Belföld

Tasnádi László volt III/II-es tiszt 286 millió forint közpénzből építene balatoni panziót

Tizenötmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől egy balatoni panzió építésének előkészítésére a volt rendészeti államtitkár. Tasnádi László cége összesen 286 millió forint közpénzt kért a beruházáshoz, és eddigi tapasztalataink alapján hiba lenne arra fogadni, hogy nem kapja meg. A rendszerváltás előtt az állambiztonság tisztje volt, 67 éves korára egész cégbirodalom csúcsára jutott Pintér Sándor bizalmasa.

Tasnádi László, az Orbán-kormány volt rendészeti államtitkára, az adóhivatal korábbi bűnügyi igazgatója cégével 286 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kért egy balatoni panzió megépítéséhez a Magyar Turisztikai Ügynökségtől – tudta meg a 24.hu.

A korábbi III/II-es operatív tiszt cége, a Becsali Gasztro Kft. egyedi támogatást igényelt a Becsali Panzió fejlesztésére, helyszínként Balatonlellét jelölte meg, ahol létezik már a Becsali Csárda, ennek 2018 óta Tasnádi cége a tulajdonosa. Úgy tudjuk, a szálláshely nem a felújított és nemrég újranyitott csárda helyén, hanem annak közelében létesülhet, ha megítélik Tasnádi vállalkozásának az ad hoc támogatást. Amit valószínűsíthetünk az alapján, hogy az előkészítési szakaszra egy múlt októberi döntéssel már kapott 15 millió forint közpénzt az MTÜ-től.

Tasnádi a 2018. áprilisi alapítás óta a kft. tulajdonosa, tavaly novemberig a nála harminc évvel fiatalabb Nagy Balázzsal, azóta egyedül.

Becsali

Régre nyúlik vissza a Becsali Csárda épületének története. Csárdaként az 1700-as évektől működhetett, 1865-ben a Magyar Királyi Honvédség tulajdona volt. 2001 óta helyi védelem alatt áll. 2013-ban úgy tűnt, végleg bezárta a kapuit, de öt év és egy tulajdonosváltás után megkezdődött az épület korszerűsítése, felújítása, majd 2019 szeptemberében újra megnyitott.

2018 májusi utcakép a Becsali Csárdáról

Szerdán számoltunk be arról, hogy egyedi, ad hoc döntésekre hivatkozva, a nyilvánosság számára elérhető pályázati kiírás nélkül oszt akár több százmillió forintos vissza nem térítendő támogatásokat a Guller Zoltán vezette turisztikai ügynökség.

Tasnádi is a cikkünkben bemutatott módon adta be kérelmét, ami esetében azért is érdekes, mert az utóbbi időben egymást érték a nyilvános panzió- és szálláshelyfejlesztési pályázatok, nemrégiben is több száz panzió kapott állami támogatást. A volt államtitkár viszont a jelek szerint pályázati kiírás nélkül juttatta el igényét az MTÜ-höz, csakúgy mint Zoób Kati divattervező vagy a fideszes többségű balatonboglári önkormányzat. Mint cikkünkben jeleztük, több mint nyolcvan hasonló egyedi pályázat létezhet, de a turisztikai ügynökség csak annak a hatnak az adatait tette fel honlapjára, amelyekre konkrétan rákérdeztünk – lapunk azonban további részleteket is megismert, így cikksorozatunk folytatódik.

Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség
Egyedi döntésekre hivatkozva, nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás nélkül kap pénzt Zoób Kati divattervező, Balatonboglár fideszes önkormányzata vagy éppen egy nagyvállalkozó Kis-Balaton melletti kalandparkja. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg.

Nem tud kiesni a pixisből

Tasnádi a rendszerváltás előtt a BRFK állambiztonsági szervének tisztje volt, utána pedig a Nemzetbiztonsági Hivatal alosztályvezetője, majd az Információs Hivatal osztályvezető-helyettese. 1998 és 2000 között a rendőrség belső elhárításának helyettes vezetőjeként dolgozott, majd az APEH Bűnügyi Igazgatóságának vezetője lett.

2014-ben rendészeti államtitkárrá nevezték ki a Pintér Sándor által irányított Belügyminisztériumban, noha a Nagy Imre-újratemetés idején, amelyen Orbán Viktor is beszédet mondott, még a BRFK III/II-es operatív tisztjeként a beszervezett ügynököktől várt jelentéseket az újratemetésen történtekről. Tasnádi 2014-ben tagadta, hogy állambiztonsági tisztként jelentett volna bárkiről is. Azt mondta, a BRFK-nál kémelhárítással, terrorelhárítással foglalkozott, majd hírszerzési tevékenységet végzett.

2016 decemberében lejárt államtitkári megbízatása, amit nem hosszabbítottak meg. Távozását hivatalosan nem indokolták, de szinte biztosan közrejátszott benne az a botrány, amit az épp az 1956-os forradalom évfordulóján bejelentett előléptetése váltott ki. Lázár János kínosnak minősítette, hogy a III/II-es múltú államtitkárt október 23-án vezérőrnagyból altábornaggyá léptették elő, a hírek szerint Tasnádi e nyilatkozat után jelezte távozási szándékát a kormányból.

Munkanélküli viszont alig három hétig volt, 2017 elején korábbi főnöke, Pintér Sándor volt cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nél lett igazgató.

Lehallgatókészülékektől a parkolási bizniszig Tasnádi mindent visz

Nemcsak a vendéglátóipar felé nyújtózkodik egyébként Tasnádi László, amint a HVG is észrevette, néhány napja közös céget jegyeztetett be Kupper Andrással, a budapesti parkolási biznisz egyik főszereplőjével. A Centrum Technology Kft. tevékenységei között a gép-, berendezés-nagykereskedelem és az információtechnológiai szolgáltatás is megtalálható. Korábban is pedzegették már a kapcsolatot a parkolási biznisz és Pintér Sándor fő bizalmasa között, de az Opten adatbázisából az is kiderül, hogy Kupperrel nem ez az első közös cégük: a WeMen Kft.-ben  is üzlettársak, bár ennek a tavaly májusban bejegyzett cégnek a fő tevékenysége a fakitermelés.

Pintér Sándor három fő bizalmi emberének egyike, az ő reszortja a magángazdasági érdekeltségek menedzselése  – helyezte el a pályán a 24.hu forrása Tasnádi Lászlót, a 67 éves korára egész cégbirodalom csúcsára jutott egykori belügyi államtitkárt. Ezzel meg is világította, hogy a Kádár-rendszer állambiztonsági szervezetének tisztje hogyan kerülhetett rendészeti államtitkárként az Orbán-kormányba, és azt megelőzően miként eshetett meg, hogy a kommunistáktól irtózó Simicska Lajos jobbkeze, Vida Ildikó az adónyomozók élére ültesse.

Tasnádi amint 2016 végén távozott a Belügyminisztériumból, szerteágazó céghálóban vett át tulajdonosi, illetve vezető posztokat. Közülük a legnagyobb és legismertebb társaság Pintér Sándor egykori cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., amelyben Tasnádi elnök-vezérigazgató lett röviddel nyugdíjba vonulása után. 2010 előtt is vezette a céget, amikor Pintér még formálisan is tulajdonos volt. A piac meghatározó szereplőjéről van szó, amely olyan óriás megrendelések részese, mint például az a 26 milliárd forintos tender, amit az állami ingatlanok őrzésére írtak ki.  A biztonsági mamutcég 2018-ban 15,6 milliárd forint forgalmat és csaknem 1,2 milliárd forint adózott eredményt produkált, de a négy, százszázalékos tulajdonú leánya sem elhanyagolható, köztük a Pajzs 07 Biztonságvédelmi és Magánnyomozó Zrt. közel 3,5 milliárd forint árbevételt hozott.

A magánszférában – ahogy a 444.hu összeszedte – már az első évben több mint egymilliárd forint osztalékot szedhetett be Pintér bizalmasa. Mindenekelőtt a BLK Corporation Kft. holdingcégből, amelyhez fél tucat másik ingatlan, illetve biztonsági társaság kapcsolódik, és amelyből 2017-ben mindjárt 1,2 milliárd forint osztalékot ránthatott ki. 2018-ban már szerényebb volt a cég teljesítménye, de azért 158 millió forint nyereségre jó volt a vagyonkezelő.

Pintér Sándor és Tasnádi László. Fotó: Soós Lajos / MTI

Ugyancsak 2017-ben bukkant fel Tasnádi az ingatlanokban utazó CLA Audit Kft.-ben résztulajdonosként. A 86 millió forint forgalom mellett 25 milliós nyereséget elért cég számainál érdekesebb, hogy korábban ügyvezetői posztján megfordult a miniszterelnök barátja, Garancsi István, azután pedig Pintér Sándor felesége is.

Bár már 2017-ben röpködtek a Tasnádi igazgatta cégekből a milliárdok, a cégháló építése nem állt le, sőt új területeken folytatódott. Tavaly április óta övé egy tanácsadócég a Q-Tron Zrt., és ugyancsak tavaly szállt be az egyéb információtechnológiai szolgáltatással foglalkozó Communication Technologies Kft.-be. Utóbbiban üzlettársai Neumann Péter és Hetényi László, ugyancsak velük alapított egy vagyonkezelő holdingcéget tavaly novemberben, ez Nun Tav Technologies Kft. néven fut. A tulajdonostársak alapján az Est Médiával kapcsolták össze Tasnádit, más információk szerint viszont védelmi beszerzési csoport szervezés nyomai látszanak: a terv az volt, hogy olyan cégekkel gyarapodjon a hálózat, amelyek nagy katonai beszerzések részesei lehetnek. Lehallgató berendezések és lábbilincsek beszerzéséig el is jutottak a Tasnádi-cégek, sőt 2018-ban megalakult a Védelem Csoport Kft., amely egyebek között fegyver-, lőszer- és katonai harcjárműgyártást vett fel tevékenységi listájára.

Kissé kilóg a sorból, de másfajta stratégiai területen is szerzett tulajdonrészt Tasnádi. 2017 októberében beszállt a PPP-KEM BEF Kft.-be az egykori MKB-s Mecséri Márton Gergely mellé, és ezzel az ívóvízellátáshoz is köze lett, a cég könyveiben ugyanis egy 490 millió forint értékű befektetést tart nyilván, és ez nem más, mint a tokodaltárói Aqua Europa Víztermelő és Értékesítő  Kft.-ben lévő 30 százalékos tulajdonrész. Az üzletrészt az orosz tulajdonú Sberbank Magyarország Zrt. jelzálogjoga terheli.

Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.