabotőröket vettek őrizetbe a hatóságok a fővárosban. Kijevben őrizetbe vettek két ukrán állampolgárt, akiknél a főváros vasúti infrastruktúrájáról készült fényképet találtak. Őrizetbe vettek egy nőt is, akinél fényképek voltak az ellenőrző pontokról, és egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy együttműködött a Donyec- medencei szakadár fegyveresekkel – mondta el a katonai vezető.

Hromov azt állította: információik vannak arról, hogy Fehéroroszország saját fegyvereiből és haditechnikájából adhat át Oroszországnak az Ukrajna elleni hadviselésre. Szavai szerint közös hadgyakorlat, kiképzés ürügyén a fehéroroszországi raktárakból kivihetik a fegyvereket és a haditechnikát, amelyeket utána Ukrajnában vetnek be.

Figyelembe véve az agresszor súlyos veszteségeit fegyverekben és katonai felszerelésekben, valamint e felszerelések valamivel jobb állapotát és tárolási feltételeit a fehérorosz fegyveres erők raktárjaiban, nem kizárt, hogy szomszédunk biztosít  fegyvereket és felszerelést az orosz agresszornak,

fogalmazott a katonai tisztségviselő. Hozzátette, hogy az ukrán katonai vezetés feltételezése szerint a fehérorosz fegyvereket főként a keleti Donyeck és a déli Herszon megyébe fogják utánpótlásként küldeni.

Hromov azt állította: azt is felderítették, hogy Fehéroroszország aktívan épít katonai infrastruktúrát az ukrajnai Csernyihiv megyéhez közeli homeli régióban, egy régi repülőtér területén. A vezérkar nem zárja ki, hogy a jövőben a fehérorosz vezetés ezt átadhatja támaszpontként az oroszoknak. Kiemelte: jelenleg fennáll a veszélye annak, hogy Fehéroroszország területét és légterét az orosz erők rakétatámadások indítására használják fel, illetve szabotázs- és felderítő csoportokat dobnak át onnan ukrán területre, főként az ukrán csapatok logisztikai támogatási útvonalain történő szabotázsok elkövetésére.

(MTI)

Ukrajna és Moldova megkapta az uniós tagjelölti státuszt

Az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács megszavazta Ukrajna és Moldova tagjelöltségét – jelentette be Charles Michel, a Tanács elnöke a Twitteren, aki történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést.

Az Európai Parlament már korábban megszavazta a javaslatot, és a tagállamok vezetői, többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök is arról nyilatkozott, hogy támogatják Ukrajna tagfelvételi kérelmét.

A csatlakozás azonban hosszú folyamat tud lenni, hívja fel a figyelmet a Guardian. Törökország például 1999-ben, Észak-Macedónia pedig 2005-ben kapta meg jelöltséget, ám azóta sem vették fel őket az Európai Unióba. Rajtuk kívül még Albánia, Montenegró és Szerbia van hasonló helyzetben.

Megkezdődött az uniós tagállami vezetők csúcstalálkozója, középpontban a háborúval és az EU-bővítéssel

Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, középpontjában Oroszország Ukrajna elleni háborújának helyzete, valamint az Európai Unió bővítése áll, a vita keretében az Európai Tanács várhatóan tagjelölti státuszt ad Ukrajnának és Moldovának – írja az MTI.

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján megvitatja az Európai Bizottság javaslatát, melynek alapján európai uniós tagjelölti státuszt adhat Ukrajnának és Moldovának. Georgia (Grúzia) esetében a brüsszeli testület azt javasolta, hogy meg kell adni az országnak az uniós tagság perspektíváját, de a tagjelölti státushoz Tbiliszinek még „rendeznie kell bizonyos kérdéseket”.

Ludovic MARIN / AFP

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Tanács elnöke csütörtökön kijelentette: a tagállami vezetők európai uniós tagjelölti státuszt fognak adni Ukrajnának és Moldovának, egyértelmű jelzést fognak küldeni az európai perspektíváról Georgia számára, valamint arra törekszenek, hogy a Nyugat-Balkán integrációjának is új lendületet adjanak.

A Tanács tagjai megvitatják továbbá az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. Megbeszélést folytatnak az Ukrajnának nyújtani tervezett további, főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai uniós támogatásról. Külön figyelmet fordítanak a konfliktusnak a globális élelmezésbiztonsági válságra gyakorolt hatására, és megoldásokat keresnek az Ukrajnában rekedt gabona exportjára.

A tanácskozáson szóba kerülnek az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók, a vezetők áttekintik hatásukat, és megoldást keresnek a megszorító intézkedések elkerülésére. Megbeszélést folytatnak továbbá a gazdasági helyzetről, a magasra szökött inflációról, és a háború miatt, valamint az uniós szankciók hatására megugrott energiaárakról. Emellett Horvátország konvergencia-jelentése alapján megvitatják az euró január elsejére tervezett horvátországi bevezetését is.

A Kreml csak akkor hajlandó békét kötni, ha Kijev minden feltételt teljesít

Tervet az Ukrajna körül kialakult helyzet békés rendezésére csakis azt követően lehet kidolgozni, ha Kijev teljesíti az orosz fél valamennyi követelését – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Peszkov egy, a The American Interest című amerikai folyóiratban megjelent lehetséges rendezési tervvel kapcsolatban felmerült kérdésekre válaszolt ily módon.

Igen, béketerv lehetséges, miután Ukrajna teljesíti az orosz fél összes követelését,

mondta. A kérésre, hogy pontosítsa, milyen követelésekre utalt, azt hangoztatta, hogy „Ukrajna mindent tökéletesen tud”.

NATALIA KOLESNIKOVA / AFP Dmitrij Peszkov

Peszkov szerint a Kreml figyelmesen nyomon követi, hogy miként alkalmazza Kijev a rendelkezésére bocsátott nyugati fegyvereket. A szóvivő arra az ukrán ígéretre reagált, miszerint ezekkel az eszközökkel orosz területre nem fognak csapást mérni.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve elmondta, hogy az orosz légierő nagypontosságú rakétái Mikolajiv környékén megsemmisítették az ukrán fegyveres erők 49 üzemanyag-tartályát, valamint mintegy 50, hangárban tárolt rakéta-sorozatvetőjét, köztük külföldi gyártmányúakat is. Eltaláltak továbbá három páncélozott felszerelést javító bázist, négy vezetési pontot, valamint 18 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást.

A harcászati légierő az éjszaka folyamán 96 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra és egy radarállomásra sújtott le, rakéta- és tüzérségi csapatok pedig 26 vezetési pontot, 364 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 58 lőállásban lévő ukrán tüzérségi alegységet, köztük egy amerikai M-777-es tarackot és egy Szmercs rakétavetőt kezelő szakaszt találtak el, valamint három mobil drónvezérlő állomást is.

A Donyeck környéki lövegelhárítási műveletek keretében a légierő, a tüzérség és a rakétaerők nyolc Uragan rakétavetőt kezelő és 11 csöves tüzérségi szakaszt semmisítettek meg. A három fegyvernem csapásai következtében az elmúlt napon több, mint 650 “nacionalista” vesztette életét, 17 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, három Szmercs rakétavető jármű, valamint 17 speciális katonai jármű pedig üzemképtelenné vált. A légvédelem lelőtt 21 drónt, egy Tocska-U ballisztikus rakétát és 22 rakétasorozatvető-lőszert.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 211 repülőgépet, 132 helikoptert, 1329 drónt, 349 légvédelmi rakétarendszert, 3750 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 647 rakéta-sorozatvetőt, 2088 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3818 különleges katonai járművet veszítettek.

Rogyion Mirosnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” moszkvai nagykövete a Telegram-csatornáján közölte, hogy a luhanszki milícia egységei ellenőrzésük alá vették az egyetlen utat, amely Sziverszk és Liszicsanszk között vezet. Ezzel az öt-hétezer fős liszicsanszki ukrán csoportosulást, a diplomata szerint, elvágták az utánpótlástól.

(MTI)

Az Európai Parlament az unió vezetőit sürgeti, hogy haladéktalanul adjanak tagjelölti státuszt Ukrajnának

Az Európai Parlament 529 igen szavazattal, 45 ellenében határozatot fogadott el, amelyben felszólítja az Európai Unió vezetőit, hogy haladéktalanul hagyják jóvá Ukrajna EU-tagjelölt státuszát.

Az úgynevezett nem kötelező érvényű határozat szerint Ukrajna tagjelölti státuszának megadása „egyértelmű politikai üzenetet küldene, megerősítve, hogy az érintett országok visszavonhatatlanul választották az európai utat”.

Az EP állásfoglalása szerint a tagjelölti státusz megadása azt is lehetővé tenné, hogy az EU olyan „megbízható partner és hiteles geopolitikai szereplő maradjon, amely megfelel alapelveinek és értékeinek, és szolidaritást mutat azokkal, akik ugyanazokat az eszméket védik.”

A EP-képviselők hangsúlyozzák, nincs gyorsított út az EU-tagsághoz, és a teljes EU-taggá válás „egy érdemeken alapuló és strukturált folyamat marad, amely megköveteli az EU-tagság kritériumainak teljesítését, a reformok hatékony végrehajtását, valamint az összes uniós jog átültetését az adott ország jogrendjébe.

Megérkeztek Ukrajnába az USA által küldött nagy hatótávolságú rakéták

Megérkeztek Ukrajnába azok a HIMARS rakéták, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok küldött – jelentette be a Twitteren Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

Az M142 HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System, azaz nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer) segítségével akár a 80 kilométeres távolságra lévő célpontot is ki lehet lőni. A rendszer 227 milliméteres löveget használ.

A Guardian cikke megjegyzi, hogy Ukrajna és Oroszország eddig is használt mobil tüzérségi rendszereket, de a HIMARS hatótávolsága és pontossága jobb ezeknél.

https://twitter.com/oleksiireznikov/status/1539931757621006336

UNESCO: Több mint 150 ukrán kulturális helyszínt ért támadás

Több mint 150 kulturális helyszín semmisült meg részben vagy teljesen a közel négy hónapja tartó ukrajnai háborúban – közölte csütörtökön az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). A harcok a szakértői vizsgálatok szerint 152 kulturális helyszínt pusztítottak el részben vagy teljesen, köztük 70 vallási épületet, 30 történelmi épületet, 18 kulturális központot, 15 műemléket, 12 múzeumot és hét könyvtárat – számolt be róla a testület hozzáfűzve, hogy az orosz támadás kezdete, február 24-e óta okozott károk háromnegyedét a donyecki, a harkivi, és a kijevi régió szenvedte el.

“Az ukrán kulturális helyszínek elleni sorozatos támadásoknak véget kell vetni” – hangsúlyozta Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.

Alexander NEMENOV / AFP A mariupoli színház romos épülete

Lazare Eloundou Assomo, az UNESCO Világörökségi Központjának kameruni születésű igazgatója már április közepén mintegy száz megrongálódott vagy elpusztult helyszínről számolt be, és “drámainak” nevezve a pusztítást elmondta, hogy ezek között van a mariupoli színház. Mint mondta, súlyosan megrongálódtak 11. és 12. századból származó történelmi műemlékek, templomok, és az ukrán kulturális örökség más emlékei is.

– Az 1954-es hágai egyezmény aláírójaként Ukrajnának és Oroszországnak kötelessége megvédeni a kulturális örökséget fegyveres konfliktus esetén – emlékeztetett Audrey Azoulay.

A hét ukrán világörökségi helyszínben az ENSZ-szervezet szerint eddig nem esett kár.

Lavrov az ukránokat okolja a gabonaválságért

A gabonaválság már megoldódhatott volna, ha Kijev és nyugati szövetségesei aknamentesítették volna a Fekete-tengeri kikötőket – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy sajtókonferencián, amit iráni kollégájával folytatott megbeszélései után tartott. Hozzátette ugyanakkor, hogy minden kísérletet, amely egy nemzetközi koalíció megszervezésére irányul az aknamentesítés érdekében, folyjon az akár az ENSZ égisze alatt, a konfliktusba való beavatkozásként értékelnek.

ATTA KENARE / AFP

Soltész Miklós imádkozott

Az ukrajnai békéért, valamint a lengyel és a magyar nép közötti békességért imádkoztak magyar zarándokok a lengyelországi Czestochowában – mondta a Fekete Madonna zarándoklaton részt vevő Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön telefonon az MTI-nek. A politikus szeretné, ha a világban is mielőbb béke lenne.

Vajda János / MTI A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond az Akropolisz Szabadtéri Színpad átadóünnepségén Miskolctapolcán 2022. június 14-én

A brit külügyminiszter pusztító élelmiszer-válságtól tart

Pusztító következményekkel járna, ha az ukrán gabonakészletek egy hónapon belül nem hagyhatnák el a kikötőket – erről beszélt Liz Truss brit külügyminiszter Ankarában, ahol török kollégájával a helyzet sürgős megoldásáról tárgyalt.

Adem ALTAN / AFP

A CNN közlése szerint a diplomata ismét azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy a helyzetet kihasználva politikai céljai érdekében globális élelmiszer-válsággal zsarol. A politikus szerint húsz millió tonna gabona vár kihajózásra az ukrán kikötőkben, ezeknek a kereskedelmi hajóknak pedig garantálni kell a biztonságos tengeri útvonalakat – hangsúlyozta. – További késlekedés nem megengedhető – nyilatkozta Liz Truss.

Michel: az Európai Tanács tagjelöltté emeli Ukrajnát

„Döntő pillanathoz érkeztünk”, az Európai Tanács (EiT) európai uniós tagjelölti státuszt fog adni Ukrajnának és Moldovának, és egyértelmű jelzést fog küldeni az európai perspektíváról Georgia számára is – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő EiT elnöke Brüsszelben csütörtökön az MTI beszámolója szerint.

ONAS ROOSENS / ANP MAG / ANP via AFP

Elmondta: a tagállami vezetők mélyreható tárgyalást fognak folytatni Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának – reményei szerint – mihamarabbi megkezdéséről. Áttekintik továbbá mindazon erőfeszítések eredményét, melyeket Bosznia-Hercegovina az intézmények jó működésének érdekében tett – mondta.

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint az EU-nak európai perspektívát kell biztosítania Albániának és Észak-Macedóniának, ugyanakkor utóbbi ország esetében Bulgária ellenállása – mint mondta – rendkívül elkeserítő. Megfontolandónak nevezte az egyhangú uniós döntéshozatal kritériumának megváltoztatását, mert – szavai szerint – nem lehet haladni, ha egyetlen ország hónapokon keresztül blokkolja az uniós döntéseket.

Vjosa Osmani koszovói elnök a tanácskozást megelőzően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Pristina egységes és egyértelmű üzenetet vár az Európai Uniótól a Nyugat-Balkán európai jövőjével kapcsolatban. Amennyiben ugyanis az EU nem él a bővítés lehetőségével, más szereplők fognak megjelenni a régióban.

„Európának fel kell rá készülnie, hogy télen már nem jön orosz gáz”

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint Európának azonnal fel kell készülnie arra, hogy Oroszország ezen a télen teljes egészében leállíthatja a kontinensre irányuló gázszállításokat – írta a Guardian cikke alapján a Telex. Fatih Birol felszólította a kormányokat, hogy dolgozzanak a kereslet csökkentésén és az atomerőművek üzemben tartásán.

A szakember szerint az elmúlt hetekben a Kreml által karbantartási munkálatoknak nevezett szállításcsökkentés valójában a szélesebb körű csökkentések kezdete lehet, melynek célja, hogy megakadályozza, hogy az európai országok megfelelően fel tudják tölteni télre a tárolókat.

Az orosz gáztól való függés csökkentése vélhetően lassítja a zöld átmenetet, azaz a megújuló energiára való fokozatos átállást, mert tovább kell üzemben tartani, esetleg újra kell nyitni szénerőműveket és szénbányákat, és valószínűleg egyes atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása is elkerülhetetlen lesz.

Kihirdették Németországban a földgázellátási válsághelyzet riasztási fokozatát

Kihirdették csütörtökön Németországban a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozatát az Oroszországból érkező szállítások jelentős csökkenése miatt – írta az MTI.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az Ukrajna ellen háborúzó Oroszország fegyverként használja az energiát, fel akarja hajtani az árakat, és megosztottságot akar előidézni az Ukrajna mellett kiálló országok körében. Moszkva ezért csökkentette a németországi földgázexportot, ami „külső sokkhatásként” gázellátási zavart okoz. A piac még képes a zavar kezelésére, az ellátás így biztosított, de „ha még nem is érezzük, gázválságban vagyunk” – mondta a miniszter. Hozzátette, tudomásul kell venni, hogy a helyzet súlyos, és a tél az idén sem marad el, ezért takarékoskodni kell, hogy minél több gázt tárolhassanak el a fűtési szezonra.

Ukrán jelentések szerint eredményes támadták az orosz állásokat a Kígyó-szigeten

Folytatódnak az orosz erők elleni akciók a Fekete-tengeri Kígyó-szigeten, amelyet a háború kezdeti szakaszában foglaltak el – közölte az odesszai ukrán regionális haderők szóvivője. Szerhij Bratcsuk szerint csapást mértek a szigetre telepített orosz rakétavédelmi állomásokra. Radarállomást, Pancir önjáró légvédelmi eszközöket és egyéb járműveket semmisítettek meg, több orosz katona is meghalt a támadásban.

Fellebbeznek a halálbüntetés ellen, és kegyelmi kérvényt nyújtanak be a fogságba esett külföldiek

Két brit és egy marokkói állampolgárt tartanak fogva az oroszpárti Donyecki Népköztársaságban. A brit Sean Pinnert, Aiden Aslint és a marokkói Brahim Saadoune-t azzal vádolják, hogy zsoldosként vettek részt a háborúban. A férfiakat az orosz erők vették őrizetbe még áprilisban Mariupolban.

A RIA Novosztyi szerint rájuk golyó általi halál vár. Pinner védője a Tassz állami hírügynökségnek közölte, az ügyvédek fellebbezést készítenek elő, amennyiben ezt elutasítják, kegyelmi kérvényt terjesztenek be – írta a CNN

Konstantin Mihalchevskiy / Sputnik / AFP Aiden Aslin, Sean Pinner és Brahim Saadoune fogságban

.

Az ukrán hadsereg a donyecki régió kevesebb mint felét ellenőrzi

Az ukrán hadsereg a donyecki régió kevesebb mint felét, 45 százalékát ellenőrzi, de itt is folyamatosak az összecsapások, és a helyzet nagyon nehéz – közölte a területi katonai irányítás vezetője még szerdán a CNN közlése szerint. Hozzátette, hogy az ukránok által felügyelt területen több mint száz városban és faluban nincs gáz- és áramszolgáltatás.

Pavlo Kirilenko beszámolója szerint az oroszok által megszállt területen lévő infrastruktúra 55 százaléka teljesen megsemmisült, beleértve a félig megsemmisült Mariupolt és Volnovakhát.

Azok a civilek, akik még a térségben maradtak, menedékhelyeken próbálják átvészelni ezt az időszakot. Nekik igyekeznek humanitárius támogatást nyújtani, de ezek a műveletek is rendkívül kockázatosak a tüzérségi és légi támadások miatt. Ezek miatt a lakosságot folyamatosan arra kérik, hogy hagyják el a régiót.

12 ezer menekült jött tegnap Ukrajnából, 321-en kaptak ideiglenes tartózkodási igazolást

Magyarország területére 2022. június 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7038 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5046 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 321 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. június 22-én 389 ember, köztük 124 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Zelenszkij tíz miniszterelnököt hívott fel egy nap alatt

Folytatta maratoni telefonálgatását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök országa EU-s tagjelölti státusza érdekében. Szerdán kora reggeltől tíz uniós vezetőt hívott fel, hogy támogassák az Uniós-csúcson Ukrajna tagjelöltségét – írta az ukrán elnöki hivatal a hírlevelében.

Zelenszkij sikeres volt: Bulgária, Lettország, Görögország, Svédország, Észtország, Csehország, Belgium, Ausztria, Szlovénia és Litvánia is igennel fog szavazni az Európai Tanácsban a kérdésben. Az ukrán elnök a héten Orbán Viktort is felhívta, aki szintén nem mondott neki nemet.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.