Kiutasítható-e bin Láden állítólagos testőre?

Különös menekültügyi szappanopera kavarja fel mostanában a német uborkaszezon állóvizét. Az ügy főszereplője az évek óta Németországban élő, a hatóságok óta jó ideje megfigyelt Sami A., aki állítólag Oszáma bin Láden testőre volt.

A.-t egy régóta húzódó huzavona után feltételezett terrorista-kapcsolataira hivatkozva nemrég visszaküldték a szülőhazájába, Tunéziába, de közben kiderült, hogy ezt a hatályos törvények alapján nem lehetett volna megtenni, Tunéziában ugyanis nem lehet szavatolni a biztonságát.

Az ügy jellegéből adódóan két csoport áll egymással szemben. Az egyik szerint egy Sami A.-hoz hasonló gyanús személynek semmi keresnivalója nincs Németországban és ki kell utasítani. A másik csoport viszont ragaszkodik ahhoz, hogy ilyen esetekben is be kell tartani a törvényt, figyelembe véve, hogy milyen bánásmód várna az illetőre a szülőhazájába.

Bár Sami A. ügyében elég nagy a káosz, az alábbiakban megpróbáljuk bemutatni a főbb eseményeket.

Migráció: az összes német kormánypárt megegyezett – de minek?

A koalíció megmenekült, de a menekültkérdés aligha oldódott meg.

Ki az a Sami A.?

Sami A. 1976-ban született Tunéziában és 1997-ben érkezett Németországba tanulni. A Krefeldben található műszaki főiskolán több szakkal is próbálkozott, de végül nem diplomázott le.

2005-ben Bochumban telepedett le, van felesége, négy gyermeke, akik tunéziai-német kettős állampolgárok. A férfi havonta 1100 euró (340 ezer forint) szociális segélyt kapott az államtól.

2006-ban Sami A. kérvényezte a menekültstátuszt, a beadványt azonban elutasították.

2009-ben a német menekültügyi hivatal megállapította, hogy A.-t nem lehet kiutasítani az országból, mert szülőhazájában, Tunéziában veszélyben lenne az élete – ezt egy 2016-os bírósági ítélet is megerősítette.

Ez azonban nem akadályozta meg abban Horst Seehofert, a német belügyminisztert, hogy 2018 májusában Sami A. kiutasításáért lobbizzon.

Mivel gyanúsítják Sami A.-t?

A német hatóságok szerint Sami A. 1999-ben és 2000-ben egy afganisztáni Al-Kaida táborban katonai kiképzést kaphatott, és Oszáma bin Láden testőre lehetett. Ugyanakkor a Zeit hírportál szerint ezekre az információkra nincs bizonyíték.

A Deutsche Welle arról is beszámolt, hogy Sami A. Pakisztánban is eltöltött egy kis időt, a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorcselekmények előtt.

Van azonban más is. A feltételezések szerint Sami A. az iszlám szalafista ágához tartozik, amely 4000 fős tagságával csak kicsi részét képezi Németországban élő 4 milliós muszlim közösségnek. A rendőrség az utóbbi időben fokozottabban figyeli a szalafistákat, mert attól félnek, hogy egy, a német társadalomtól elzárkózó fiatalokból álló csoportja egyre jobban militarizálódik.

A WAZ német hírportál arról írt, hogy Sami A. Bochumba költözése után egy ottani mecsetben maga is radikalizálni próbálta a fiatalokat és arra bíztatta őket, hogy csatlakozzanak a „szent háborúhoz”. A német szövetségi ügyészség nyomozást is indított, hogy kiderítse, igazak-e a Sami A. ellen felhozott vádak, 2007-ben azonban bizonyíték hiányában lezárták az ügyet.

Két másik férfi ügye azonban eljutott a bíróságig. A WAZ szerint a 21 éves Amid C.-t és a 28 éves Halil S. Samitól kapott ideológiai képzést – ezt az információt azonban a hivatalos források nem erősítették meg. A Bild beszámolója szerint ennek ellenére a férfinak minden nap jelentkeznie kellett a rendőrségen

Az azonban tény, hogy Samit ismerik Bochumban. A német közszolgálati médiának még 2012-ben a Sami A. által is látogatott mecset egyik tagja azt mondta:

a férfi csak látogatóként mehet be a mecsetbe, prédikációt azonban nem tarthat, mert túl homályosak a nézetei és a Khaled mecset meg akarja védeni a hozzájuk járó fiatalokat, illetve a német társadalmat.

Megy vagy marad Sami A.?

Jó kérdés, ugyanis Sami A.-nak el kellett hagynia Németországot, de lehet, hogy visszaszállítják.

Annak ellenére, hogy egy korábbi bírósági ítélet szerint a 42 éves férfit jó eséllyel megkínoznák Tunéziában, július 13-án mégiscsak feltették egy repülőre és Tuniszba vitték.

A döntést egy precedensértékű döntés előzte meg egy másik, kiutasított tunéziai férfi esetében, akit azzal vádolnak, hogy szerepe volt a 2015-ös tuniszi Bardo Múzeumban elkövetett merényletben.

Horst Seehofer éppen erre az ítéletre hivatkozva követelte Sami A. kiutasítását is.

Elraboltak Németországból

– nyilatkozta kiutasításáról Sami A. a német Bild bulvárlapnak, hozzátéve, hogy hiába mondta azt a rendőröknek, hogy nincs joguk Tunéziába küldeni, a rendőrök szerint „egészen fentről” jött az utasítás. Sami azt állította, hogy éjjel háromkor mentek érte, és nem búcsúzhatott el a családjától sem.

Seehofer öröme azonban nem tarthatott sokáig. Kiderült ugyanis, hogy Bochum városa, illetve annak menekültügyi hatósága, törvénytelen módon utasította ki Sami A.-t.

Egy gelsenkircheni bíróság szerint A. kiutasítása törvénysértő volt és nem született semmi olyan diplomáciai egyezmény, amely szavatolná Sami A. biztonságát a szülőhazájában.

Az erről szóló dokumentum késve érkezett meg Bochumba, így az illetékesek azt már csak arról láthatták, amikor Sami A. már úton volt Tunéziába.

A bíróság arra utasította a bochumi önkormányzatot, hogy azonnali hatállyal szállítsák vissza Samit Németországba, egyelőre azonban nem sietik el a dolgot. Annak ellenére, hogy amennyiben nem teljesítik a bíróság utasítását, 10 ezer eurós (több mint 3 millió forintos) büntetést kell fizetniük.

Elengedi-e Tunézia Sami A.-t?

A legutóbbi fejlemények szerint igen.

Két héttel azután, hogy Sami A. megérkezett az országba, a tunéziai terrorellenes hatóság szóvivője még azt nyilatkozta, hogy a feltételezett szélsőséges iszlamistát nem engedik el, hiába kérnék ezt a németek. Sami A. útlevelét bevonták a hatóságok, ám a férfit szabadon engedték.

Pár nappal később aztán fordult a kocka és Sami A. ügyvédje arról tájékoztatta a Frankfurter Allgemeinét, hogy

a tunéziai hatóságok a nyomozásuk végén arra jutottak, hogy Sami A. szabadon elhagyhatja az országot.

Az egyetlen probléma az útlevéllel lehet, azt ugyanis Sami A. nem kapta vissza, ráadásul közben le is járt. A gelsenkircheni bíróság azonban erre is talált megoldást: a német állam kiállíthat számára egy sürgősségi útlevelet, és azzal visszatérhet Németországba.

Kiemelt kép: AFP / TOBIAS SCHWARZ