Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn bejelentette:
Visszaépítjük a 13. havi nyugdíjat. Ezt négy részletben tesszük meg. 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti nyugdíjat fognak kapni. És ez történik majd 2022-ben, -23-ban és -24-ben is.
Szavait úgy értelmeztük, hogy 2021 és 2024 között minden februárban egy-egy heti pluszpénzt kapnak az idősek, ami az első évben az átlagos nyugdíjas számára bő 30 ezer forintot jelenthet. A másik értelmezés szerint, amit Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is oszt, a miniszterelnök arra utalt, hogy az első évben egyheti, a következőben kétheti, majd háromheti végül 2024-ben négyheti, azaz egyhavi, 13. havi nyugdíj érkezik majd az idősekhez.
Próbáltuk kideríteni, melyik értelmezés fedi a kormány tervét, azonban a nyugdíjügyekben illetékes minisztérium eddig nem válaszolt megkeresésünkre. A legnagyobb nyugdíjas szervezeteket nem avatták be a tervezésbe, így ők sem tudják, hogyan kell értelmezni a miniszterelnök 13. havi nyugdíjra vonatkozó bejelentését. Viszont azt biztosan tudják, hogy az átlag alatti nyugdíjasoknak azonnali segítség kellene.
Ellentmondásos volt a nyilatkozat
A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozatának elnöke, Juhász László szerint sem tiszta a kép – várják az ezzel kapcsolatos rendeletet, amely még nem jelent meg. Addig csak feltételezések vannak – tette hozzá, mivel véleménye szerint a miniszterelnök bejelentése ellentmondásos volt.
- A visszaépítés kifejezés 13. havi nyugdíjra utalt, arra, hogy fokozatosan, négy év alatt évről évre több lesz a pluszpénz, és a negyedik évre megjelenik a 13. havi nyugdíj.
- Ennek ellentmondott a közlés második része, mely szerint az előkövetkezendő évek mindegyikében egyheti plusznyugdíjat fognak kapni az idősek. Ez nem vetíti előre a halmozást.
A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály szerint a „visszaépítés” egymásra rakódást jelenthet, de mivel politikai termékről van szó, nem érdemes benne racionalitást keresni. A Fidesz támogatottsága a nyugdíjasok körében jelenleg 44 százalék. Szigorúan politikai oldalról nézve miért adnának most segítséget, ha így is támogatják őket az idősek – jegyezte meg.
Egyébként pedig hogyan lehetne 2022 utánra bármit is ígérni, hiszen még nem tudjuk, ki lesz akkor a miniszterelnök, milyen lesz a parlament összetétele, mi lesz a költségvetési törvényben.
Szemfényvesztés a ma fuldoklónak azt mondani, hogy ha jövőre kijutsz a partra önerőből, akkor kapsz valami jutalmat.
Akármekkora összegről van szó, nem támogatja, hogy a kiemelkedően magas nyugdíjúaknak is folyósítsanak 13. havi nyugdíjat, mert nekik egészen biztosan nincs szükségük pluszpénzre. A KSH felmérése szerint általánosságban 178 100 forintból jó körülmények között lehet élni – emlékeztetett. Személy szerint az 500-600 ezer forint feletti nyugdíjakra nem adna se emelést, se prémiumot, se rezsiutalványt, se plusz egyheti nyugdíjat, sem 13. havit.
Ha nincs örök élet, most kell a segítség
Juhász László szerint is elfogadhatatlan, hogy a rászorulók számára csak 10 hónap múlva érkezik a segítség. Ez rossz hír a nyugdíjasoknak, és nem segít a jelenlegi válság kezelésében, ami őket is érinti. Korábban azt kérték, hogy az elszabadult infláció miatt hozzák előre a kiegészítő nyugdíjemelést, 4 százalékig. Erre nem kaptak választ, viszont a kérést a DK sajátjaként beterjesztette, amit a parlament elutasított.
Április elején pedig nyílt levélben fordultak a kormányfőhöz azonnali segítségért, kérve, hogy:
- Minden nyugdíjas, akinél az ellátás havi összege nem haladja meg a 150 ezer forintot, kapjon – lehetőség szerint még április hónapban – 50 ezer forint rendkívüli juttatást.
- Azok pedig, akik havi 100 ezer forintnál kevesebb nyugdíjban részesülnek, kapjanak kiemelt összeget.
Nem utalványban, hanem pénzben, a nyugdíjhoz kapcsolva, de nem beleépítve, mert a rendszerszintű változtatásoknak most nincs itt az ideje.
Karácsony Mihály hangsúlyozta, most vannak bajban a nyugdíjasok, és hacsak nem garantálják az örök életet is, akkor nem tudják garantálni azt sem, hogy akik most élnek, azok 2024-ben még mind élvezhetik az ígért 13. havi nyugdíjat.
Juhász László szerint több okból is kellene az azonnali nyugdíj-kiegészítés az időseknek. Egyrészt, mert ők is belekerültek a felvásárlási lázba. Ez koruk révén valamennyire kódolt, hiszen akik megélték a háborút, 56-ot, azoknál beégett, hogy ha baj van, fel kell tölteni a kamrát, és nem felejtették el, milyen, ha nincs mit enni. Emiatt túlkölthettek a nyugdíjasok, kevesebb maradt nekik, mint máskor. A másik, hogy a válság kezdete óta érezhetően megnőtt például az alapvető élelmiszerek ára, ahogy fogalmazott, lopakodó áremelkedéseket észlelni, és ez érzékenyen érinti a nyugdíjas korosztályt is.
Az alacsony nyugdíjúaknak gyors, egyszerű, azonnali segítség kell, most a válság alatt, nem jövőre.
Sok a pluszkiadás a járvány miatt
Az inflációt Karácsony Mihály is említette, mellétéve, hogy a nyugdíjemelés csak 2,8 százalékos volt. Ha őt megkérdezte volna a kormány, azt javasolta volna, hogy az alacsony, mediánnyugdíj (azaz 127 ezer forint) alatti nyugdíjasok áprilisban kapjanak 50-60 ezer forintos azonnali mentőövet.
Megemlítette, számos pluszkiadás terhelheti most a nyugdíjasokat. 600 ezer nyugdíjas él egyedül, most „bezárva”, társas kapcsolatok, és a szokásos segítség nélkül. És 1,3 millió idős igényel gondozást. Hiába az önkéntesség vagy az önkormányzati segítség, tudomásuk szerint ez sokakhoz nem jut el. Ergo a segítség nélkül lévő időseknek meg kellene tudni vásárolniuk azokat a szolgáltatásokat (például takarítás, mosás, bevásárlás), amelyek a mindennapjaikhoz szükségesek, nem beszélve a vírusveszély miatti pluszkiadásokról. Szükségük lehet a szokásos gyógyszerkiadáson túl immunerősítőkre és persze védőfelszerelésekre, hogy ha muszáj, el tudjanak menni a boltba vagy a gyógyszertárba.
Kiemelt kép: Szabó Réka /24.hu
