Az európai időjárási viszonyok szempontjából kulcsfontosságú Golf-áramlat leállása egyre nagyobb valószínűséggel fenyeget már a mi életünkben is. Ez valahol 6–7 Celsius-fokkal csökkentheti az átlaghőmérsékletet, de lesznek olyan helyek is, ahol akár 20 fokkal is visszaeshet a hőmérséklet a legújabb kutatások alapján. Egyelőre azonban a felmelegedés okoz fejtörést: a szakértő szerint figyelmeztető jel az emberiség számára, hogy a földi hőmérséklet alakulását nyomon követő grafikonok skálázásába a tavalyi értékek már nem fértek bele,
a vonal elkezdett lemenni a képernyőről.
Ez még a tudósokat is kétségbe ejtette, akik nagyon bíznak benne, hogy az El Nino-jelenséggel lehet magyarázni az eseményeket, de egyelőre nincs megnyugtató válasz.
Mindazonáltal nem arról van szó, hogy holnapután – mint a népszerű mozifilmben – beáll egy új jégkorszak, vagy a Nap felperzseli a földet, de a különböző klimatikus változások felerősítik egymást. Ez pedig nem hagyja érintetlenül a gazdasági világot sem: a CEU professzora szerint a tavalyi élelmiszerár-robbanás mögött is fel lehet fedezni a klímaváltozás hatását. Mint ahogy az orosz-ukrán háborúban is van ennek nyoma, ott ráadásul közvetlen környezetkárosító hatások is jelentkeznek a harci események miatt.
Arról is beszéltünk a műsorban, hogy a manapság népszerű zöldkötvény-kibocsátások nem szolgálják mindig a jó célt, de valójában már csak ezeknek a kötvényprogramoknak lenne létjogosultságuk, az egyéb finanszírozásokat büntetniük kellene a piacoknak. Szó esik továbbá arról, hogy Európa rövidlátó módon még mindig a hagyományos utakon keresi az energiaforrások biztosítását, pedig nem szorulna importcsatornákra, ehhez azonban szemléletmódváltás kellene. Például energetikai szempontból önellátó épületek építésével, ami a klímanyereségen túl az ott élők egészségét is jobban óvná: számítások szerint öt nappal lehetne rövidebb a betegszabadságon töltött napok száma ezzel a technológiával.
