Mindent megtett Balatonboglár városvezetése az elmúlt hetekben, hogy helyet találjon egy olyan borturisztikai központnak, amelynek működtetése Mészáros Miklós polgármester szerint hosszú távon nem kis terhet ró majd a városra. Hogy akkor miért építik meg az interaktív látogatóközpontot? Azért, mert ez az elem is része annak a közel 800 milliós projektnek, melyből tovább fejleszthetik a Légli-birodalmat. A támogatásból ezen kívül utakat építenek, villamosítanak, megálló- és kilátópontot, kerékpáros pihenőt alakítanak ki, a konzorciumi partnerek segítségével pedig borteraszokat nyitnak. Az önkormányzat négy konzorciumi partnerrel dolgozik együtt, mind a négy a Légli család cége.
Légli Ottó egy augusztusi testületi ülésen így beszélt a projektről: „több mint 30 balatonboglári tulajdonos kap áramot, és út is épül. Kétségkívül, jól tudjuk, az MTÜ-nél van a forrás, ezért cserébe turisztikai attrakciókat kell végrehajtani”. A borturisztikai központhoz láthatóan nem az önkormányzat ragaszkodott, az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban nem is szerepel ennek megépítése. Csak hát a borteraszokon, az útépítésen és a közművesítésen kívül szükség van valamire, amit turisztikai attrakciónak lehet nevezni, ha már ezen a címen kaptak támogatást. A polgármester is azzal a felütéssel jelentette be a projektet, hogy „Balatonboglár hátországában, Kislakon egy igazi szőlőhegy lesz bemutatva úgy, hogy megmarad a táj érintetlensége, a turisták mégis látogathatják.”
Úgy tűnik azonban, hogy porszem került a gépezetbe. A problémák ott kezdődtek, hogy egy testületi ülésen nem sikerült megszavazni az eredetileg kiszemelt helyszín átminősítését. Az ugyan nem hangzott el, hogy kié a terület, az viszont igen, hogy ajándékozási szerződést kötnének a tulajdonossal. A polgármester a képviselőket arról próbálta meggyőzni, hogy szavazzák meg a terület átminősítését. Mészáros Miklós így fogalmazott:
ez a terület a városé már, csak még nem mondtuk ki.
Több képviselő ugyanakkor jelezte, hogy semmilyen részletet nem tudnak erről a projektről, például azt sem, hogy mibe kerül ez a városnak. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy ezt így felelősségteljesen nem lehet megszavazni. Majd egy másik képviselő feltette a kérdést: a téma tárgyalásakor felmerülhet-e egyik képviselőtársuk érintettsége? A felvetés Légli Ottóra vonatkozhatott.
A polgármester elmondta, hogy Légli Ottó érintettsége ugyan vitathatatlan, hiszen a képviselő cége is konzorciumi tag, de a terület nem az ő tulajdona. Mészáros szerint a szavazás egyébként is csak a helyi építési szabályzat módosítására vonatkozik, így anyagilag nem érintett senki. Majd arról beszélt, hogy
egy olyan területről van szó, ami ma még a másik konzorciumi partner tulajdonában van.
Vagyis csak kibukott, hogy a szóban forgó terület az egyik Légli testvér tulajdona. Egy előterjesztés szerint az eredeti helyszín (a 0126/3. helyrajzi számon) Légli Attila és Légli Géza tulajdona. A polgármester végül azt javasolta, hogy ne zárják ki a szavazásból Légli Ottót, de mivel négy képviselő is másképp gondolta ezt, ezért a szőlőskislaki részönkormányzat elnöke nem tudta megszavazni a terület átminősítését. Így pedig már nem volt meg a többség, ezért a döntést a polgármester szavai szerint elnapolták.
Hogy ezt követően pontosan mi történt, azt nem tudni, de az biztos, hogy Mészáros Miklós októberben már azt jelentette be, hogy „a projekt áttervezése zajlik, és különböző technikai problémák miatt arra jutottak, hogy egy kis filozófiai váltás lesz”. Értelmesebb, ha a borkultúrát közvetlen a vendégfogadó helyszínre viszik, egyúttal a vízhez közel, ezért a romokban heverő teniszszálló helyén valósul meg – mondta a polgármester. Vagyis a második terv szerint az interaktív látogatóközpont már nem a hegyen lett volna, ahol a borteraszok, hanem a tópart közelében, ahonnan kisvonatokkal vitték volna fel a borteraszokhoz a vendégeket.
Ehhez képest nemrég váratlanul egy újabb ötlettel állt elő a városvezető. November végén már arról írt egy előterjesztésben, hogy inkább a szőlőskislaki kultúrház telkén valósul majd meg a projekt, „így a pályázati támogatásból újulhat meg ez az önkormányzati intézmény és terület.” A szőlőskislaki kultúrház viszont nem a hegyen, és nem is a vízparton, hanem a 6711-es főút mellett fekszik.
A polgármester egy előterjesztésben úgy fogalmazott, hogy az épület „viszonylag közel van” a fejlesztés helyszíneihez, és „néhány kilométeres sétával” ki is lehet jutni a borteraszokhoz. Az alábbi kép szerint azért annyira nincs közel. A 6-os számmal jelzett helyszín volt ugyanis a látogatóközpont eredeti helyszíne, a bal felső sarokban látható, a térképről kilógó fekete X-szel pedig a projekt körülbelüli új helyszínét jelöltük. (A másodikként felmerült helyszín jóval messzebb, a Balaton-parton lett volna.)
A polgármester az előterjesztésében nemcsak azt ismeri el, hogy nem az ideális helyszínen építik meg a látogatóközpontot, de egyenesen arról írt, hogy a beruházás komoly terhet ró a városra:
Nyilván a János-hegy lábánál, természeti környezetben lenne legalkalmasabb a borászati kultúra bemutatása, ahonnan sétálva lehet tovább indulni a pincék, borteraszok felé. Viszont felvetődnek az épület üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos kérdések is, ami nem kis terhet ró a városra hosszú távon. Bizonytalan a látogatói létszám és ezzel a bevétel nagyságának becslése is. Ezen problémák miatt felvetődött a látogató központ-bormúzeum áthelyezése a város tulajdonában lévő kislaki kultúrház telkére, ami ellen a pályázati hatóságnak nincs kifogása.
A polgármester a november végi ülésen szavazásra is bocsátotta az új helyszínt, amit a képviselők – egy kivétellel – megszavaztak. Mészáros néhány mondatban össze is foglalta az elmúlt hetek történéseit, de az eredeti helyszínről csak annyit mondott, hogy:
ez elhamvadt.
Ekkor azt már nem említette, hogy az MTÜ-nek nincs kifogása az új tervek ellen, csak annyit mondott, hogy az új elképzeléseket majd be kell terjeszteni a támogató felé.
Kerestük a Magyar Turisztikai Ügynökséget, hogy megtudjuk, engedélyezték-e ezt a változtatást, illetve nem gondolják-e, hogy a János-hegy turisztikai attraktivitásának fejlesztése című projekt egyik fő elemének a János-hegyen lenne a helye, és nem a falu kultúrházának telkén? Az MTÜ válaszában csak annyit írt, hogy
a támogatott módosítási igényt a projekthez kapcsolódóan nem nyújtott be.
Légli Ottó is szavazott az önrészről
A polgármestert is kerestük, több kérdést is feltettünk neki az ajándékozási tervvel kapcsolatban, ahogy arról is, milyen bevétellel és milyen fenntartási és üzemeltetési költséggel számolnak éves szinten. Mészáros Miklóstól azt is megkérdeztük, nem gondolja-e, hogy a János-hegy turisztikai attraktivitásának fejlesztése című projekt egyik fő elemének, az interaktív látogatóközpontnak a János-hegyen lenne a helye, és nem a falu kultúrházának telkén.
A polgármester válaszában azt írta, hogy az interaktív látogatóközpont János-hegyi helyszínét azért vetették el, mert ehhez a helyi építési szabályzat módosítása lett volna szükséges, amelynek több hónapos, féléves procedúrája akadályozta volna a projekt sikerét, és a közművesítetlen, szántóföld jellegű területen nehezen lehetett volna megvalósítani a projektet az erre szánt keretből.
Hozzátette, hogy a kislaki kultúrház épületét amúgy is fel szeretnék újítani, erre vonatkozóan támogatási igényt nyújtottak be a Miniszterelnökséghez. „Ha itt meg tudjuk valósítani a látogatóközpontot, az jól illeszkedhet a kultúrház működéséhez, és a borteraszok kényelmes sétával elérhetők” – írta a városvezető.
December 13-án aztán egy rendkívüli ülést is tartottak, és két napirendi pont is a János-hegyi fejlesztést érintette. Ekkor már Légli Ottó is szavazott.
Az első a konzorciumi partnerek és a város önrészéről szólt. A pályázat 98 százalékos állami támogatást élvez, a maradék két százalékot osztják fel a partnerek, vagyis a Légli testvérek és az önkormányzat között. Légli Ottó mint a szőlőskislaki részönkormányzat elnöke jelezte, hogy javasolják a napirend elfogadását. A város önrésze 11 millió 325 ezer forint, a többi pedig a partnereket terheli. Így kell rögzíteni a konzorciumi szerződést – mondta a polgármester. Légli Ottó jelezte a szavazás előtt az érintettségét, de a polgármester azt javasolta, hogy ne zárják ki a képviselőt a döntésből.
A második napirendi pont a tervezésről szólt. Légli Ottó a kislaki önkormányzat vezetőjeként ezt is támogatta, a polgármester pedig ismertette, hogy a konzorciumi partnereknek és a városnak sem kell a tervezésért külön fizetnie. Ez a 38 millió forint része a pályázati támogatásnak – mondta a városvezető. Mások mellett Légli Ottó szavazatával ezt a napirendi pontot is elfogadták.
