Élő Nagyvilág

A Kremlnek szuverenitási kérdés a külügyminiszter repülésének blokkolása, Zelenszkij a frontra látogatott

Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata / AP / MTI
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata / AP / MTI
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a frontvonalra látogatott.
  • Vlagyimir Putyin a Nyugatot okolja a nemzetközi élelmiszer- és energiaválságért.
  • Az ukránok szerint egy orosz rakéta kis híján eltalált egy atomerőművet.
  • Putyin fenyegetőzése ellenére nagy hatótávolságú rakétarendszereket küldenek a britek Ukrajnának.
  • Lavrov szerint felháborító, hogy NATO-országok nem engedték át a gépet, amely őt szállította volna.
  • Bayer Zsolt is “feketelistára” került
  • Az orosz-ukrán háború vasárnapi eseményeit itt olvashatja el.

Oroszország szankciókkal sújtott amerikai minisztereket és vállalati vezetőket

Oroszország ellenszankciókkal sújtott 61 amerikai tisztségviselőt, ideértve Janet Yellen pénzügyminisztert és Jennifer Granholm energiaügyi minisztert, valamint védelmi- és médiavállalatok vezetőit – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

A tárca közlése szerint a célzott büntetőintézkedéseket megtorlásul vezették be “az orosz politikai elit és közszereplőkkel, valamint az üzleti élet képviselőivel szembeni folyton bővülő amerikai szankciók miatt”. A minisztérium közölte, hogy a szankciós listára kerültek egyebek között az amerikai védelmi tárca olyan tisztségviselői is, akiknek “közük volt a rosszindulatú orosz kibertámadásokról terjesztett hamis értesülésekhez”.

(MTI)

Zelenszkij: több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba az Azovsztal üzemből

Több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területéről – erősítette meg hétfőn újságíróknak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő hozzáfűzte, hogy fogolycsere útján történő kiszabadításukkal a katonai hírszerzés foglalkozik. Elmondta: a hírszerzés első feladata az volt, hogy az ukrán katonák élve kikerüljenek az üzemből. Ezt szavai szerint a hírszerzés végrehajtotta. A második feladat pedig most az, hogy mindannyiukat élve hazajuttassák – fejtette ki.

Ukrajnában június 6. az újságírók napja, ez alkalomból Zelenszkij arról tájékoztatott, hogy az Oroszország által indított háború február 24-i kezdete óta 32 ukrán, illetve külföldi újságíró vesztette életét az ukrajnai harcokban, akiket név szerint fel is sorolt.

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint a sajtótájékoztatón Zelenszkij kijelentette, hogy egyes országok próbálják meggyőzni Ukrajnát a béke érdekében egy számára kedvezőtlen megállapodás elfogadásáról. Értésre adta, hogy ilyen megoldásról egyelőre senkivel nem folytatott tárgyalást. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a világközösségben “nő a fáradtság” a háborútól, és kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajnának minden európai és azon kívüli országgal együtt kell működnie.

Közben Katerina Pavlicsenko belügyminiszter-helyettes az Ukrinform hírügynökség szerint a Facebookon nyilvánosságra hozta, hogy mintegy 700 ezer ukrán katona vesz részt az orosz erők elleni háborúban. Szavai szerint a háború kezdete óta 40 ezer ukrán katona esett el vagy sérült meg, ugyanakkor azt nem pontosította, hogy ebből mennyi az elhunytak és mennyi a sebesültek száma. Mintegy hárommillió ukrán állampolgár él most ideiglenesen megszállt területen – fűzte hozzá a miniszterhelyettes.

Lettországban blokkolják az orosz televíziós csatornák műsorszórását

Lettországban teljes körűen blokkolják az Oroszországban regisztrált televíziós csatornák műsorszórását, miután korábban már felfüggesztettek egyes orosz állami csatornákat – közölte hétfőn a lett médiahatóság (NEPLP) vezetője. Ivars Abolins a Leta helyi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a június 9-től hatályba lépő rendelkezés nyolcvan televíziós csatornát érint.

A tilalmat az elektronikus tömegsajtóról hozott lett törvény módosítása alapján vezették be. A szabályozás ugyanis kimondja, hogy nem szabad olyan televíziós csatornák műsorait sugározni, amelyeket olyan országban vannak regisztráltak, amely fenyegeti egy másik állam függetlenségét és területi épségét. A tájékoztatás szerint a tilalom addig marad hatályban, míg Oroszország véget nem vet ukrajnai hadműveletének és vissza nem adja a Krím-félszigetet Ukrajnának.

A február 24-én indult orosz hadművelet nyomán a balti állam már több orosz nyelvű csatorna műsorszórási engedélyét vonta vissza. Az intézkedés célja az NEPLP szerint, hogy elhárítsák a nemzetbiztonságra leselkedő veszélyeket a nagyszámú orosz kisebbséggel rendelkező balti NATO- és EU-tagállamban.

Putyint bíróság elé kell állítani a cseh államfő szerint

Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni támadás miatt hadbíróság elé kell állítani. Ugyanakkor orosz bíróság elé is való, mert elszigeteltségbe taszította országát, és visszavetette fejlődését – állította Milos Zeman cseh államfő a Szabad Európa Rádió ukrán adásának adott interjújában. A beszélgetés szövegét a cseh elnöki iroda hétfőn hozta nyilvánosságra.

A kijelentés azért érdekes, mert Milos Zeman a korábbi években többször is találkozott orosz partnerével és pozitívan viszonyult Oroszországhoz. Az Ukrajna elleni orosz támadás után azonban megváltoztatta véleményét.

Arra a kérdésre válaszolva, leülne-e ma tárgyalni Putyinnal, akit Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezett, Zeman leszögezte: “Ma úgy gondolom, hogy Putyin valóban hadibíróság elé való. S ezzel párhuzamosan orosz bíróság elé is mindazért, amit képes volt Oroszországgal tenni.”

Zeman már korábban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin az Ukrajna elleni támadással béke elleni bűncselekményt követett el, ami szerinte szinonímája a háborús bűnnek.
A cseh államfő úgy véli: Putyin úgy döntött az Ukrajna elleni támadásról, hogy tudatában volt annak, döntése politikai és gazdasági szankciókat von maga után Oroszország ellen. “Gyakorlatilag elszigeteltségbe küldte Oroszországot és az oroszokat. Visszavetette országa fejlődését. Ez nagyon szomorú” – fejtette ki a cseh államfő.

Elismerte, hogy bár a múltban nem volt híve a gazdasági büntetőintézkedéseknek, ezek olyan eszközök, amelyek Európa rendelkezésére állnak, s valóban negatív hatással vannak az orosz gazdaságra. Zeman azonban úgy véli, hogy Oroszországnak egyebek között a földgáz és a kőolaj eladásának köszönhetően továbbra is megfelelő tartalékai vannak a háború folytatására.

Milos Zeman úgy látja, hogy az orosz-ukrán konfliktus elhúzódására kell számítani, amelyet később valószínűleg diplomáciai tárgyalások válthatnak fel. “Ezek feltétele a harcok leállítása, s a két elnök közvetlen tárgyalása. Ettől ebben a pillanatban azonban még elég távol vagyunk” – jegyezte meg.

Zelenszkij a Donyec-medencében járt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn virradóra látogatást tett a heves harcok sújtotta Donyec-medencei régiókban, Luhanszk és Donyeck megyékben, ahol felkereste az ukrán katonák frontvonal menti állásait is – közölte hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfő hivatalos honlapján megjelentetett közleményre hivatkozva.

Előtte a szomszédos délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyét kereste fel az elnök, ahol a tájékoztatás szerint a régió védelmi élvonalának hadműveleti helyzetével ismerkedett meg, valamint beszélt a katonákkal, állami kitüntetéseket és ajándékokat adott át nekik. A megyében meglátogatott egy szanatóriumot, ahol olyan ukrán lakosokat helyeztek el, akik Oroszország fegyveres agressziója miatt kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat. A Donyeck megyei Mariupolból érkezett menekültek arra kérték az elnököt, hogy segítsen megoldani elveszett irataik pótlását és az ideiglenesen megszállt területeken elhunyt hozzátartozóik halotti anyakönyvi kivonatának kiállítását.

A közleményben arra nem tértek ki, hogy a Donyec-medencei frontvonalon pontosan mely pontokat kereste fel Zelenszkij.

Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés főnöke eközben a súlyos harcok sújtotta Szeverodoneckben járt – hozta nyilvánosságra hivatala. A Luhanszk megyében most közigazgatási központként működő városban a hírszerzési főnök ellenőrizte az általa vezetett hírszerzési főigazgatóság szeverodonecki egységeinek munkáját. Budanov megismerkedett a front ezen szektorának hadműveleti helyzetével, és meghatározta a hírszerzési főigazgatóság egységeinek további lépéseit – áll a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményben. A hírszerzés megállapította, hogy “egyes területeken a tüzérségi eszközök szempontjából az orosz csapatok tízszeres erőfölényben vannak”. Ennek ellenére az ukrán fegyveres erők mindent megtesznek, hogy kiszorítsák az oroszokat a városból.

Lavrov szerint felháborító, hogy NATO-országok nem engedték át a gépet, amely őt szállította volna

Példátlan és felháborító, hogy a NATO egyes országai megtagadták az orosz külügyminisztert szállító repülőgéptől a Szerbiába való átrepülést – jelentette ki Szergej Lavrov hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján.

Lavrov a tervek szerint hétfőn és kedden Szerbiába látogatott volna, de vasárnap estére kiderült: Montenegró, Észak-Macedónia és Bulgária elutasította, hogy átengedje légterén az orosz külügyminisztert szállító repülőgépet. A tárcavezető, akit a belgrádi tárgyalásokon hétfőn az ottani orosz nagykövet helyettesített, nemzetközi online sajtótájékoztatót tartott Moszkvában.

“Tegnap este és ma reggel sok kérdést kaptunk a médiától arról, hogyan reagáltunk az Észak-atlanti Szövetség egyes tagjainak arra a példátlan döntésére, hogy megakadályozzák az orosz külügyminiszter látogatását a Szerb Köztársaságba. Megtörtént, ami elképzelhetetlen, megértem az érdeklődést, amelyet önök e felháborító cselekedetek értékelése iránt tanúsítottak” – mondta.

Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy mielőbbi moszkvai látogatásra hívta meg szerb hivatali partnerét, Nikola Selakovicot, és kifejezte reményét, hogy “az illemről leszokott Brüsszel és kliensei” nem fogják megakadályozni ebben.

Lavrov cinikusnak, de már nem meglepőnek nevezte, hogy a Nyugat megfosztja Szerbiát a partnerválasztás szabadságától.  “Most ezt az elvet (a partnerek szabad megválasztásának szabadságának elvét), amelyet a Nyugat helyezett mindenek elé, maga a Nyugat tiporta el. Szerbiának a Nyugat szempontjából nem szabad megválasztania, nem szabadna szabadon megválasztania partnereit” – mondta Lavrov. “Gyakorlatilag teljesen megfosztottak egy szuverén államot a külpolitikához való jogához. Szerbia nemzetközi tevékenységét blokkolták, legalábbis egyelőre orosz irányban” – mondta Lavrov.

Romlott az ukrán hadsereg helyzete Szeverodoneckben

Rosszabb lett az ukrán erők helyzete Szeverodoneckben, a kulcsfontosságú keleti városban, az orosz csapatokkal vívott heves harcok jelenlegi epicentrumában – közölte hétfő reggel Luhanszk megye kormányzója.

Az MTI szerint Szerhij Hajdaj az 1+1 ukrán televízióban azt mondta, a harcok nagyon hevesek Szeverodoneckben.

Védőinknek sikerült ellentámadást indítaniuk és felszabadítaniuk a város felét, de a helyzet számunkra romlott

– fogalmazott.

Tájékoztatása szerint tovább fokozódott Szeverodoneck és a szomszédos, magaslaton fekvő, a védelmi vonal megtartása szempontjából „stratégiai fontosságú” Liszicsanszk város ágyúzása.

Mint fogalmazott, az oroszok „mindent lerombolnak a szokásos, úgynevezett felégetett föld taktikájukkal, hogy „ne maradjon semmi, amit meg lehetne védeni”.

Az ipari központ a legnagyobb, még ukrán kézben lévő település a Luhanszki területen, ahol az orosz katonák az elmúlt hetekben folyamatosan nyomultak előre, miután visszavonultak vagy kiszorultak a kelet-ukrán térség más részeiről, köztük a főváros, Kijev környékéről.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton azt közölte, hogy az ukrán csapatok Liszicsanszkba vonulnak vissza, miután a Szeverodoneckért folytatott harcokban kritikus veszteségeket szenvedtek, a veszteség több egységnél akár 90 százalékos is volt.

Az orosz hadsereg megpróbálja meghódítani az egész Donyec-medencét, az ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiót, amely 2014 óta részben oroszbarát szakadárok kezén van.

Több mint kilencezer menekült érkezett vasárnap Ukrajnából

Magyarország területére vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 4225 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4945 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a rendőrség.

A beléptetettek közül a rendőrség 251 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől vasárnap 412 ember, köztük 163 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Putyin fenyegetőzése ellenére nagy hatótávolságú rakétarendszereket küldenek a britek Ukrajnának

Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetése ellenére a brit védelmi miniszter bejelentette, hogy az Egyesült Királyság is küld nagy hatótávolságú, M270-es rakétarendszereket Ukrajnának – írja a BBC. Ben Wallace szerint a fegyverek segíteni fogják az ukránokat az oroszok elleni védekezésben. Úgy véli, ezekre a rakétákra azért van szükség, mert az oroszok taktikája is megváltozott. Az M270-es rakétarendszerek egy perc alatt 12 rakétát képes kilőni, amik 80 kilométerre is pontosan érnek célba.

A brit kormány nem közölte, mennyi fegyvert küldenek, de a BBC szerint három ilyen rakétarendszerről lehet szó. Az ukrán katonákat a fegyver használatára az Egyesült Királyságban képzik ki a következő hetekben. A döntést az Egyesült Államokkal egyeztetve hozták meg, ami a múlt héten jelentette be, hogy szintén küld nagy hatótávú rakétarendszereket az ukránoknak.

Vlagyimir Putyin már az amerikai bejelentés után is azzal fenyegetőzött, hogy kibővíti a célpontjai listáját, ha a nyugati országok tényleg rakétarendszerekkel látják el az ukránokat. Amikor erről beszélt az orosz állami tévében, hetek óta először, újra rakétákat lőttek ki az ukrán fővárosra.

A BBC védelmi tudósítója, Jonathan Beale szerint Nagy-Britannia és Amerika élen járt a fegyverszállításában Ukrajna felé, de az ország fejlett, nagy hatótávolságú rakétákkal való ellátása jelentős változást hozhat.

Putyin a Nyugatot okolja a nemzetközi élelmiszer- és energiaválságért

Vlagyimir Putyin orosz elnök megismételte, hogy Moszkva lépéseinek semmi köze a világot fenyegető energia- és élelmiszerválsághoz, és ismét a Nyugat gazdaság- és pénzügyi politikáját tette felelőssé a történtek miatt.

A jelenlegi és volt energiaügyi tisztviselők a CNN-nek azt mondták, aggódnak amiatt, hogy  Oroszország Ukrajna megtámadása az energiaszektorba való évekig tartó alulbefektetések  nyomán  olyan válságba sodorta a világot, amely az 1970-es és 1980-as évek eleji olajválságokkal vetekszik.

Joe Biden amerikai elnök az orosz inváziót tette felelőssé az Egyesült Államokban tapasztalt áremelésekért és a globális élelmiszerellátási hiányért.

Putyin az élelmiszer- és energiapiaci válság egyik okaként az európai országok, és mindenekelőtt az Európai Bizottság rövidlátó energiapolitikáját tette felelőssé.

Többek közt az európaiak nem hallgattak sürgető kéréseinkre, hogy tartsunk fenn hosszú távú szerződéseket a földgáz európai országokba történő szállítására, és elkezdték a szerződéseket felbontani. Ez negatívan hatott a Európai energiapiacra: Az árak felfelé kúsztak, de Oroszországnak semmi köze ehhez

– mondta.

Hozzátette:

Amint a gázárak emelkedtek, a műtrágyák ára azonnal megemelkedett, mert utóbbi egy részét, többek között a gázzal összefüggésben állítják elő. Minden összefügg.

Putyin közölte:

Figyelmeztettünk erre, és ennek semmi köze Oroszország semmilyen katonai műveletéhez.

A Kreml a múlt héten közölte, hogy Moszkva kész jelentős mértékben hozzájárulni az élelmiszerválság elkerüléséhez gabona- és műtrágyaexporttal, ha a Nyugat feloldja a „politikailag motivált korlátozásokat” Oroszországgal szemben.

Az ukránok szerint egy orosz rakéta kis híján eltalált egy atomerőművet

Oroszország öt cirkálórakétát lőtt ki vasárnap Ukrajna fővárosa felé az ukrán hadsereg szerint.

Az ukrán állami atomerőmű-üzemeltető, az Energoatom vasárnap közölte, hogy egy cirkálórakéta „kritikusan alacsonyan” repült a dél-ukrajnai atomerőmű felett.

Az Energoatom „egy újabb nukleáris terrorcselekménynek” nevezte az akciót, és azt mondta, hogy az orosz erők még mindig nem értik, hogy a rakéta legkisebb töredéke is, amely eltalál egy működő erőműegységet, nukleáris katasztrófát okozhat.

Az ukrán elnök vasárnap a frontvonalra látogatott

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy meglátogatta az ukrán csapatokat a legerősebben bombázott frontálláspontokban vasárnap.

Éjszakai beszédében az elnök azt mondta: Lysychanskban, és Soledarban tett látogatást. Mindkét helyet hetek óta heves orosz bombázás sújtja.

A CNN tudósítása szerint elmondta:

Büszke vagyok mindenkire, akivel találkoztam, kezet fogtam, és beszéltem.

Vasárnap Zelenszkij a déli Zaporizzsja városában tartózkodott, ahol elmondása szerint találkozott néhány megszállt város polgármesterével.

Találkoztam mariupoli lakosokkal, akiknek sikerült élve, és gyerekekkel együtt elhagyniuk a várost. Minden családnak megvolt a maga története, legtöbbjük férfiak nélkül érkezett, mert a családfő vagy harcolni ment, vagy fogságba került, vagy sajnos meghalt

– mondta az elnök.

Olvasói sztorik