Az Európai Bizottság hivatalosan is benyújtotta a következő hétéves költségvetési ciklus tervezetét. A tervezetben több – kellemetlen – meglepetés is van Magyarország és a keleti tagországok számára.
A költségvetésben szereplő legfontosabb dolgok röviden:
- Több keleti tagállam, például Magyarország kohéziós támogatásait is a maximális 24 százalékkal csökkentenék.
- Ez azért van, mert megváltozik a számítás, amivel a támogatásokat elosztják.
- Az eddiginél kisebb arányban számít a GDP, nagyobb arányban a munkanélküliség, és bejön néhány új tényező is, mint a fiatalok munkanélkülisége, illetve az, hogy mennyi menekültet fogadott be egy tagállam.
- És benyújtottak egy tervezetet arra, hogyan lehetne Magyarországot és Lengyelországot megbüntetni.
Így néznek ki most a változások a tagországoknak adni tervezett forrásokban, jól látszik, hogy az átcsoportosítással alapvetően déli országok járnak jól, és főként a közép-európaiak rosszul:
Ez a végleges költségvetés?
Nem. A tervezetet régóta szövegezi az Európai Bizottság, és sok minden valóban itt dől el, de még nagyon sok vita van hátra addig, hogy a költségvetést el is fogadják. Az EU büdzséje pont azért szól hét évre, mert iszonyatosan sokáig tart elfogadni. A benyújtott tervezet körüli vita, alkudozás és egyezkedés hónapokig vagy akár évekig is tarthat.
Nem a 24 százalék a büntetés
Alapvetően nem erről szóltak a hírek, amikor Magyarország és Lengyerország megbüntetését emlegették. Az EU hétéves büdzséjével nehéz lenne Magyarországot megbüntetni, hiszen az elfogadásához minden uniós tagország szavazata kell. Ha Magyarországnak nem tetszik, hogy megbüntetik, egyszerűen nem szavazza meg a költségvetést.
Magyarország és Lengyelország megbüntetését egy más típusú megoldással szeretnék elérni, amit a hivatalos költségvetéssel együtt mutattak be. Külön intézkedésként szavaznák meg a költségvetés mellé azt, hogy kohéziós forrásokat lehessen elvonni azoktól a tagországoktól, amelyek nem tisztelik az EU alapértékeit.
Ennek az elfogadásához elég lenne a minősített többség, amelyhez a tagországok 55 százalékának szavazata kell, miközben a szavazatok lefedik az EU népességének 65 százalékát. Így viszont Magyarország és Lengyelország együtt se tudná megakadályozni azt, hogy elfogadjanak egy ilyen intézkedést.
De ha elfogadnák, az se garantálja, hogy bármi történni fog. Az Európai Bizottság a múltban a már meglévő eszközeivel is alig élt: van például egy csomó büntetés, amit a gazdasági kormányzás szabályainak keretrendszerében kiszabhatna, de nem tette.
Mégis ijesztőbben hangzik az, hogy negyedével kevesebb forrást kapunk, és ez még csak nem is a büntetés. Ha Magyarország és Lengyelország továbbra is ekkora lendülettel építi le a jogállamot, miközben ignorál hivatalos bírósági döntéseket, még ennél is kevesebb forrást kap majd.
Ha ennél kevesebbet kapunk, az már komoly büntetés
Magyarország és Lengyelország egészen speciális helyzetben van az Európai Unióban. Nálunk ugyanis szinte semmi nem épül uniós pénz nélkül. 2015 és 2017 között a lengyeleknél a beruházások 60, a magyaroknál 55 százalék volt az uniós források aránya. A nekünk juttatott támogatási pénzek a magyar GDP körülbelül 3-4 százalékát teszik ki. Mivel a magyar gazdasági növekedés várhatóan 3-4 százalék lesz idén, nem nehéz kiszámolni, hogy uniós pénzek nélkül nem növekednénk.
Fotó: Miniszterelnökség /MTI
Nem csak a menekültek miatt
Magyarországgal szemben sokszor előkerül, hogy azért akarnak megbüntetni minket, mert nem voltunk hajlandók menekülteket befogadni. Ezt persze inkább a magyar kormány szereti kommunikálni, miközben a menekültügynél egyelőre sokkal jobban ugranak Brüsszelben mondjuk a CEU-val és a jogállam leépítésével kapcsolatos ügyekre. A források elosztásának képletébe minden jel szerint nem is azért került bele a menekültkérdés, mert minket akarnak büntetni vele, hanem azért, mert a déli tagállamokat akarják jutalmazni. Olaszországban és Görögországban sokkal komolyabb probléma a menekültválság, mint nálunk, hiszen Magyarországgal ellentétben oda mennek is menekültek.
Nem csak mi kapunk kevesebb pénzt
A források elosztásáért felelős metodika újratervezéséről régóta beszélnek Brüsszelben. Most viszont hirtelen azért lett fontos ez, mert Nagy-Britannia otthagyja az Európai Uniót. A britek kilépésével az összes uniós forrás több mint tíz százaléka eltűnik, hiszen a britek nettó befizetői voltak az uniónak, és a források elosztásának igazodnia kell ahhoz, hogy kevesebb lesz a pénz.
És még mindig nem annyival kevesebb, mint lehetne. A hollandok például ennél sokkal szigorúbb költségvetést szeretnének, igaz, a németek kivételesen elengedték a gyeplőt, a franciák pedig eleve nem voltak annyira szigorúak. Az Európai Unió költségvetése sokkal fegyelmezettebben működik, mint a tagországoké. A cél alapvetően az, hogy ne költsenek többet, mint amennyi bevételük van, a tagországok ugyanis könnyebben tudnak eladósodni, mint az EU. Ennek ellenére a mostani hétéves költségvetés kiadási oldala egy százalékkal nagyobb, mint a bevételi, és lehet, hogy ez még nőni is fog. Az ok egyszerű: Európa kilábalt a gazdasági válságból és a kontinens nagy részén gazdasági növekedés van.
Főleg Kelet-Európa teljesít jól
Abban, hogy mi ennyivel kevesebb pénz kapunk, fontos szerepe van annak, hogy Közép-Kelet-Európa gazdasága még az átlagnál is jobban teljesített. A térségben kifejezetten jó gazdasági növekedés volt. 2017 negyedik negyedévében a magyar GDP majdnem 5 százalékkal nőtt az előző év negyedik negyedévéhez képest, miközben Olaszország és Görögország GDP-je csak két százalék alatt. Itt a teljes lista, százalékban:
És ez jellemző az EU keleti tagországaira általában is. Majdnem mindenkinél maximális forráskiesés várható, csak Horvátország, Lettország és Szlovénia jár valamivel jobban, illetve a nálunk szegényebb Románia és Bulgária több forrást kap majd.
De az elosztásban szerepe van annak is, hogy más a fejlődő régiók definíciója is, amivel egy csomó gazdagabb régió előtt megnyílik a lehetőség arra, hogy kohéziós pénzeket kapjanak. Eddig az úgynevezett átmeneti régiók az EU átlagos GDP-jének 75-90 százalékával rendelkeztek. Ezt most 75-100 százalékra emelték, így beférnek például azok a francia régiók, amelyek eddig fejlettnek számítottak, de valamivel az EU átlaga alatt teljesítettek.
De ez nem reform
Leginkább azért nem, mert a legnagyobb problémákkal továbbra sem kezdtek semmit. Az EU költségvetésének nagy része agrártámogatásokra megy el. Majdnem 40 százaléknyi forrás jut a mezőgazdaságra, amiért leginkább a francia gazdákat és persze az ő érdekeiket tűzön-vízen át érvényre juttató francia politikát. Ez volt ugyanis a hagyományos deal az EU korábbi két erős állama között: a franciák megkapják az agrártámogatásukat, a britek pedig az utólag kierőszakolt visszatérítéseiket azért, mert nettó befizetői az Európai Uniónak. A britek kilépésével a mérleg egyik nyelve üres lett, a másikkal pedig egyelőre nem kezdtek semmit.
Valamivel zöldebb
Van pár erősen zöld ötlet is az új költségvetésben. Eleve meg lesz szabva, bizonyos fejlesztési forrásokat milyen projektekre lehet elkölteni, így például nem lesz arra lehetőség, hogy fosszilis üzemagyagokat uniós pénzből állítsanak elő. És az unió meg szeretné adóztatni a műanyagokat is, ahogy teszi azt például a cukorral.
Dél-Európa nem jár annyira jól
Hiába örülhetne Olaszország, Görögország és Spanyolország, hiszen elvileg jóval több forráshoz jut ebben a ciklusban, mint a korábbiban, ennek van árnyoldala is. Az EU-nak ugyanis ezekkel a tagországokkal ugyanúgy problémái vannak, mint Magyarországgal és Lengyelországgal, csak a probléma természete más. A déli tagállamok hajlamosak nem betartani az unió gazdasági szabályait, súlyosan eladósodni, fegyelmezetlen költségvetéseket vinni (ami Görögországot is majdnem tönkretette). A mostani költségvetés sokkal szigorúbban köti majd ezeket a szabályokat a forrásokhoz.
Fotó: Daniel Kalker / DPA / AFP
