Úgy tűnik, önkéntes rendőrként, vagy revizorként tekint az adóhatóság a könyvelőkre. Legalábbis ez derül ki legújabb pénzmosás elleni mintaszabályzatukból. Erre mondja az adószakértő, hogy a küzdelem „nevetséges szinten” tart.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint a pénzmosás elleni küzdelem puszta bürokrácia, és ezen a NAV új mintaszabályzata sem segít.
Csináld magad
Az MKOE öt éve kéri, hogy a NAV PEII által ajánlott szabályzatban legalább említsék meg a más szolgáltató (például ügyvéd) által elvégzett azonosítást. Most a 14. oldalán fel is tűnik ez a lehetőség, azonban azt (a könyvelők szerint) szándékosan nem munkálták ki, sőt.
Azt írják, hogy mindenki dolgozza ki az eljárási lépéseket magának. Pedig a mintaszabályzat éppen ebből a célból készül. Elvileg. Az adminisztráció csökkentése tehát csupán hangzatos cél marad, valós cselekvés nincs mögötte, az egyeztetések eredménytelenek, jegyzik meg.
A november 30-i nappal jegyzett NAV-os mintaszabályzat (nyilván szintén bürokráciacsökkentés jeligére) 21 oldalas, amihez 9 oldalnyi melléklet tartozik.
Van könyvelői szabályzat, a NAV is elfogadta
Nyilvánvalóan az adóhatóság örülne, ha a könyvelők felszólítanának, követelnének és bejelentenének, ahogy azt írják, hiszen ezzel a hatóság feladatát végeznék el.
Az MKOE egyébként már 2013-ban elérhetővé tette tagjai számára azt a 2 oldalas (!) szabályzatmintát (+6 oldal kötelező melléklet), amelyet a tipikusan könyvelő és adatfeldolgozó munkatársak struktúrában működő irodákra alakítottak ki. A szabályzatot bármely MKOE tag elérheti itt.
Mindent be kéne jelenteni
A szervezet alelnökét kérdeztük, mire is gondoljunk, hogyan nézne ki az, amikor a NAV elvárása (mintaszabályzata) alapján a könyvelők felszólítanának, követelnének és bejelentenének. Ruszin Zsolt adószakértő szerint a NAV igen tágan értelmezi a Btk. pénzmosás elleni tényállását, amire persze azt mondják, ez a nemzetközi gyakorlat, de ő nem látott erre példát.
A szabálytalanságok között szerepel például a költségként nem elszámolható számlák befogadása, ami tipikus adóelkerülő magatartás, esetleg adócsalás. De nem pénzmosás. És nem is kell bejelenteni.
A könyvelőnek, ha ilyet tapasztal, akkor legfeljebb az lehet a dolga (ha a szerződésben ezt előre rögzítik), hogy felhívja az ügyfél figyelmét rá: szerinte nem elszámolható a költség. De a döntést az ügyfél hozza meg, a könyvelő pedig az átadott bizonylatok alapján könyvel. Bejelentenie tehát nem kell a szerinte nem jogos költségszámlákat, pénzmosás gyanújával meg pláne nem.
A pénzmosás ugye azt jelenti, hogy bűncselekményből (például kábítószer-kereskedelem, futtatás, fegyverkereskedelem, stb.) származó bevételt akarnak tisztára mosni, legalizálni, mondjuk egy mosodában, amely folyamatosan bevételeket regisztrál, de valójában tevékenységet nem végez, csak a pénztárgépébe üti a tételeket.
A NAV pedig megpróbálja az adócsalást, a költségvetési csalást is a pénzmosási szabályzat alapján a könyvelővel bejelentetni.
Téglaország
Az adóhatóság azt is szeretné, hogy ha az ügyfél nem ad anyagot, akkor a könyvelő írásban szólítsa fel erre, és fenyegesse meg mindenféle jogszabályi következményekkel. Nagyon kedves, de ez nem a mi dolgunk, jegyzi meg Ruszin.
Megrögzött bürokratára vall az új mintaszabályzat, tette hozzá Ruszin. Már nem magyarázza, ugyan miért akarnának minden szokatlan gazdasági eseményt bejelentetne a könyvelőkkel.
Ha jót akar az ügyfél
A november 30-án publikált NAV-os mintaszabályzat jóval szigorúbb, mint az egyébként 2013-ban beadott, és a NAV által jóváhagyott MKOE-s pénzmosás elleni szabályzatminta. Az MKOE tanácsa ezért, hogy a kis könyvelőcégek (99 százalékban ilyenekről van szó) használják tovvábra is nyugodtan a NAV által is elfogadott MKOE-es szabályzatot. (A nagy irodáknak cégen belül külön szabályzatuk van.)
Az MKOE az ügyfeleknek is megfogalmazott javaslatot: olyan könyvelővel kössenek szerződést, aki nem tesz bejelentést (feljelentést) olyasmiről, amit a törvény elő sem ír, és nem veszi át a hatóság szigorúbb szabályzatát, hogy “önkéntes rendőrként” viselkedjen.
