Mentőövet kaptak a magyar devizahitelesek az Európai Bíróságtól

Bár a magyar kormány néhány éve devizahiteles törvényekben „rendezte” az adósok helyzetét, amelyek alapján a legnagyobb terhet – az árfolyamváltozás összes költségét – az adósok viselik, az Európai Bíróság most úgy döntött, nem feltétlenül lehet az adósokra hárítani a terheket, s a bíróság vizsgálhatja ennek tisztességtelenségét.

A luxemburgi székhelyű bíróság közleményben az áll: Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008 februárjában svájci frankban nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy hazai bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett megfizetni, de e részletek összegét az aktuális árfolyam alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönfelvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges változásához kapcsolódó kockázatot.

A későbbiekben az árfolyam jelentős mértékben romlott, ami a fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű növekedését okozta. A két adós 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indított az OTP Bank és az OTP Faktoring (az eredeti hitelt nyújtó bank jogutódai) ellen, amelyekre a szóban forgó kölcsönszerződésből származó követelését a hitelező átruházta. A bírósági eljárás során lényegében az a kérdés merült fel:

az árfolyamkockázatot az adósokra terhelő szerződési feltételt a bank nem világosan érhetően fogalmazta-e meg, és emiatt e feltétel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv értelmében tisztességtelennek tekinthető-e?

Közben Magyarország 2014-ben olyan devizahiteles törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították. E törvények a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat végrehajtását is tartalmazták.

Azt viszont fenntartották, hogy a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődése esetén az árfolyamkockázat a fogyasztót terheli.

Csakhogy az irányelv hatálya alá nem tartoznak azok a szerződési feltételek, amelyek kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröznek, a Fővárosi Ítélőtábla azt kérdezte az EU Bíróságától, hogy értékelheti-e valamely szerződési feltétel tisztességtelenségét, ha az nem világos és érthető, annak ellenére, hogy a magyar jogalkotó hallgatólagosan jóváhagyta az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre való terhelését, mivel azzal kapcsolatban nem rendelkezett.

Csütörtöki ítéletében a bíróság kimondta: a tisztességtelenséget a nemzeti bíróság értékelheti, ha arra jut, hogy az adott feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg.

E tekintetben a bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. „E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára” – olvasható az ítéletben.

Mindez azt jelenti, hogy

az átlagos – általánosan tájékozott, ésszerű, figyelmes és körültekintő – fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeinek értékelésére is.

Bár a döntés fontos a devizahitelesek számára, az Európai Bíróság ítélete a helyi bíróság számára irányadó. Ez az állásfoglalás önmagában nem jelenti az ügy lezárását a magyar felek számára. A devizahitelesek esetében most az eljáró magyar bíróság dönthet majd, s értékelheti, hogy az árfolyamkockázat áthárítása az adósokra, tisztességtelen volt-e.

Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az árfolyamváltozás okozta terheket tisztességtelenül hárították az adósokra, hiába forintosították a tartozásukat, az egész adósságot újra kell számolni, és akár pénz járhat vissza az adósoknak.

Kiemelt kép: Devizahitel-károsultak és a velük szimpatizálók demonstrálnak Orbán Viktor miniszterelnök budai házánál 2013. szeptember 10-én. A Nem adom a házam mozgalom által szervezett ülősztrájk november elsejéig vagy a kilakoltatások leállításáig tart a résztvevők elmondása szerint. A demonstrációhoz csatlakozott a Haza Nem Eladó Mozgalom és több, a devizahitel-károsultakat képviselő civil szervezet is. Fotó: Beliczay László / MTI