Gazdaság

Mi van, ha az oroszok már nem is akarják megépíteni a Paksi Atomerőmű új blokkjait?

Sóki Tamás / MTI
Sóki Tamás / MTI
Úgy tudjuk, a Roszatom az orosz-ukrán háború kezdete után levélben jelezte a magyar kormánynak, hogy elállna a paksi atomerőmű bővítésétől. A cég ezt cáfolja, és azt hangsúlyozza, hogy az elvégzett munkáért a kifizetés Oroszország területén történik meg a 10 milliárd eurós hitel terhére, ezért a szankciók nem befolyásolják a projektet. Valójában a szerződés felmondás nélkül is elhalhat, ha a felek nem állapodnak meg a következő időszak hitelkeretéről.

Ellehetetlenült a Paks II projekt – információink szerint ezt tudatta nemrég az orosz fél a magyar kormánnyal. Oroszországi forrásunk úgy tudja, Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezérigazgatója levélben jelezte elállási szándékukat vis maiorra hivatkozva. A nem hivatalos magyarázat úgy szól, hogy az orosz-ukrán háború árnyékában Oroszország nem szorgalmaz az Európai Unió területén befektetést, mert az ugyanúgy szankciók áldozata lehet, befagyhat, mint a bankszámlákon pihenő orosz pénzek vagy éppen az orosz jegybanki tartalék egy része. Mint ismert, a két kormány közti megállapodás alapján a 12,5 milliárd euró költségűre tervezett atomerőmű-beruházásából 10 milliárd eurót fedez orosz hitel, és a kölcsönt 2046-ig kellene visszafizetni.

Megkérdeztük Süli Jánost, a bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert és a Miniszterelnökséget is, igaz-e, hogy a Roszatom elállna a paksi atomerőmű bővítésétől, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. A Bács Zalán vezette Rosatom Central Europe Kft. viszont azonnal cáfolt:

A Paks II projekt megvalósítása az ütemterv szerint folytatódik. A Roszatom az orosz-magyar kormányközi hitelmegállapodás alapján teljes terjedelemben teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, beleértve a projekt finanszírozásának biztosítását.

Ez némi fejtörésre ad okot, hiszen a két új erőműblokk építésének finanszírozásáról kötött kormányközi megállapodás alapján az egyik oldalon az orosz állami fejlesztési és külgazdasági bank, a Vnyesekonombank (VEB), a másik oldalon pedig a magyar Államadósság Kezelő Központ áll. A Pakson elvégzett munkákról leadott minden számla összegének 20 százalékát a magyar állam állja, 80 százalékot pedig az orosz hitelből hívnak le. Az orosz bankokat sújtó szankciók, a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből történő kitiltás nyomán azonban a VEB nem tud pénzt közvetlenül utalni Magyarországra. Ám a Rosatom Central Europe Kft. válasza szerint ez nem jelenti a paksi projekt végét, ugyanis

az elvégzett munkáért a kifizetés az Oroszországi Föderáció területén történik meg a hitel terhére, ezért a szankciók jelentette korlátozások nem hatnak erre a rendszerre.

Vagyis a VEB és az államadósság-kezelő központ között közvetlen pénzmozgás nincs, a Vnyesekonombank és a Roszatom között rendezik az ügyet orosz területen. A válasz alapján

az elszámolást és a kifizetést a projekt fővállalkozója, az ASZE Rt. a magyar és más európai alvállalkozói irányában a szerződés szerinti teljes terjedelemben, az adott szerződésben szereplő valutanemben teljesíti.

A fővállalkozó ASZE Rt. az orosz Atomstroyexportot takarja, ennek magyarországi lerakata, az ASE AO Magyarországi Fióktelepe, amelyről nemrég a Sberbank magyarországi leányának bedőlése kapcsán írtunk. Az ASE azok között a méretes cégek között szerepelt, melyeknek kizárólag a Sberbanknál volt számlájuk, és tízmilliárd forintnál nagyobb éves bevételt mutattak ki.

Az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján mintegy ezer vállalkozás összesen 188 milliárd forintja nem volt biztosítva, ennyi égett el a végelszámolásra ítélt bankban. Hogy ebből mennyi pénze ragadt benn a Sberbankban az ASE-nak, arról hiába érdeklődtünk, a kérdésünket ingerülten elhárították. A paksi ipari parkban bejegyzett fióktelep mérlegéből viszont követhető, hol tartanak a paksi beruházás munkái: 2020-ban 19 milliárd forint, egy évvel korábban pedig bő 65 milliárd forint forgalmat mutattak ki.

A fővállalkozónak bizonyára rosszul jött a Sberbank végelszámolása, de arról nincs hír, hogy ez okozta volna a gondot a paksi építkezés egyik alvállalkozójánál. Az RTL Híradó riportja alapján szekszárdi munkások jelezték, hogy a paksi építkezés egyik alvállalkozójánál elbocsátások történtek, illetve késnek a fizetések. A Roszatom technikai problémára hivatkozott, de a 24.hu kérdésére hangsúlyozták, hogy ők eleget tesznek a fizetési kötelezettségeiknek, a gond nem náluk van, az alvállalkozókra pedig nincs ráhatásuk. Azt viszont nem részletezték, mi okozza a technikai problémát.

Sóki Tamás / MTI Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója és Süli János, a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter kezet fog az orosz fővállalkozó, az ASZE Mérnöki Vállalat paksi telephelyén 2019. november 5-én.

A riportban nem nevezték meg a dolgozókat elbocsátó, illetve a fizetésekkel késedelembe esett alvállalkozót, de az egyik képen felismerhető a ROIN World S.L.U. magyagyarországi fióktelepének pecsétje. A 2018-ban alapított cég anyavállalata Spanyolországban van bejegyezve, atomerőművek kivitelezésén dolgozik, és 2019-es mérlegbeszámolójából az derül ki, hogy részese Bangladesben a ruppuri, illetve a törökországi Akkayuban megkezdett atomerőmű-építéseknek is, fő megbízója az orosz Atomstroyexport. A magyarországi vállalkozás cégirataiból nem sok minden látszik, legutóbb január végén adtak be iratot a cégbíróságra, új bankszámlát nyitottak a PJSC Sovcombanknál, Oroszország egyik legnagyobb magántulajdonú bankjánál.

A Roszatom szerint tehát nincs gond, és március elején Orbán Viktor miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy Paks II mindenképpen megépül, „nincs semmi okunk arra, hogy megváltoztassuk a korábbi terveket”. Ezen az sem változtatott, hogy azóta az orosz hadsereg elfoglalta Ukrajna legnagyobb atomerőművét, és a Roszatom közreműködött annak megszállásában, erőszakkal átvették a zaporozzsjai erőmű működtetését. A finn kormány szerint ez sérti a nemzetközi jogot, ezért eláll a Roszatommal közösen tervezett, a paksihoz hasonló atomerőmű építésétől. A magyar kormány részéről ilyen aggály cikkünk megjelenéséig nem merült fel.

Az új paksi blokkok megvalósítására 2014-ben kötött megállapodásokat  keretbe foglaló,

a 10 milliárd eurós orosz állami hitelről szóló egyezség sok kapaszkodót nem is ad arra az esetre, ha valamelyik fél el akarna állni az ügylettől.

Az eszközbeszerzések, elvégzett munkák, nyújtott szolgáltatások elszámolására orosz oldalról a már említett Vnyesekonombankot, magyar oldalról pedig az Államadósság Kezelő Központot jelölték ki. A törvénybe foglalt hitelfolyósítási megállapodásban késedelmes fizetés esetére késedelmi kamatról, súlyosabb esetben a hitel felhasználhatóságának felfüggesztéséről is szó esik, de felmondásra vonatkozó kitétel nincs a passzusok között. Nincs szó benne arról sem, hogy az esetleges vitákat milyen bíróság vagy hatóság elé kell vinni, azokat egymás között kell rendezni: „A Felek a jelen Megállapodás kapcsán felmerülő vagy abból származó, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetések és tárgyalások útján rendezik.”

A megállapodás alapján éves hitelkeretet állapítanak meg, a felhasználandó hitelösszegről a költségvetési időszak előtt legalább hat hónappal meg kell egyezni. A szöveg úgy is értelmezhető, hogy nem kell felmondani a szerződést, az magától is elhalhat.

Ha ugyanis nem állapodnak meg a következő időszak hitelkeretéről, az építkezéshez nem igényelnek pénzt, vagy nem végeznek munkát, és így nem keletkezik számla, akkor sem az orosz, sem a magyar félnek nem kell fizetnie. Ugyanakkor azt sem tiltja semmi, hogy ha nem mondják fel a szerződést, nem érkezik a hitel, akkor is tovább dolgozzanak az erőműberuházáson. A magyar állam – ahogyan például az uniós támogatások esetében szokta – előfinanszírozhatja a munkálatokat.

A magyar kormányzat az orosz hitel előnyei között szokta említeni, hogy hosszú távú, a törlesztést csak 2031-ben kell megkezdeni, és korábban azzal kalkuláltak, hogy a már működő blokkok kitermelhetik a részleteket. Emellett nem a teljes, 10 milliárd eurós kölcsönre kell rendelkezésre tartási díjat fizetni, hanem csak az adott évben igényelt keretösszegre. Bármilyen kedvezők azonban a kondíciók, úgy tűnik, eddig találtak kedvezőbbet, az Orbán-kormány legalábbis élt a megállapodásban biztosított előtörlesztés lehetőségével. Az egyezség tavalyi módosításakor ott tartottunk, hogy Magyarországnak nem volt tartozása az orosz fél felé, és a Roszatomnál azt mondták, most is ez a helyzet. Vagyis kenyértörés esetén ezen a fronton nem lenne különösebb elszámolni való.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik