A jelek szerint nem egyedi eset, ami a parkolási bizniszben történik, a titkosszolgálatok takarítása utáni piacszerzés bevált módszer. Más megközelítésben: az Orbán-érában zavartalanul építik gazdasági hátországukat az előző rendszer és/vagy Pintér Sándor belügyminiszter titkosszolgálati múltú emberei.
Mint korábbi cikkünkben részleteztük, az Alkotmányvédelmi Hivatal visszavonta a Tekinvest Holding Zrt. engedélyét, így a cég kiesett a versenyből, amely azért folyt, hogy az ország összes parkolóóráját elláthassa az adóhivatallal online összeköttetést biztosító kütyüvel. A Magyar Posta Zrt. és a Sagemcom Kft. párosa maradt egyedül a piacon a több milliárdos megrendelésre, és ezen a Dubi Zoltán vezette magáncég kereshet. A történet egyik szála a miniszterelnök családja felé kanyarodik, Dubi ugyanis üzlettársa volt Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak.
A másik szál Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasához vezet. A Sagemcom-siker azt is jelenti, hogy új parkolóórákra lesz szükség, és ezek szállítójaként helyzetbe kerülhet egy vadonatúj cég, a Centrum Technology Kft., amelyet Pintér egykori rendészeti államtitkára, a III/II-es múlttal rendelkező Tasnádi László alapított nemrég közösen Kupper Andrással, akinek a neve összeforrt a kormányokon átívelő parkolási botrányokkal.
A 67 éves Tasnádi nyugdíjba vonulása óta egész cégbirodalmat mozgat, a háló középpontjában Pintér Sándor egykori cégével, a sokmilliárdos forgalmú Civil Biztonsági Zrt.-vel. Egyre újabb társaságokkal gyarapszik a cégháló, és a gazdaság legkülönbözőbb területeit szövi át, legutóbb arról cikkeztünk, hogy Tasnádi vendéglátós érdekeltsége, a Becsali Gasztro Kft. balatoni panzió építését tervezi állami támogatással.
A 100 százalékban Tasnádi tulajdonában álló Védelem Csoport tevékenységei között gépek, berendezések kereskedelme, hajó-, légi és űrjárműgyártás mellett hadiipari terveket sejtető profil, fegyver- és lőszergyártás is szerepel. Gazdasági társaságban eddig hiába kerestük Balajti nevét, csak az állami áramholdingban, az MVM Magyar Villamosművek Zrt.-ben bukkant fel néhány hónapra, 2018 júliusa és novembere között, a bejegyzés szerint más munkavállalóként.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy Balajti ne lett volna aktív. Megvillant abban a különös hadiipari cégszerzési ügyben, amelynek a főszereplője egy aprócska miskolci cég, a Borsodi Általános Gépgyár Kft. (BSGÉP), megszerzéséért mégis nagy erők mozdultak meg. Harcba szállt érte Mikó István, akit – bár ezt visszautasítja – Kubatov Gábor Fidesz pártigazgató köreihez szoktak sorolni, és aki bár leginkább a stadionok környékéről ismert, neve nemrég Borkai Zsolt győri expolgármester vallomása kapcsán is a hírekbe került. Az Index cikke szerint a Borkaiék jachton rögzített szexvideójának holléte utáni kutakodást segítette a maga eszközeivel.
Mikó lapunknak azt állította, azért veselkedett neki a cég megszerzésének, mert lát benne fantáziát, jó referenciái vannak, és hadiipari profillal akarja működtetni. Úgy tudni, a BSGÉP-nek az Oroszország ellen bevezetett embargó előtt volt engedélye és vevője, sőt szerződése is a magyar hadrendből kivont MIG-29-es vadászgépekre, állítólag éppen ez teszi izgalmassá a céget, még akkor is, ha azóta a haditechnikai külkereskedelmi engedélyét visszavonták.
Mikó elmondása szerint megvette a BSGÉP kisebbségi üzletrészét, de az is kiderült, hogy nem elégszik meg ennyivel, az egész céget akarja. A jelenlegi többségi tulajdonos-ügyvezetőnek Papp Csabának pedig szerinte „mennie kell”.
Súlyos titkokat rejtő történet bontakozott ki a miskolci vállalkozás körül: Mikó a tulajdonrész bejegyzését szorgalmazó cégbírósági beadványában nemzetbiztonsági kockázatról, a Legfőbb Ügyészség Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályának büntetőeljárásáról esik szó, sőt az Alkotmányvédelmi Hivatal neve is előkerül mint amelytől a cégbíróság megtudhatja, miért vonták vissza a BSGÉP hadiipari engedélyét.
Ami az Alkotmányvédelmi Hivatal eljárását és az engedély visszavonását illeti, Papp Csaba nem tudott felvilágosítást adni, őt úgy tájékoztatták, hogy tíz évre titkosították az ügyet, és ő maga sem tudhat meg semmit, hiába érintett. A cégbíróságnak leadott dokumentumokból – amelyeket lapunk most megismert – ugyanakkor kiderül, hogy
A miskolci cégbíróság tavaly májusban végzést hozott, amelyben 100 ezer forintra büntette a BSGÉP ügyvezetőjét, Papp Csabát, aki nem volt hajlandó Mikó tulajdonszerzését átvezetni, és pereskedik azért, hogy bizonyítsa, jogszerűtlen a tulajdonrész átruházása. Az előzmény az, hogy 2017 októberében a BSGÉP két akkori tulajdonosa, Papp (51 százalék), illetve a moszkvai illetőségű Jurij Shabajkin (49 százalék) üzletrész-adásvételi szerződést kötött, Papp Csaba megvásárolta Shabajkin üzletrészét úgy, hogy a felek visszavásárlási jogot kötöttek ki az eladó vagy az eladó által megnevezett személy javára 2018. december 31-ig. A visszavásárlási ár azonos volt a vételárral: tízezer forint.
Így egytagú lett a cég, tulajdonosaként és ügyvezetőjeként egyedül Papp Csabát jegyezték be. A moszkvai vállalkozó viszont 2018. május 18-án Balajti Lászlót jelölte ki a visszavásárlási jog gyakorlására azzal, hogy azt június 18-áig gyakorolhatja – áll a cégbírósági végzésben. Az ügyletet pikánssá teszi, hogy az orosz kapcsolatokat a fideszes politikusok valaha nem nézték jó szemmel, Balajti elődjét, Laborc Sándort például ezzel támadták.
Az ügyletből azonban nem lett semmi, legalábbis a cégbíróság azt írta, a rendelkezésre álló okiratok szerint Balajti László a visszavásárlási jogot nem gyakorolta, vételárat nem fizetett. 2018. május 30-án Papp Csaba értesítette Shabajkint, hogy a vevő kijelölését elfogadni nem tudja, mert az szerinte jogellenes. Ha pedig mégis jogszerű lenne, úgy Papp Csaba bejelentette, hogy az eladott üzletrészre vonatkozó elővásárlási jogát gyakorolni kívánja, ezáltal a visszavásárlási jog semmisnek minősül.
Ezután jött a képbe Mikó: a bírósági iratok szerint Shabajkin 2018. december 18-án a visszavásárlási jogot írásban Mikó Istvánra testálta, utóbbi pedig a vételárat is megfizette postán Papp Csabának december 23-án.
A cégbejegyzésen mindez nem látszik, a jogi huzakodás azóta is tart, Papp azzal érvel, hogy Mikó a BSGÉP Kft. cégrészét egy olyan szerződés alapján szerezte meg, amelyet egy 2017. március 14-én törölt ügyvédi iroda adott be. Ez elvileg lehetetlen, mivel törölt adószámú ügyvédi iroda nem tudhatott tárhelyet nyitni, és kötelező jogi képviseletet ellátni. A papírok alapján az adószámát is törölték az ügyvédi irodának. Ahhoz, hogy egy adószám nélküli és törölt ügyvédi iroda használhassa a központi nyilvántartó rendszert, a NAV és a nyilvántartórendszer meghekkelése kell. Amire átlagemberek biztosan nem képesek – ezért is érdekes lehet azonban a történet titkosszolgálati szála.
Kiemelt kép: Balajti László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója érkezik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésére a Képviselői Irodaházban 2010 júniusában. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
