Hadüzenetet küldött a kormány a jegybanknak?

Fél év szünet után a kormányban felerősödtek a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat csökkentését sürgető hangok. Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke erre reagálva a Dellában részletesen megindokolta, hogy a jegybanki mandátumból levezethetően miért nem időszerű a kamatvágás.

Például azért, mert a jegybank számítása szerint a kormány által bevezetett árrésstop nélkül 5,8 százalék lenne az infláció, ami messze van az inflációs célsávtól. Mai tudásunk szerint az árrésstoppot ugyan novemberben kivezetik, de vendégünk személyes véleménye szerint – miközben a jegybank hivatalosan a novembert tekinti az árrésstop utolsó hónapjának – „nem nulla a valószínűsége annak”, hogy az árrésstop velünk marad a későbbiekben.

Senkinek nem érdeke egy nyílt eszmecsere ebben a kérdésben. Nincs ennek értelme, nincs hozadéka

– foglalta össze a véleményét a kamattal kapcsolatos nyilatkozatokról az MNB alelnöke.

Az alelnök reagált a friss inflációs adatra (4,3 százalék szeptember/szeptemberben), ami pontosan illeszkedik az MNB inflációs pályájába, csakúgy, mint az elmúlt hónapok adatai – önmagától emiatt tehát nem várható a kamatpálya felülvizsgálata. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy az idén e téren igazolódhat az elemzők várakozása (nem lesz kamatdöntés), amit azzal is alátámasztott, hogy a mostani reálkamat (figyelembe véve az árrésstop rejtett hatását) nem tér el a térségi jegybankok nyújtotta reálkamatoktól.

Kurali Zoltán szerint a megtakarítási piac kiemelten fontos a monetáris politika érvényesülése szempontjából, ezért az olyan intézkedések, mint a vagyonadó (ami a Tisza Párt programjában szerepel) a vagyonok átcsoportosításához vezethetnek, ami viszont a forint gyengülésén keresztül növeli az inflációt.

De hasonló logika mentén szóvá tette a már létező tranzakciós illetéket is a befektetések egy körében. Az alelnök szerint korántsem csak a legvagyonosabbak reagálhatnak így a szabályozási környezetre, a középosztály bizonyos rétegei is más devizás befektetési eszközök felé fordulhatnak.

Szóba kerültek még az úgynevezett „forró pénzek”, azaz a carry trade állomány felépülése, amit a jegybank jóval kevésbé lát kockázatosnak, mint néhány közgazdász. Beszéltünk a jegybanki veszteség rendezéséről is (amire új jogszabály vonatkozik néhány éve), ami vendégünk szerint 10 éven belül reálisan megoldható, de a negatív saját tőke átfordulásának ideje még bizonytalan,

annak kifutása jóval hosszabb.

És természetesen felhoztuk a jegybanki alapítványoknál folyó nyomozás állását is.