Keszthelyen 18 éve nem termett babér az ellenzéknek, de a vasárnapi választáson Manninger Jenő polgármestert legyőzte egy helyi egyesület, a Vártak színeiben induló jelölt. Tóth Gergely közgazdász több mint ezer szavazattal kapott többet fideszes ellenfelénél. Ez jelentős elmozdulás ahhoz képest, hogy Molnár Tibor keszthelyi ellenzéki politikus a 2022-es időközi választás előtt még azt nyilatkozta lapunknak:
Nincs most olyan, aki ki merne állni a fideszes jelölttel szemben.
Az újabb kétharmados Fidesz-siker után a polgármesteri posztért így csak a volt közlekedési államtitkár, a térség korábbi országgyűlési képviselője, Manninger szállt versenybe. A választást azért kellett kiírni, mert a 2019-ben polgármesternek megválasztott Nagy Bálint országgyűlési képviselő – egyszersmind államtitkár – lett.
Nagy a 2019-es önkormányzati választáson csupán 5 százalékponttal kapott több szavazatot, mint ellenzéki ellenfele. Most viszont nemcsak megszorongatták a fideszes jelöltet, de le is győzték – méghozzá úgy, hogy a Vártak Egyesület a nyolc egyéni választókerületből hetet megnyert, így kényelmes többsége lesz a képviselő-testületben.
Manninger Jenőtől azt kérdeztük:
- mennyire lepte meg az eredmény,
- miben látja veresége okait,
- illetve mi az, amit másképpen csinálna?
A polgármester írásban úgy válaszolt, hogy az eredmény meglepte,
mivel márciusban egy reprezentatív felmérés szerint stabilan 50 százalék felett volt itt a Fidesz és én is, de tudtam, hogy van kockázat. A korábbinál több szavazónk volt, de a magasabb részvétel itt az ellenzéknek kedvezett, s bejött az ellenzéknek a taktikája, hogy civilként állította be a polgármesterjelöltet is – habár Donáth Anna tegnap azt nyilatkozta, hogy a Momentum nyert Keszthelyen –, így megkapták az összes Fidesz elleni szavazatot, a Tisza Pártét is.
Ez a taktika Manninger szerint egy országgyűlési választáson nem működne. Az októberben búcsúzó polgármester válaszát azzal zárta, hogy a keszthelyiek „nem az elmúlt két évről szavaztak”, hanem a városban „egy Fidesz elleni lejárató kampányt folytattak, többnyire nem is önkormányzati ügyekben, amit a Tisza Párt tudott felerősíteni.”
A győztes szerint ezzel szemben az elmúlt évek az eltékozolt lehetőségekről és elhibázott beruházásokról szóltak Keszthelyen.
2,1 milliárd forintnyi fejlesztési forrásból 1,8 milliárdot kellett visszafizetni olyan nagyberuházások után, amiket nem tudott valóra váltani a fideszes városvezetés az előző ciklusban. Megszűnt, majd újraindult a szülészet a keszthelyi kórházban, de még mindig bizonytalan a jövője. A Balaton-parton számos olyan építkezés történt, amelyek súlyos környezetrombolással jártak, nincsenek tekintettel a helyiek érdekére. A Festetics-kastélyt a privatizáció réme fenyegeti. A város közben elöregszik, vegetál, nincs átfogó koncepció a Balaton kulturálisan és történetileg leggazdagabb városának a jövőjére nézve.
Tóth Gergely szerint a sikerük egyik titka az volt, hogy nem nézték, ki jobb- és ki baloldali, csak azt, hogy mi szolgálja a keszthelyiek érdekét. „A semmiből jött össze egy olyan csapat, ami a pártok felett áll, és hamar kiderült, hogy működőképes. Az ellenzék itt ciklusok óta vert erőkből áll, ez a csapat nagy részben új tagokat tudott integrálni” – fogalmazott a polgármester-választás győztese, akit öt és két éve is megkerestek, hogy induljon el polgármesterjelöltként, de nemet mondott. „Másfél éve eldöntöttem, hogy már nemcsak mérgelődni szeretnék, hanem tenni is. Még akkor is, ha meg van kötve a keze az önkormányzatoknak. Tavaly március 15-én összehívtam az összes ellenzéki párt és helyi politikában érdekelt civil egyesület képviselőjét, és elkezdtünk egyeztetni. Voltak a helyi ellenzéken belül feszültségek, de a végére ezek kisimultak. Nekem az volt a fontos, hogy egy az egy elleni verseny legyen a jelenlegi, leszerepelt városvezetés ellen, és ez végül összejött.”
Tóth a szelíd fejlődésben hisz, vagyis egyesületével nem elleneznek minden beruházást, de az ész nélküli építkezést sem támogatják, főleg az eddig érintetlen Balaton-parton, a beruházásokról pedig szeretnének előzetes társadalmi konzultációt tartani.
Az új polgármester azt mondja, nem bosszúálló alkat, nem akarja elverni a port a Fideszen, de például a Reischl Sörház és a többi korrupciógyanús beruházás esetében – melyeknél milliárdos veszteség érte a várost – segíteni fogja a hatóságok munkáját, ha erre szükség lesz. Manninger kritikájára Tóth Gergely úgy reagált: „Csak a vesztesnek kell magyarázkodnia. Érthető módon Manninger Jenő nem fogja bevallani, hogy az ellenzék győzelmében bizony a fideszes vezetésű önkormányzatnak volt a legkomolyabb szerepe, mégis csak egyszerűbb a Momentumra és Magyar Péterre hárítani a felelősséget.”
A Tisza egyelőre nem folyik a Dunántúlon. Itt a Balaton áradt meg, nem a Tisza
– fogalmazott Tóth Gergely, aki ugyanakkor figyeli Magyar tevékenységét, elment a tüntetésére is, kezet fogtak. Elismeri, hogy az állóvizet megbolygathatta Magyar, de szerinte akkor is nyertek volna, ha nem ilyen sikeres a Tisza Párt. A momentumos kapcsolatról azt mondta, hogy a stábjában dolgozott Deli Győző, akinek rengeteget köszönhet, mivel politikai újoncként nem nélkülözhette a profik segítségét. Delit önzetlen és szorgalmas munkatársnak ismerte meg, aki a Momentum európai parlamenti listájának harmadik, „teljesen esélytelen” helyén állt. Jó előre tisztázták, amennyiben a két funkció ellentétbe kerül, akkor a helyi ügyeké az elsőbbség.
A Fidesz vádaskodó, álcivilnek és pártembernek bélyegző, 10 ezer példányban terített szórólapjával szemben 11-ből 11 eljárást nyertünk meg a helyi választási bizottságnál, amely megállapította, hogy a Fidesz eljárása jogsértő, eltiltotta a pártot a további ilyen cselekménytől. Ennek ellenére még a választás után is megismételte Manninger Jenő a vádjait – természetesen következmények és szankciók nélkül
– mondta Tóth, aki hozzátette, nem akar tovább harcolni a Fidesszel. „Én csak azt szeretném, ha Keszthely ügyei rendbe jönnének, és 5–10 éven belül visszanyerné régi szép fényét, vonzerejét ez a gyönyörű, jobb sorsra érdemes város” – mondta.
Hévíz ugyan nem közvetlenül a Balaton partján fekszik, de a tótól alig 10 kilométerre található, Keszthellyel szomszédos várost nem túlzás balatoni településnek nevezni. Az egyik legmeglepőbb vereséget talán itt szenvedte el a Fidesz – bár Vértesaljai László kormánypárti jelölt szerint akadtak előjelek. A „fiatal és céltudatos” polgármesterjelölt indulását Dömötör Csaba államtitkár jelentette be áprilisban, két hónappal azután, hogy a várost 14 éve irányító Papp Gábor elárulta, az idei választáson már nem méreti meg magát. „Új energiára, megújulásra van szükség” – indokolta döntését. Az új energiát viszont nem a fideszes jelölt hozhatja el a városnak, miután a független Naszádos Péter a szavazatok 62 százalékát begyűjtve győzött vele szemben.
Vértesaljai a vereség másnapján a Facebook-oldalán a többi között arról írt, hogy
a hévíziek és keszthelyiek is (…) ítéletet mondtak. Nem véleményt, ilyen arányban ez ítélet. Arról, ami a térségünk városaiban vezetés címén működik hosszú évek óta.
Vértesaljai szerint Hévízen és környékén
- nincs kiszámítható fejlődés,
- nincs valódi térségközpont,
- nincs a települések között együttműködés,
- nincs ifjúsági koncepció,
- nincs karizmatikus, jövőbelátó vezető.
Ehelyett elbaltázott beruházásokat lát, irigységet és gőgöt, térfélen belüli térfeleket. „Térségünk az elmúlt évtizedek nagy vesztese. (…) Az elmulasztott fejlesztések stagnálásra, a megkésett koncepciók bolyongásra kárhoztatták településeinket a kiegyensúlyozott fejlődés helyett” – összegzett Vértesaljai, akit telefonon kerestünk a megfogalmazott kritikáival kapcsolatos kérdéseinkkel, de azt mondta, egyelőre nem akar nyilatkozni.
A bírálatokra Manninger Jenő reagált. „Ne szidjuk hasonló pártállású elődünket, mert az ránk is visszaüt, a Fideszben szinte soha nem bírálta egy miniszter az elődjét, legfeljebb annyit mondanak: én van, amit máshogy fogok csinálni. Az elhibázott beruházások emlegetésével a térség fideszes vezetőit, köztük Nagy Bálintot is lejáratni szintén nem csapatmunka. És tudatlanság, az ellenzék vádjait elismerni teljes amatőrség és ráadásul igaztalan” – fogalmazott a választáson alulmaradt keszthelyi polgármester, védelmébe véve a körzet országgyűlési képviselőjét is.
„Hévíz Közép-Kelet Európa Monacója, Hévíz mindenkié, nemzeti kincs” – ezt már Naszádos Péter mondja, akinek édesapja 25 évig képviselője, négy évig pedig alpolgármestere is volt a városnak. Sikerének egyik kulcsa szerinte, hogy olyan csapatot raktak össze, melyben vannak függetlenek, kormánypártiak és ellenzékiek is, de a pártpolitikával nem foglalkoznak. Úgy látja, hosszú idő után először sikerült olyan hangulatot kialakítani, melyben nem választotta el őket a nagypolitika.
Én egy független, keresztény ember vagyok, aki mindig együtt dolgozott jobb- és baloldali emberekkel. Ezt itt mindenki elfogadta
– nyilatkozta a megválasztott polgármestert, aki a kampányban azért támadtak, mert korábban Tóbiás József MSZP-elnök kommunikációs tanácsadója volt.
A közgazdász végzettségű Naszádos októberig még egy bankcsoportnál audit igazgató. Polgármesterként az egyik célja, hogy Nyugat, például Németország felé nyissanak, mert ezek a kapcsolatok teljesen leépültek a javarészt a turizmusból élő városban, de Erdéllyel is szeretnék újrakezdeni az együttműködést.
Az északi part másik végén is leváltották a választók egy fideszes polgármestert. Manninger Jenőhöz hasonlóan Fabó Péternek is csupán két évet adtak a balatonalmádiak a város vezetésére, noha a 2022-es időközi választást még a szavazatok több mint 63 százalékát megszerezve nyerte meg. (Az előző polgármester, Kepli Lajos, a Jobbik volt parlamenti képviselője az országgyűlési választás előtt három nappal lemondott a tisztségről.)
A bizalmat viszont – úgy tűnik – hamar eljátszotta Fabó, vasárnap ugyanis már csak a szavazatok 37 százalékát szerezte meg. Ezzel ugyan megelőzte a Momentum helyi jelöltjét, Szecsődi Andreát, de a két évvel ezelőtti időközin 570 szavazatot begyűjtő Bercsényi László most 2382 vokssal, a szavazatok 46,3 százalékával nyerni tudott. A képviselő-testületben is kisebbségbe kerültek a kormánypártiak, a 11 képviselőből csupán három lesz fideszes. A kudarc ellenére Fabónak így is jövedelmező volt ez az elmúlt két év – a 24.hu írta meg elsőként, hogy cége többször is nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain, miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek.
Badacsonytomajt 2002 óta vezeti Krisztin N. László papíron ugyan függetlenként, de a mostani választás előtt is Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter ajánlásával kampányolt. Ha azt nézzük, hogy az utóbbi években Krisztinnek milyen botrányai voltak, akkor nem lehet csodálkozni a vereségén. A polgármestert költségvetési csalással és okirat-hamisítással gyanúsítják a nyomozók, egy 2,4 milliárd forintos uniós támogatás felhasználása miatt került bajba, melyet vizsgált az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az adóhatóság is. Kihallgatták két ciklus teljes képviselő-testületét, beidézték és rabosították a városháza tucatnyi dolgozóját, mivel a támogatás terhére fizettek ki nekik egymillió forint körüli összegeket jutalom gyanánt. A választást végül az a Hartai Béla korábbi alpolgármester nyerte meg, akinek telekügyletével kapcsolatban szintén nyomozott a rendőrség, de végül megszüntették az eljárást.
Balatonkenesét (egy ciklus után) és Balatonlellét (hosszabb szünetet követően) viszont sikerült visszaszereznie a Fidesznek, Lellén ráadásul teljes lehet a kormánypártok öröme, mivel Felházi Miklós győzelme mellet mindhárom képviselőjelöltjük bejutott a testületbe, így a polgármesterrel többséget tudnak alkotni. Balatonkenesén bonyolultabb lesz a helyzet, mert bár a fideszes Ambrus Gábor 51 szavazattal többet szerzett ellenfelénél, Jurcsó János eddigi független polgármesternél, a képviselő-testületbe a három fideszes jelöltből csak egy jutott be.
Számos más part menti településen is gondban lehet a fideszes polgármester. Holovits Huba ugyan a negyedik ciklusát kezdheti meg Balatonföldváron, miután kihívóját, a volt MDF-frakcióvezető Herényi Károlyt 56–44 arányban maga mögé utasította, de csak két fideszes került be a hattagú testületbe, miközben a Herényi vezette Mosolygó Földvárért három helyet is megszerzett, és még egy független képviselő is bejutott. Ez új helyzet lesz a várost 2010 óta irányító Holovitsnak, miután az elmúlt öt évben a Fidesz-KDNP politikusai többséget alkottak az önkormányzatban.
Balatonbogláron hasonló a helyzet. Mészáros Miklós a szavazatok 54 százalékával maga mögé utasította ellenfelét, a független Kalász Józsefet, így megkezdheti a negyedik ciklusát, de a Fidesz-KDNP elveszítette a többségét a testületben. 2019-ben még négy kormánypárti jutott be a nyolctagú testületbe, így a polgármesterrel megvolt a többségük. Vasárnap viszont már csak két fideszes jelölt kapott ehhez elegendő szavazatot, így zömében függetlenek vesznek majd részt a testületi üléseken. A választók döntése alapján kikerült a testületből a Fidesz színeiben induló borász, Légli Ottó. Amint korábban beszámoltunk róla, közel 800 millió forintos egyedi támogatást nyert el a turisztikai ügynökségtől Balatonboglár önkormányzata a János-hegy fejlesztésére, a négy kiválasztott konzorciumi partner mindegyike a Légli család cége volt.
Fonyódon is felemás sikert aratott a Fidesz. Erdei Barnabás jelenlegi alpolgármester ugyan nagy fölénnyel nyerte meg a választást, de a testület nyolc tagjából csak kettő lesz fideszes, ami nagy visszalépés a kormánypártoknak, hiszen 2019-ben hét fideszes és csupán egy független képviselő került be. A jelenlegi polgármesternek, Hidvégi Józsefnek sem sikerült bejutnia a testületbe. Tett is ezért, a választás előtt pár nappal például az egyik polgármesterjelöltet, Németh Helgát személyeskedve azzal támadta, hogy
anyaként levizsgázott, elhagyta gyermekét, és azóta sincs kapcsolata vele, sem unokáival.
Németh a polgármester-választást ugyan elvesztette, de Hidvégivel ellentétben képviselőnek megválasztották.
Hidvéginek feltehetően az sem segített, hogy ő nyújtotta be a fonyódi Erzsébet-táborral kapcsolatos ingatlanügynek zöld utat adó előterjesztést, amelyet végül a helyiek tiltakozása után leszavaztak a fonyódi képviselők. Erre a szavazásra a polgármester már el sem ment.
A fentieken túl is születtek még érdekes eredmények a Balatonnál:
- Tihanyban Tósoki Imre 18 év városvezetés után már nem indult el a polgármester-választáson. Viszont a képviselő-testületbe szándékában állt bekerülni függetlenként, a választók azonban másképp gondolták. A négy független jelölt közül az új polgármester Kötél Balázs lesz..
- Harminc év után lesz új polgármestere Balatonfenyvesnek, miután Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke 20 szavazattal kevesebbet kapott, mint az első helyen végző Farkas Tamás.
- A nagyobb városok közül Balatonfüreden a fideszes Bóka István a hatodik ciklusát kezdheti meg, de újrázni tudott Siófokon a kormánnyal kritikus Lengyel Róbert is.
- Mindössze 8 százalékot szerzett Bartos Tibor balatonszabadi polgármesterjelölt, akiről lapunk írta meg, hogy elkobozzák a hamis érettségi bizonyítványát. A településen öt évvel ezelőtt a két polgármesterjelölt – Hosszú-Kanász Eszter és Király Kálmán – döntetlenre végzett, így meg kellett ismételni a voksolást, amit a szavazatok 57 százalékával előbbi nyert. Hosszú-Kanásszal elégedettek lehetnek a helyiek, mivel az idén már 67 százalékot szerzett, míg Királynak be kellett érnie 18,5 százalékkal.
