Nagyvilág
euro bills with coin, passport above flag

2020 utáni uniós költségvetés: veszélyben a visegrádi országok

24.hu
24.hu

2018. 07. 26. 13:57

A V4-tagállamok az EU következő többéves pénzügyi keretével kapcsolatban a számukra folyósított, az elmaradott régióik felzárkóztatását célzó uniós támogatások mértéke, illetve az uniós források jogállamisághoz kapcsolása miatt aggódnak leginkább.

A keretköltségvetés annak ellenére nem került fel a legutóbbi uniós csúcstalálkozó napirendjére, hogy ez tűnik az Európai Unió brexit utáni történetének eddigi legnehezebben megoldható problémájának. A tagállamok egyelőre arra sem voltak hajlandók, hogy jóváhagyják az Európai Bizottság által kért gyorsított eljárást a hétéves költségvetés elfogadására, ami arra utal, hogy a folyamat hosszan elnyúlhat, és

a teljes csomagról szinte biztosan nem jutnak majd egyezségre a 2019-es EP-választások előtt.

Az Európai Bizottság javaslata alapján a visegrádi országok a 2014-2020-as ciklushoz képest mintegy 25 százalékkal kevesebb kohéziós forráshoz jutnának 2020 után. A bizottság javaslatának több pontja is veszélyeztetheti a visegrádi országokat annak tükrében, hogy ez a négy ország az uniós támogatások 11 fő haszonélvezője között van, és ezek a források fedezik állami beruházásaik nagy részét.

EU forrás-kiutalás, állami beruházások, addicionalitási célok
kék: Átlagos éves ESBA (Európai Strukturális és Beruházási Alapok) kiutalások 2014–2016, %
narancssárga: Addicionalitási cél 2014 – 2020, a GDP százalékában
szürke: átlagos valódi bruttó állóeszköz-felhalmozás 2014 – 2016, a GDP százalékában

 

A brexit és a migrációs válság nyomában létrejött gazdasági szükségletek miatt a bizottság felülvizsgálta a kohéziós alapokból járó támogatások elosztásának rendszerét, és a munkanélküliséggel, a menekültek áthelyezésében való részvétellel, innovációval és a szén-dioxid kibocsátás visszaszorításáért tett erőfeszítésekkel kapcsolatos kritériumokat épített be a forráselosztási mechanizmusba. Brüsszel kiemelte azt is, hogy a V4-eknél látható forráscsökkenés valamilyen szinten a régió „gazdasági sikereinek ára”, tehát a feltételek változása részben Közép-Európa látványos fejlődésének eredménye, amihez az elmúlt két költségvetési ciklusban kapott források járultak hozzá.

A migrációra költött összeg emelkedését nem lehet a visegrádi országokra kirótt büntetésként felfogni, az új költségvetési prioritások inkább az új, uniós szinten jelentkező kihívások megjelenésének tulajdoníthatók – mondta a Bruxinfo főszerkesztője, Gyévai Zoltán. Hozzátette azonban, hogy a javasolt forráscsökkentés a visegrádi országok esetében bőven az uniós átlag felett van, ennek oka pedig az, hogy az uniós támogatásaik jelentős része a kohéziós politikához és a közös agrárpolitikához kötődik.

Őszintén szólva azt mondhatjuk, hogy az új költségvetési tervezet a viselkedésük miatt kiszabott politikai büntetés

– mondta. Mivel a költségvetési tárgyalások párhuzamosan zajlanak az EU és egyes tágállamai – például a bíróságok gyengítését és a politikai, valamint állampolgári jogok szűkítését célzó Magyarország és Lengyelország – közti elnyúló vitákkal, az érintett országok nehéz alkupozícióban találhatják magukat.

Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár szerint az Európai Bizottság a költségvetési javaslatot politikai eszközként arra használja, hogy megossza a tagállamokat, és megbüntesse a V4-eket azért, mert egyes kérdésekben (migráció, az uniós ügyészséghez csatlakozás) saját álláspontot képviselnek. Ez az érvelés nem meglepő annak tükrében, hogy a magyar kormány folyamatosan összeköti a jogállamisággal kapcsolatos kritikákat Orbán Viktor miniszterelnök különutas migrációs álláspontjával.

Luxembourg, 2016. október 18.
Az Európai Tanács által közreadott képen Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelõs államtitkára az EU Általános Ügyek Tanácsának ülésén Brüsszelben 2016. október 18-án. (MTI/Európai Tanács/Enzo Zucchi)
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára az EU Általános Ügyek Tanácsának ülésén Brüsszelben
Fotó: Enzo Zucchi / Európai Tanács / MTI

Takács szerint az uniós szerződésekben lefektetetteknek megfelelően a kevésbé fejlett régiók és országok gazdasági felzárkózását, valamint a fennálló különbségek csökkentését a következő pénzügyi periódusban is kiemelt célként kell kezelni. Ezzel egybevág Lengyelország véleménye is, az ottani kormány szintén hangsúlyozta, hogy az EU gazdasági fejlődése ellenére maradtak egyenlőtlenségek az egy főre jutó GDP tekintetében. Lengyelországban, ahol a legmagasabb a kohéziós források részaránya az állami befektetésekben a V4-eken belül és a negyedik legmagasabb az egész uniót tekintve (67%), a Jog és Igazság is úgy gondolja, hogy a kohéziós politikának az összes uniós tagállamot és régiót kiszolgáló legnagyobb fejlesztési forrásnak kell maradnia. A lengyelek ellenzik az új prioritások pusztán a meglévő források átcsoportosításával megvalósuló finanszírozását.

European Commission President Jean-Claude Juncker addresses a press conference to present the EU's next long-term budget, at the European Commission in Brussels, on May 2, 2018. / AFP PHOTO / Emmanuel DUNAND
Erős lobbi kellhet Magyarországnak, hogy ne zárják el előle az EU-s pénzcsapot
Ha az Európai Bizottság akarata érvényesül, Magyarország és Lengyelország nem tudja majd megvédeni egymást.

„Lengyelország nyitott arra is, hogy megvitassuk a nemzeti hozzájárulások emelését azzal a kitétellel, hogy biztosítjuk a kiadási oldal egyensúlyát. A kohéziós, strukturális és közös agrárpolitikai alapokkal kapcsolatban a stabilitás kiemelten fontos, mivel ezek az eszközök a haszonélvezőknek segítenek a hosszútávú befektetések kivitelezésében, illetve biztosítják a mezőgazdasági tevékenységek stabilitását” – mondta Konrad Szymanski lengyel miniszterelnök-helyettes és uniós ügyekért felelős államtitkár az EurActiv.pl-nek. Aláhúzta azt is, hogy a kohéziós politikának köszönhetően a közép-kelet-európai országok több terméket és szolgáltatást vesznek a belső piacról, ami jelentős gazdasági hasznot nyújt a nettó befizető államoknak.

Szlovákiában és Csehországban az első reakciók pozitívak voltak, mivel a helyi kormányok szélesebb kontextusban, saját sikerükként értékelték a kohéziós források megvágását. Június közepére azonban Andrej Babis cseh miniszterelnök elfogadhatatlannak kiáltotta ki a költségvetési tervezetet, mert „az nem tökéletes, ahogy a jelenlegi költségvetés sem az”. Csehország több rugalmasságot szeretne, hogy jelentős mozgástere legyen a források nemzeti szinten való elosztásával kapcsolatos döntések meghozatalára. 2015 és 2017 között a cseh állami beruházások 40 százalékát adták az Európai Strukturális és Beruházási Alap (ESBA) forrásai. A Csehország előtt álló legfőbb kihívás az uniós támogatások megfelelő felhasználása a legfejletlenebb régiók fejlesztésére – ilyenek például a szénbányász régiók: Morávia-Szilézia, Ústí és Karlovy Vary. Kihívást fog jelenteni a 2027 utáni költségvetési keretrendszer is, akkorra ugyanis Csehország nettó befizetővé válhat.

Szlovákia mindeközben továbbra is ellenzi az új forráselosztási kritériumok bevezetését a jelenleg domináns indikátor (GDP/fő) mellé. „Semmilyen esetre sem köthetik a kohéziós politikát egyik vagy másik állam szolidaritásához. Az ezirányú törekvéseket mindig ellenezni fogom.” – mondta Peter Pellegrini miniszterelnök a júniusi uniós csúcstalálkozón. Ennek ellenére

a szlovák kormány már kidolgozta saját tervét az elveszett uniós források szisztematikus pótlására.

Slovakia's Prime Minister Peter Pellegrini arrives to take part in an European Union leaders' summit focused on migration, Brexit and eurozone reforms on June 28, 2018 at the Europa building in Brussels.
The two-day meeting in Brussels is expected to be dominated by deep divisions over migration, with German Chancellor saying the issue could decide the fate of the bloc itself. / AFP PHOTO / LUDOVIC MARIN
Peter Pellegrini
Fotó: Ludovic Marin / AFP

Ahogy Richard Rasi szlovák befektetésekért és információs fejlesztésekért felelős miniszterelnökhelyettes kifejtette, Szlovákia meg fogja tanulni, hogy lehet jól kiaknázni a központilag irányított programokat. „A regionális különbségek kiegyenlítésére törekszünk, illetve a központilag irányított programok forrásainak elnyerésére is, amire 178 milliárd eurót különítettek el. Eddig szinte semmilyen hasznot nem láttunk ezekből a programokból” – emelte ki. Tehát a júliusban kezdődött szlovák V4-elnökség programjának egyik fókusza az Európai Bizottság által irányított programok finanszírozása lesz.

A V4 nagyobb költségvetést akar

Ugyancsak kérdéses a teljes költségvetés mérete, miután az Egyesült Királyság távozásával egy 10,2 milliárd eurós lyuk keletkezik az EU költségvetésében. Az a tény, hogy a bizottság brexitet követő büdzséje nagyobb a korábbinál, mégis egy kisebb, ambiciózusabb EU-ra vonatkozik, kedvez a visegrádi országoknak. Brüsszel szeretné, ha a korábbi, a bruttó nemzeti jövedelem 1 százalékában meghatározott költségvetési hozzájárulási plafont 1,114 százalékra emelnék. A közös uniós politikák növekvő száma miatt a visegrádi országok úgy gondolják, minden tagállamnak többet kellene fizetnie a költségvetésbe. Erről viszont

nehéz lesz meggyőzni a „takarékoskodó négyest” (Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország), ők ugyanis azt mondják, egy kisebb EU-nak kisebb költségvetéshez kell vezetnie.

A szlovák kormány hivatalos álláspontja a tárgyalásokon az, hogy az EU költségvetésének növelése az egyik követelménye annak, hogy biztosítani lehessen a megfelelő egyensúlyt a hosszútávú uniós politikák és az új kihívások közt. „A logikus következtetés az, hogy ha szeretnénk megtartani a hagyományos politikákat, mint a kohéziós és a közös agrárpolitika, a tagállamok befizetéseinek magasabbnak kell lennie” – mondta a szlovák uniós nagykövet, Peter Javorcik. Budapest is arról beszélt, kész többet fizetni, Prága és Varsó viszont követelményeket is megfogalmazott. „A hozzájárulás a magasabb befizetéshez azon múlik, hogy fair körülményeket biztosítsanak a jövőbeli uniós költségvetés forrásainak felhasználására” – mondta Alena Schillerová cseh pénzügyminiszter. Konrad Szymanski lengyel miniszterelnök-helyettes is nyitott volt a nemzeti hozzájárulások növelésének megvitatására azzal a felététellel, hogy a kiadási oldal egyensúlyát biztosítják.

The new Czech Finance Minister Alena Schillerova leaves after she was appointed by Czech President Milos Zeman (C) on December 13, 2017 at the Hradcany Castle in Prague.
The Czech president named a minority government led by Andrej Babis, a billionaire populist facing fraud charges who is struggling to win a confidence vote in parliament next month.   / AFP PHOTO / Michal CIZEK
Alena Schillerova cseh pénzügyminiszter veszi át megbízását
Fotó: Michal Cizek / AFP

A Nyugat és Kelet, illetve a nettó haszonélvezők és nettó befizetők közti ellentéteket tovább élezi majd az uniós támogatások jogállamisághoz kötését felvető javaslat, ami egyértelmű válasz a politikai fejleményekre és a régióban felmerülő korrupciós kockázatokra. A visegrádi államok már megegyeztek álláspontjukról arra az esetre, ha az EU az uniós források lehívását jogállami követelményekhez akarná kötni.

A bizottság megváltoztatta korábbi álláspontját, miszerint kizárólag kötelezettségszegési eljárásokkal lehet kordában tartani a tagállamokat, és most már támogatja a kohéziós alapok kifizetéseinek különböző követelményekhez – például a jogállamiság fenntartásához – kötését. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés ad jogalapot az Európai Uniónak az adott tagállamnak járó támogatások csökkentésére abban az esetben, ha igazságszolgáltatásában olyan általános problémák jelentkeznek, amelyek az európai adófizetők pénzét fenyegethetik. Bár Brüsszel fogadkozik, hogy az új mechanizmus nemcsak Lengyelországot érinti kizárólagosan, hanem minden tagállam ellen be lehetne vetni,

Budapestet és Varsót feldühítette a javaslat.

A magyar kormány úgy gondolja, a tervet fikciónak kell tekinteni, mert „a szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós alapszerződésekkel”. Nem véletlen, hogy a magyar kormány az ötlet egyik legnagyobb kritikusa. Ha elfogadják, Magyarország két ok miatt lehet érintett:

  • itt a legnagyobb az uniós tagállamok között a csalásgyanús EU-támogatások aránya,
  • másrészt pedig az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által problémásnak talált eseteket itt zárják le legritkábban vádemeléssel a helyi hatóságok.

A javaslat szintén jogalapot teremtene a pénzcsap elzárására, ha az Orbán-kormány valóban szűkítené a bíróságok függetlenségét Magyarországon.

Lengyelország hasonlóan kritikusan áll az ötlethez a lengyel bírósági reform miatt elindított 7-es cikk szerinti eljárás közepette. Konrad Szymanski szerint Varsó nem egyezik bele semmilyen önkényes mechanizmusba, „ami az uniós források irányítását a tagállamok elleni nyomásgyakorló eszközzé változtatja”. A Babis vezette ANO tagja, Radek Vondrácek – a cseh alsóház elnöke – szintén jogilag „nagyon problematikusnak” tartja a bizottság javaslatát. A szlovák külügyminisztérium hasonló aggodalmakról beszélt, nem értenek egyet a jogállamiság zavaros definíciójával, ahogy azzal sem, hogy a javaslat milyen hiányosságok esetén vezetne a tagállamok elmarasztalásához.

Habár Budapest és Varsó hangsúlyozta, hogy a bizottság javaslatait csak egyhangúlag lehet megszavazni, az Európai Bizottság javaslata valójában egy a költségvetési keretrendszertől független indítvány, amit rendes jogalkotási eljárásban szavaznak meg az Európai Tanácsban, minősített többséggel. Ezért

a visegrádi országoknak blokkoló kisebbséget (legalább az unió lakosságának 35 százaléka) kellene kialakítaniuk.

A lakossággal kapcsolatos követelmény négyszerese a V4 teljes lakosságának. Mindennek ellenére Gyévai Zoltán szerint a tanácsban egyértelmű többsége lesz a mechanizmusnak, amelyet főként a nettó befizetők támogatnak. A kérdés az, a folyamat hogyan fog kinézni, például a bizottságnak milyen szerepe lesz benne, és – ami még fontosabb – hogyan használják majd a gyakorlatban.

A költségvetési tárgyalások és az eurózóna reformjával kapcsolatos megbeszélések szintén egybeesnek. Noha sok részlet egyelőre nem ismert, Angela Merkel és Emmanuel Macron a közelmúltban mutatták be tervüket az európai integráció az eurózóna tagállamira vonatkozó költségvetés kialakításával történő élénkítésére. Magyarország ellenzi a kizárólagos, különálló struktúrák kiépítését, mert úgy gondolja, ez a tagállamok másodrangú csoportjának kialakulásához vezetne. „Erős és stabil eurózónában vagyunk érdekeltek, azonban egy eurózóna fiskális kapacitás csak úgy jöhet létre, ha annak terhét kizárólag az euróövezet tagállamai viselik, illetve annak kialakítása nem érinti negatívan az európai uniós politikákat, elsősorban az egységes belső piac működését” – mondta a Political Capitalnek Takács Szabolcs EU-ügyekért felelős államtitkár.

Emmanuel Macron (Präsident Frankreich), Angela Merkel (Bundeskanzlerin Deutschland)   President of France Emmanuel Macron, Chancellor of Germany Angela Merkel during working dinner of heads of state and government at the 2018 NATO Summit. Brussels, Belgium 2018/07/11.
(Photo credit should read "Johann Groder/APA-PictureDesk via AFP")
Fotó: Johann Groder/AFP

Lengyelország szintén tisztában van az eurózóna makroökonómiai stabilitással kapcsolatos szükségleteivel és Varsó nem ellenzi a tárgyalások megkezdését olyan mechanizmusokról, amelyek az aszimmetrikus sokkok kezelését célozzák. Szymanski viszont azt is aláhúzta, hogy egy ilyen mechanizmus beépítése az uniós jogi keretrendszerbe csak bizonyos feltételek esetén valósulhat meg, ilyen annak nyitottsága a más utat választó tagállamok előtt, a nem résztvevő államok költségmentessége és a visszaélések elleni biztosítékok megteremtése. Mindeközben az elnöki kancellária feje, Krzysztof Szczerski hozzátette, egyelőre nem biztos, hogy a lengyelek ellenzik majd a tervet: „ha egy olyan eszköz születik, ahol a résztvevő tagállamok hozzájárulásai alacsonyak, de facto szimbolikus karakterrel bír és egyfajta mentőövként működik olyan válságok idején, amikkel már találkoztunk az eurózónában, akkor az teljesen más megítélés alá esik majd”.

A csehek hasonló nézeteket vallanak. Ales Chmelar EU-ügyekért felelős államtitkár szerint már most is megfelelő eszközök állnak rendelkezésre, ilyen például az eurócsoport vagy az Európai Stabilitási Mechanizmus, így a későbbiekben hozzáadottak feleslegessé válhatnak. „Például nem tisztázott, milyen hozzáadott értéket képvisel az eurózónára szabott költségvetés, illetve hogy nem ásná-e alá az EU egészének büdzséjét” – mondta az EurActiv.cz-nek. Szlovákia eurózóna tagsága okán más álláspontot képvisel. A jelenlegi kormány hosszú ideje támogatja a további makroökonómiai stabilizációra szolgáló eszközök beépítését a rendszerbe – az eurózóna költségvetése az egyik ilyen opció. A szlovák pénzügyminisztérium szerint a jövőben a makroökonómiai sokkok esetén a szupranacionális szintű stabilizációs eszköz kompenzációt jelentene az önálló pénzügypolitika hiányáért.

Kiemelt kép:Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.