Belföld

Kubatov embere a hadibizniszben: „A problémás személyt el kell távolítani”

Nagy hadiipari tervei vannak a Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató holdudvarába sorolt Mikó Istvánnak. Egy hadiipari referenciákkal jól elengedett céget szemelt ki a célra, amelyből első lépésben kivásárolt egy orosz vállalkozót. A jelenlegi többségi tulajdonost még nem sikerült, de Mikó egy bírósági beadványa szerint fokozott nemzetbiztonsági kockázatról van szó.
Korábban a témában:

Különös cégért kezdett harcolni a Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató embereként emlegetett Mikó István. Mikó legutóbb a szex- és korrupciós botrányába belebukó Borkai Zsolt győri expolgármester vallomását kiveséző Index-cikkben bukkant fel, mint aki a jachton rögzített szexvideó holléte utáni kutakodást segítette Tóth Csabával együtt. A cikk szerint mindkettőjükről köztudott, hogy Kubatov FTC-elnök köréhez állnak közel, és cégükkel stadionokat biztosítanak. (Mikó korábban az Átlátszónak azt mondta, igaztalan Kubatov katonáiként emlegetni a velük dolgozó, például a Ligetvédőkkel összetűzésbe kerülő biztonsági őröket. Cikkünk megjelenése után pedig azt közölte, hogy nincs és nem is volt köze Kubatov Gáborhoz és ügyleteihez, sem ő, sem Tóth Csaba nem tartozik a pártigazgató holdudvarához.)

Most viszont egészen más természetű ügyben akadtunk Mikó István nyomára: egy miskolci cégben, a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-ben próbál 49 százalékos tulajdonrészt bejegyeztetni, amihez a cégbíróság segítségét kérte. A miskolci cégbíróságnak benyújtott kérelemben azt állítja, hogy a Borsodi Általános Gépgyár ügyvezetője nem hajlandó bejegyeztetni a tulajdonrészét, holott arra visszavásárlási joga van Jurij Shabajkinnak, és a moszkvai illetőségű vállalkozó a visszavásárlási jogot gyakorló személyként Mikó Istvánt jelölte meg.

A miskolci cég nem a mérete miatt izgalmas, hiszen mindössze 3 millió forint a jegyzett tőkéje, 2016 és 2018 között összesen 10,5 millió árbevételt és több mint 50 millió forint veszteséget mutatott ki. Messziről és a főprofilja alapján egyszerű tanácsadó cégnek tűnik, bár másfél éve még olyan kalandos tevékenységeket is feltüntetett, mint a repülő- és űrjárműgyártás, és egy nem kevésbé rejtélyes leánycége is van, ami Nukleáris Tervező Intézet Kft. névre hallgat. Még izgalmasabb, hogy a Mikó-beadvány szerint a Borsodi Általános Gépgyár korábban engedélyköteles hadiipari tevékenységet folytatott, és az ügyvezető nem hívott össze taggyűlést, hogy beszámoljon a cég gazdálkodásáról, „vagyonának – köztük hadiipari eszközök – hollétéről”. Hogy konkrétan milyen hadiipari eszközök tűntek el a mérlegből, azt nem fejti ki a dokumentumban, viszont ennek kapcsán „fokozott nemzetbiztonsági kockázatot” említ.

Mikó a beadványában a cég törvényes működésének helyreállítását kéri a cégbíróságtól: taggyűlés összehívását, felügyelőbiztos kinevezését, aki levezényli Mikó tulajdoni részesedésének bejegyzését. Ezen felül indítványozza, hogy a bíróság sújtsa ötmillió forint bírsággal a kft. ügyvezetőjét – ez közepes méretű büntetés, a plafon 10 millió.

Mikó nem teljesen szokványos fordulattal a kérelmét alátámasztó dokumentumok beszerzését indítványozza, magyarán azt, hogy a cégbíróság keresse meg

  • a Legfőbb Ügyészség Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályát azzal a kérdéssel, hogy milyen büntetőeljárás van folyamatban az ügyvezető ellen,
  • a fővárosi kormányhivatal kereskedelmi, haditechnikai, exportellenőrzési és nemesfémhitelesítési főosztályát,
  • továbbá az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy miért vonták vissza a cég hadiipari engedélyét, és miért nem kapta vissza.

Az ügyvezető és többségi tulajdonos, aki miatt Mikó a cégbíróság beavatkozását kéri, Papp Csaba. Ő valaha a kormányhoz közelálló informatikai cég, a Synergon igazgatósági tagjaként szerepelt, de hadiipari ügyletekhez is volt köze, leginkább a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-n keresztül. Egyik beszállítója a balatonfűzfői, 950 millió forint uniós támogatással tervezett lőszergyár projektjének, amelyben nagy erők feszülhetnek egymásnak: volt olyan fázis, amikor a támogatás ellenőrzése közepette a gazdasági tárca azt állította, semmi sem valósult meg a projektből, viszont a támogatáslehívás 470 millió forintnál tart, ugyanakkor a Miniszterelnökség azt állapította meg, hogy minden rendben, a beruházás elkészült.

A miskolci cég, pontosabban akkori leányvállalata, a Hungarian Airlines Kft. vállalkozott volna kormánygépek beszerzésére is. Ez a cég volt az egyik jelentkező arra a tenderre, amelyik légi járművekkel látta volna el a létrehozni tervezett Állami Légiszállító Flottát. Katonai, állami és civil igényeket szolgált volna ki az állami tulajdonú, katonai üzemeltetésű flotta, nemzetbiztonsági szempontokat is figyelembe véve. A honvédelmi tárcával végül nem sikerült üzletet nyélbe ütni, a tendert lefújták fedezethiányra hivatkozva, hiába próbálkozott jogorvoslattal a Borsodi Általános Gépgyár Kft., amelyben akkoriban Papp Csaba és Shabajkin mellett az ugyancsak oroszországi címmel bejegyzett Vlagyimir Spicin is tulajdonos volt.

Előkerült korábban a miskolci kft. neve egy ennél is nagyobb, 10 milliárdos üzlettel, a hadrendből kivont MIG-29-es vadászgépekkel kapcsolatban is. A Metalexport-S nevű varsói céggel, az iraki kormány megbízásából 33 millió dollárt kínált a leharcolt huszonnégy MiG-ért. Más kérdés, hogy a honvédelmi tárca nem törte magát azért, hogy az üzlet megvalósuljon, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től nemrég azt a választ kaptuk, hogy a tavaly meghirdetett értékesítési akció nem hozott eredményt.

A Borsodi Általános Gépgyárnak mindenesetre az Oroszország ellen bevezetett embargó előtt volt engedélye, és vevője, sőt szerződése is a MIG-29-esekre.  Állítólag éppen ez teszi izgalmassá a miskolci céget, még akkor is, ha azóta a haditechnikai külkereskedelmi engedélyét visszavonták.

Megkerestük Papp Csabát, azt tudakolva: miért nem engedi be tulajdonosként a cégbe Mikó Istvánt? Azt válaszolta, hogy a cégrész megszerzéséről nincs szerződés:

Mikó István Jurij Shabajkintól szerezte meg a BSGEP Kft. cégrészét, egy olyan szerződés alapján, amelyet az e-cégközlöny 2017. november 17-i bejegyzése szerint egy 2017. március 14-én törölt ügyvédi iroda adott be. Ez elvileg lehetetlen, mivel törölt adószámú ügyvédi iroda nem tudott tárhelyet nyitni, és kötelező jogi képviseletet ellátni. A szerződés nem létezik, a törölt iroda irodagondnoka azt nem tudta kiadni.

A talányos ügyben a hivatalokkal zátonyra futottunk. Hogy miért vonták vissza a Borsodi Általános Gépgyár hadiipari engedélyét, arra nem válaszolt a Mikó István kérelmében említett engedélyezési hivatal, ahogy az Alkotmányvédelmi Hivatal sem reagált lapunk megkeresésére. A Legfőbb Ügyészség szóvivője annyit válaszolt, hogy

személyes adatvédelmi okokból a hatóságok nem adhatnak arra nézve tájékoztatást, hogy van-e bármilyen büntetőeljárás egy adott személlyel szemben.

A Legfőbb Ügyészség főosztályai (így a cégbíróságnak beadott kérelemben említett Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya) nem végeznek nyomozást, feladatuk az alsóbb fokú ügyészségek tevékenységének vizsgálata, a joggyakorlat egységesítése, a Kúria előtti fellépés, tette hozzá.

Papp Csaba, az érintett nem tudott információt adni arról, konkrétan milyen eljárás folyik ellene, és bár az Alkotmányvédelmi Hivatalnál maga is érdeklődött, a rá vonatkozó eljárás részleteiről nem kapott tájékoztatást. Elmondása szerint mindössze annyit tudott meg, hogy ezek minősített adatok, tíz évre titkosították az ügyét – még ő maga előtt is.

A miskolci cégbírósághoz egy éve érkezett be a kérelem a Borsodi Általános Gépgyár Kft. törvényes működésének helyreállításáról. A cégbejegyzésekben azonban egy év elteltével sem látszik változás, mintha a cégbíróság nem intézkedett volna. A Miskolci Törvényszék elnökhelyettesének, Fuhrmann Gábornak eljuttattuk a kérdéseinket, hogy mire jutottak egy év alatt. Azt firtattuk, hogy

  • szabályosan vagy szabálytalanul működik a cég,
  • bejegyezték-e a kisebbségi tulajdonost,
  • megbüntették-e az ügyvezető Papp Csabát,
  • illetve ha szabálytalanul működik, miért nem törölték a cégjegyzékből a kft.-t egy év elteltével sem?

Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Mikó István ugyanakkor készségesen nyilatkozott lapunknak.

Fantáziát látok benne, valamikor hadiipari cég volt, jó referenciákkal rendelkezik

– ezzel indokolta a tulajdonszerzés értelmét a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-ben, amelyet helyre akar állítani, hadiipari cégként hasznosítana. Ezért kereste meg a korábbi kisebbségi tulajdonost, Jurij Shabajkint, akinek opciós joga volt az üzletrész visszavásárlása. Ezt az opciót vásárolta ki, és kifizette a vételárat – ismertette Mikó az üzletrészszerzés lépéseit, az összeget azonban üzleti titokra hivatkozva nem árulta el. Annyit közölt az eddigi befektetéseit firtató kérdésünkre, hogy több százezer forintot fizetett már, ami ahhoz képest sok, hogy az eljárások elején tartanak.

Hogy a moszkvai vállalkozónak mekkora összeget fizetett, nem tudjuk, annyit láthatunk az üzletrész adás-vétellel kapcsolatban a cégbíróságnak benyújtott okiratok között, hogy az egyik tétel „a 10 ezer forint vételár megfizetésének igazolása”.

Mikó István a kérelmében említett, a hadiipari engedély visszavonásával, illetve a fokozott nemzetbiztonsági kockázattal összefüggő büntetőeljárásokról nem akart nyilatkozni, azok lezárulta utánra ígért konkrétumokat. Kérdésünkre, hogy miként jutottak olyan, nemzetbiztonsági kockázattal összefüggő, hétpecsétes titkok a tudomására, mint az ügyészség terrorizmusra, pénzmosásra és katonai ügyekre szakosodott főosztályának, illetve az Alkotmányvédelmi Hivatalnak az eljárása, azt mondta, ezekről Papp Csaba beszélt, a részletekről nem tud. De az kikövetkeztethető, hogy ha egy cég hadiipari engedélyét visszavonják, akkor a cég mögött álló magánszeméllyel kapcsolatban merülhettek fel aggályok – mondta.

„Papp Csaba mint ügyvezető az ítélőtábla jogerős végzése ellenére sem vezettette át a tagváltozást azért, mert állítása szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén szó volt erről az ügyről. Erre hivatkozott a Miskolci Törvényszék előtt is. Papp távozása indokolt a fentiek alapján, illetve vele szemben felelősség megállapítása iránti kereset előterjesztésére van lehetőség. A bíróság már határozott jogerősen, Papp Csabának pedig kötelezettsége, nem pedig lehetősége a jogerős végzés tartalmát maradéktalanul végrehajtani” – összegezte álláspontját Mikó István.

„A problémás személyt el kell távolítani” – tette egyértelművé Mikó, hogy nem elégszik meg Shabajkin üzletrészével, az egész Borsodi Általános Gépgyár megszerzése a cél.

Ezt eddig Papp Csaba nem adta.

Frissítünk!

Cikkünk élesítése után megérkezett a Miskolci Törvényszék válasza, e szerint a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-vel szemben a törvényességi felügyeleti eljárás még folyamatban van. Egyelőre csak annyit közöltek, hogy a bíróság Mikó István kérelmének helyt adott, és 2019. augusztus 27-én a társaság bejegyzett vezető tisztségviselőjét, Papp Csabát pénzbírsággal sújtotta.  A konkrét összeget nem jelölték meg, de úgy tudjuk, a büntetés 200 ezer forint, ami kétszerese a legalacsonyabb kiszabható büntetésnek és messze elmarad a Mikó által javasolt 5 millió forinttól. A bíróság a gazdasági társaságot felügyeleti illeték fizetésére kötelezte, továbbá felhívta a vezető tisztségviselőt arra, hogy a társaság törvényes működését 30 napon belül állítsa helyre. A határidőn túl vagyunk, de az ügy még nem zárult le, fellebbezés után már a Kúriánál tart a vita.

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Andrej Isakovic / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.