Nagyvilág
dpatop - 05 July 2018, Germany, Berlin: German Chancellor Angela Merkel, leader of the CDU, casts her vote during the plenary session of the German Bundestag. Photo: Carsten Koall/dpa

Migráció: az összes német kormánypárt megegyezett – de minek?

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 07. 06. 13:25

Tranziteljárás és transzferközpont – így fogják hívni azt a procedúrát és a helyszínt, amivel a migrációt próbálja kezelni a német nagykoalíció. A jobboldali CDU és a CSU már a hét elején megállapodott a tranzitállomásokról, ezt most a szociáldemokrata SPD kérésére átnevezték transzferközpontoknak. A nyelvi finomságok azonban a helyi sajtót nem hatják meg, és azt kérdezik a lapok: lesz-e olyan ország – és itt sokszor utalnak Orbán Viktor csütörtöki berlini látogatására –, amelyik vissza fogja fogadni a németek által visszautasított illegális bevándorlókat?

Orbán Viktor és Angela Merkel német kancellár csütörtöki sajtótájékoztatója után a német lapok egyetértettek abban, hogy alapvető ellentét van a német és a magyar kormány migrációval kapcsolatos világnézetében, ugyanakkor a Spiegel Online azt hangsúlyozza:

Merkelnek szüksége van Orbánra, ha valamit tenni akar a menekültválság megoldására.

German Chancellor Angela Merkel and Hungarian Prime Minister Victor Urban talk to the media after their common meeting on July 05, 2018 in Berlin Germany. (Photo by Christian Marquardt/NurPhoto)
Fotó: Christian Marquardt/NurPhoto/AFP

Ráadásul a német kormányzat is kezd az illegális bevándorlás kezelésében egyre keményebben fellépni. Nemcsak szavakról van szó: az újjáalakuló bajor határrendőrség az osztrák határon már gyakorlattá tette az illegális bevándorlók visszautasítását (erre bizonyos esetekben a schengeni szabályok lehetőséget adnak). Horst Seehofer, a bajor CSU elnöke és egyben német belügyminiszter elrendelte azt, hogy az egyszer már kiutasítottakat nem engedik vissza az országba. Idén 4600 engedély nélküli belépés történt, közülük 2450 személyt visszautasított a szövetségi rendőrség a német határon.

Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy ha nem egyes esetekről, hanem átfogó intézkedésekről van szó, akkor mely országok fogják visszafogadni a Németországból kiutasított illegális bevándorlókat. Magyarország és Ausztria csütörtökön nemet mondott Berlin kérésére: Seehofer Sebastian Kurzcal, az osztrák kancellárral tárgyalt Bécsben ezen a napon, míg Merkel kancellár Orbán Viktorral tartott olykor feszült hangulatú sajtótájékoztatót megbeszélésük után. Kurz és Orbán egymáshoz igazodnak, Orbán ezt már a Merkellel való tárgyalás előtt jelezte: Magyarország addig nem állapodik meg Németországgal, amíg a németek nem jutnak egyezségre Ausztriával a visszautasítottak befogadásáról. Márpedig Ausztria nem akar befogadótáborrá átalakulni, ezt megint csak Kurz hangsúlyozza, és Seehofer sem tudta álláspontjának módosítására rávenni az osztrák kormányfőt.

Bécs, 2018. július 5.
Sebastian Kurz osztrák kancellár (j) és Horst Seehofer német belügyminiszter érkezik a megbeszélésük kezdetén tartandó sajtótájékoztatóra Bécsben 2018. július 5-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Sebastian Kurz osztrák kancellár és Horst Seehofer német belügyminiszter érkezik a megbeszélésük kezdetén tartandó sajtótájékoztatóra Bécsben Fotó: Christian Bruna/EPA/MTI

Mindezek után kérdés, hogy mire jó a három német koalíciós párt – a CDU és a CSU, illetve a szociáldemokraták, az SPD – egyezett meg.

A nagykoalíció pártjai egyöntetűek abban, hogy fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárásokat, és általában is keményítenek a menekültpolitikán.

Az SPD frakcióvezetője, Andrea Nahles arról beszélt, hogy ez a menekültpolitika újrarendezéséről szóló csomagterv lesz, anélkül, hogy Németország önálló vagy nemzeti különútra lépne a menekültpolitikában. Nahles szerint fontos, hogy nem lesz egyoldalú visszautasítás a határon, és az eljárások felgyorsításához nem kell törvénymódosítás. A Spiegel viszont azt emeli ki, hogy az SPD régi követelése, egy új bevándorlási törvény a Bundestag elé kerülhet még ebben az évben.

A Die Welt a hárompárti megállapodás után felteszi azt a kérdést is: mire volt jó a hosszú heteken át való vitatkozás, ha csak ennyire jutottak a nagykoalíciót alkotó politikai tömörülések? Egy kétoldalas koncepcióról van szó, amely általánosságokat tartalmaz döntően a lap szerint. A Seehofer által javasolt tranzitállomások helyett a dokumentum tranziteljárásról beszél, ugyanakkor maga Seehofer szerint lesznek transzferállomások, amelyet már nem tranzitnak hívnak, az SPD kérésére. A szófacsarás nem hatotta meg a német sajtót, amely inkább a konkrétumokra lett volna kíváncsi.

05 July 2018, Germany, Berlin: SPD leader Andrea Nahles speaking to the media at the start of the coalition committee of CDU/CSU and SPD parties outside the Reichtag building. Photo: Kay Nietfeld/dpa
Andrea Nahles
Fotó: Kay Nietfeld/dpa/AFP

Annyi bizonyos, hogy a hétfői CDU-CSU-megállapodásnak megfelelően az SPD is belement abba, hogy azokat a menekülteket, akiket más EU-tagállamban regisztráltak már, visszautasítják Németországból. Ezzel az úgynevezett másodlagos migrációt akarja megfékezni a három kormánypárt.

A gyorsított eljárásban tehát konszenzus volt, az azonban nem derült ki, hogy ez csak az osztrák határra  vagy az összes szomszédos állammal közös határra vonatkozik-e. A Spiegel hangsúlyozza, hogy a gyorsított eljárásnak „határközelben” és 48 órán belül le kell zajlania. Itt azonban az EU-szintű szabályozást is módosítani kell, hiszen a dublini eljárás a gyakorlatban jelenleg nemigen működik, ezért a német nagykoalíciós megállapodás már csak ezért is egyelőre papíron fog maradni. A visszautasítás tehát jelenleg nem működik, hiszen ehhez kétoldalú megállapodásokat kellene kötnie Berlinnek. Ez lenne Seehofer feladata.

Itt azonban a német sajtó is rámutat arra, hogy az egyes nacionalista politikusok, mint Seehofer, Kurz vagy Orbán Viktor harciasan védekeznek a bevándorlás ellen, és egymás iránt rendkívül szolidárisak, ha például Angela Merkellel kell szembeszegülniük.

Ám a Merkel-féle eredeti javaslatok, az európai szintű szabályozás helyett a bevándorlásellenes politikusok képtelenek megállapodni egymással a konkrét ügyekben. Seehofer csütörtökön hiába mosolygott Kurzzal együtt Bécsben, az osztrák kancellár elutasítja a menekültek visszafogadását, és még nehezebb lesz a dolguk a németeknek Olaszországgal, ahol Matteo Salvini belügyminiszter és Liga-elnök népszerűsége az egekbe szökött a kemény római bevándorlásellenes politika meghirdetése óta. Így Olaszország sem hajlandó visszafogadni menekülteket. Terveznek ugyan most olasz-osztrák-német belügyminiszteri hármas találkozót, de ennek kilátásai korántsem túl rózsásak.

Italy’s Interior Minister and deputy Prime Minister Matteo Salvini speaks during a joint press conference with Vice President of the Presidential Council of Libya, at the Viminale palace in Rome, on July 5, 2018. / AFP PHOTO / ANDREAS SOLARO
Matteo Salvini
Fotó: Andreas Solaro/ AFP
Meseberg, 2018. június 19.
Angela Merkel német kancellár, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő (b-j) a német kormány vendégháza, a Berlin melletti mesebergi kastély erkélyén 2018. június 19-én, a német és a francia kormánynak a kastélyban tartott közös konzultációján. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Három konfliktus, ami szétszakíthatja vagy összekötheti Európát
A konfliktusok látszólag mind a menekültválság miatt alakultak ki. De a valódi indok mindenhol más.

Seehofer mindenesetre most európai körútra indul: Róma, Athén, Párizs, Szófia, Zágráb és Bukarest következhet egymás után. Kérdés, hogy a német belügyminiszter milyen sikert tud majd felmutatni. Különösen azért érdekes ez a megnövekedett nemzetközi aktivitás, mert Seehofer eddig Brüsszelbe nem nagyon járt az EU belügyminiszteri találkozóira.

A német belügyminisztérium előtt egy másik súlyos feladat is áll: a határon mostanában jóval kevesebb menekült érkezik, mint 2015-ben, ezért az országon belül tartózkodó illegális bevándorlókkal is tennie kellene valamit – legalábbis a bajor párt programja szerint. És ugye ennek a CSU-nak az elnöke Seehofer, ráadásul Bajorországban ősszel tartományi választások lesznek.

Most is azokról van szó, akiket más országokban regisztráltak, de Németországban vannak fizikailag. Őket különleges központokba (AnkER) gyűjtenék a hatóságok. Erről nem kell új koalíciós megállapodást kötni, ez benne van a korábbi koalíciós szerződésben is. Egyelőre ezek a központok csak papíron léteznek. Őszig elvileg hatot is nyitnának belőlük.

German police officers wait at a special control point at the border between Austria and Germany near the Bavarian village of Kiefersfelden, southern Germany, on June 22, 2018. 
Germany's Interior minister Horst Seehofer (CSU) has given German Chancellor Angela Merkel an ultimatum till the end of the month to reach EU deals allowing Germany to turn back asylum seekers already registered in another member country. After that, he has vowed to defy her by ordering German border police to turn back those migrants, setting the stage for a showdown that could end Merkel's fragile coalition government. / AFP PHOTO / Christof STACHE
Határellenörzés Ausztria és Németország határán Kiefersfelden településnél
Fotó:Christof Stache / AFP

A Die Welt szerint a nyomás egyre nő, hogy Seehofer ebben az ügyben is tegyen valamit. Kérdés, mit, hiszen itt ugyanabba a problémába ütközik, amit már eddig is ismételgettünk: hová toloncolják majd ki az illegális bevándorlókat, ha nem lesz olyan EU-tagállam, amelyik visszafogadná őket? Merkel ugyan 14 állammal való kétoldalú megállapodásról beszélt migrációs ügyben a múlt heti EU-csúcs után, de három visegrádi állam már akkor cáfolta az egyezség tényét. Az olaszokról, osztrákokról, szlovénekről pedig eleve szó sem volt, márpedig Ausztria és Szlovénia a kritikus „Balkán-útvonalon” fekszenek, a Földközi-tengerről érkező migránsok jelentős része pedig Olaszországban lép először az EU területére.

A nagykoalíciós megállapodás valószínűleg legkönnyebben kivitelezhető része az, amiben Magyarországgal sincs vitája Németországnak: az EU határainak külső megerősítése immár az SPD, a CSU és a CDU politikusai számára egyaránt fontosak, s ebben a kérdésben már Orbán Viktort sem bírálják annyira Németországban, hiszen a magyar kerítés hatékonyságát a német sajtó is elismeri – bár nem annyira, mint ahogyan ezt a hivatalos magyar propaganda hangsúlyozza. Az EU külső határainak erősítésére a német nagykoalíció most jelentős anyagi ráfordításokkal is számol, e pénzeket azonban nem Magyarországnak, hanem Görögországnak és Spanyolországnak szánják, illetve a Frontex – az EU határvédelmi szervezetének – erősítésére szeretnék fordítani.

Kiemelt kép: Carsten Koall/dpa/AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Hungary's forward Adam Szalai (C) celebrates scoring with midfielder Balazs Dzsudzsak and defender Willi Orban (L) during the UEFA Nations League football match Hungary v Finland in Budapest on November 18, 2018. (Photo by ATTILA KISBENEDEK / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.