Della

„Cudar év lesz az idei a mezőgazdaságban”

A súlyos aszály és a rekordmagas gázolajárak miatt elmarad a tavalyitól a termésátlag idén a szántóföldeken és a kertészeti haszonnövényeknél, az állattartás teljesítménye pedig az előző évi szinten fog stagnálni – mondta a Dellában Raskó György agrárvállalkozó, közgazdász, aki szerint már most kijelenthető, hogy az agrárium lefelé húzza a magyar gazdaság idei teljesítményét, szemben a 2023-as évvel, amikor lényegében ennek az ágazatnak volt köszönhető, hogy nem lett 2–3 százalékos a visszaesés mértéke.

A legnagyobb gondot az eső hiánya jelenti: az ország egyes területein, ahol a jobb minőségű földek vannak, január óta alig valamivel több, mint 100 milliméter esett eddig. Árpából, búzából jóval alacsonyabb termésátlagra kell számítani, mint tavaly, az Alföldön hektáronként 4–5 tonna a kilátás – jelentette ki Raskó György.

Ami pedig a finanszírozást illeti, az alapkamat csökkenésével hiába lettek alacsonyabbak a piaci hitelkamatok itthon,

a környező országok gazdálkodói e téren továbbra is előnyben vannak, mert náluk még olcsóbb a hitel.

Ez a versenyhátrány megjelenik a terményárakban is a régiónkban a rovásunkra.

Az agrárszakember szerint tartóssá vált, hogy a vásárlók a boltok közül az olcsóbbat, az élelmiszerek közül az alacsonyabb árú, gyakran gyengébb minőségű termékeket keresik, ebben szerinte az idei reálkereset-emelkedés sem hozott fordulatot. Tapasztalatai szerint azok a vevők is a diszkontokba járnak már vásárolni, akik korábban a minőségi termékeket fogyasztották. Ezzel együtt tény, hogy volumenben nőtt a kiskereskedelem idén.

Felidéztük, hogy 2022 őszén 1500 forintos kenyérárat jósolt 2023-ra, de a kilós átlagár végül 1000 forinton tetőzött. Raskó szerint ennek az oka – hasonlóan a sajtoknál – a vásárlóerő bezuhanása volt.

Az élelmiszer-inflációt nem a kormányzati intézkedések, hanem a vásárlóerő csökkenése állította meg

– mondta. Őszre csak kismértékű elmozdulást vár a statisztikákban idén tavaszra kimutatott 830 forintos átlagos kenyérárhoz képest. A búzatermés ugyan elmarad a tavalyitól, ami az árak emelkedését vetíti előre (miután az elmúlt időben kevesebb mint a felére esett a jegyzésár), de szerinte a végfogyasztói élelmiszerárak nem fognak érdemben növekedni.

A műsorban szóba került a cseresznye és a szarvasmarha-szaporító anyag exportja Kínába, amiről a napokban született államközi megállapodás. Hogy érzékeltessük a nagyságrendeket, az évi 600 tonna cseresznye, amit Magyarország évente elad külföldre, azt jelenti, hogy minden tizenötödik kínaira jutna egy szem cseresznye, ha a teljes tétel oda menne. Raskó György szerint ebből valószínűleg végül semmi nem fog megvalósulni – mint fogalmazott, ez komolytalan dolog –, mert értelmezhetetlen mennyiségről beszélünk Kína szempontjából, ugyanakkor a magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését fontosnak tartja.

A kínaiak kivitelezésében, finanszírozásában készülő itteni infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatban szkeptikus, azok szerinte nem a magyar érdekeket szolgálják.

Ezek soha meg nem térülő beruházások, ez a konstrukció nem a megfelelő irány Magyarország számára – foglalta össze véleményét. Az adásban azt is levezette, hogyan sikerült fontos pozíciókat veszítenünk a különböző kormányzati piaci beavatkozások miatt az egyik legfontosabb gabonapiacunkon, Olaszországban.

Legfrissebb epizódok
Háromharmad
Della
Első kézből
Ziccer
Buksó
Filéző
Tangó és Kes
Reklámszünet
Zöldövezet
Nincs rá szó
Szintén zenész
Kontra
Europoli
Ötkarikás szemek
Rendszerváltás30
Kilépők
Szerintem
Bárkiből valaki
Kézivezérlés
Sorozatlövő
Határsértők
Olvasói sztorik