Akad jó néhány vidéki NER-fellegvár, ahol biztosabb lábakon áll a fideszes polgármester széke, illetve a választás utáni szilárd kormánypárti többség, mint Győrben. A városban az ellenzéki megosztottság dacára sem reménytelen a helyzete a legnépszerűbb (egy csonka ellenzéki-civil „vegyeskoalíció” élén induló) kihívónak, Pintér Bencének, aki a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület (TSZVE) jelöltjeként az LMP, a Momentum, valamint a helyi MSZP támogatásával pályázik a városvezetésre. Ennek az az oka, hogy a 2019 októberében és 2020 januárjában még a Borkai-botrány árnyékában is nyerni tudó győri Fidesz jelenleg a bázis, sőt a politikai garnitúra és a holdudvar szintjén is megosztottabb, mint valaha.
Elemzésünkben végigvesszük a Dézsi Csaba András polgármester által elkövetett hibákat, amelyek oda vezettek, hogy Borkai Zsolt visszatért a politikába, az ellenzéknek pedig – amelyet 2019-ben árulás szakított szét, később pedig új törésvonalak tettek megosztottá – mégis sikerült az, ami 2020 januárjában nem: Pintér személyében egy olyan outsider civil jelöltet találtak, aki megverheti, de legalábbis megszorongathatja Dézsit.
Amikor Dézsi Csaba András 2020 januárjában megnyerte az időközi polgármester-választást, az jóval nagyobb fölénnyel sikerült neki, mint a szexbotrány miatt a győzelme dacára is lemondásra kényszerülő Borkai Zsoltnak. Egy korábbi riportunkban megszólalók szerint Borkai eleve csak azért tudott felülkerekedni, mert a 2019-es győri önkormányzati választáson induló ellenzéki összefogásban árulás történt. Dézsi sikerének kulcsa viszont az lehetett, hogy a kampányában sikerül rácáfolnia az akkori összellenzéki kihívója, a szocialista Pollreisz Balázs jachtos szexbotrányt kommentáló kijelentésére, miszerint „nincs két Fidesz.” Mi több, győzelme után Dézsi még azt is kijelentette: csak mostantól, az ő megválasztásával lett igazán fideszes városvezetés Győrben. Hangsúlyozta: míg ő 1993 óta fideszes, Borkai csak sokkal később, már polgármesterként lépett be a kormánypártba. A kampány tehát akkor arról szólt, hogy van két Fidesz, hogy Borkai és Dézsi nem ugyanaz a Fidesz, s utóbbi képviseli a jobb, az „igazi” Fideszt.
Ellenzéki fohász: legyen két Fidesz!
Jelenleg viszont ironikus módon pont az lehet Dézsi veszte, ha az emberek ma is elhiszik, hogy van két Fidesz. Ennek a hitnek a kialakításáért a Pintér Bence vezette „csonka” (a DK és a Jobbik nélküli) ellenzéki-civil koalíció is sokat tett, amikor a kampányában azt hirdette: Dézsi és Borkai ugyanazon korszaknak a két arca. Ami oda is vezethet, hogy a „hivatalos” Fideszből kiábránduló, az ellenzékre viszont semmiképpen nem szavazó réteg úgy véli: szemben 2020 januárjával, most nem Dézsi, hanem Borkai a „jobb fej.” Így megfordulna az a felállás, amely Dézsit hatalomra segítette. Ez a forgatókönyv a megosztott győri ellenzék két jelöltje közül (a mérések alapján a DK-s Glázer Tímeánál népszerűbb) Pintér Bencének akár előnyös is lehet.
Több esélyes jelölt is rendelt mérést. Ezeket ugyan nem hozták nyilvánosságra, de értesüléseink szerint
- Dézsit valamivel 30 százalék fölötti,
- Pintért pedig 30 százalék alatti támogatottságúnak mérték,
- Borkai és Glázer pedig egyaránt a 10 százalék körüli, illetve valamivel afölötti tartományban helyezkedik el.
Korábban, április 23-án hozták nyilvánosságra a Pintér Bencét támogató LMP által rendelt, a Pulzus által készített kutatást, amely Dézsit 28, Pintért 19, Glázert 12, Borkait pedig 10 százalékra mérte. Forrásaink szerint ez azóta annyit változott, hogy Dézsi és Pintér között csökkent a különbség, Borkai és Glázer pedig helyet cserélt, sőt a volt fideszes polgármester a 15 százalékhoz közelít. Vagyis ha Glázer támogatóinak egy része átszavazna Pintérre, az ellenzék akár „vihetné” is a győri városházát. Az is kérdés, hogy miként hat a Glázert jelölő DK-t, valamint a Dézsit és Borkait egyaránt kritizáló, Pintért viszont meg sem említő Magyar Péter tömegeket vonzó június 5-i győri szereplése a helyi választókra?
Hogy lett a 2006 óta fideszes fellegvárnak számító Győr (legalábbis a mérések alapján) akár még nyerhető is az ellenzéknek? Dézsi Csaba András 2020 elején bizonyos értelemben nagyon hasonló szituációban találta magát, mint Borkai az első győzelme után, 2006 őszén. Miután az olimpiai bajnok tornász pártonkívüli, Fidesz által támogatott jelöltként nyerte el a polgármesterséget, hamar szembekerült az őt jelölő helyi fideszes pártelittel. Ez a küzdelem a 2002-ben még fideszes polgármesterjelöltként, aztán pedig a helyi Fidesz-KDNP-frakció vezetőjeként a legbefolyásosabb győri fideszesnek számító Dézsi totális vereségével végződött. Ironikus módon az 1994-től önkormányzati képviselő Dézsi jelentősebb pozíciókat töltött be Balogh József MSZP-s polgármester alatt (akivel szemben a 2002-es önkormányzati választáson jelöltként alulmaradt), mint a Borkai-érában. Az MSZP-s városvezető idején először (1998-tól 2002-ig) alpolgármester volt, utána pedig a frakcióvezetés mellett 2002 és 2006 között az önkormányzat egészségügyi tanácsnoka. A 2006-os választásokat követően viszont Dézsi hivatalos életrajzában egyetlen győri önkormányzati tisztség szerepel: a városstratégiai bizottság elnöki posztja – ám onnan is távozott 2008 márciusában.
Félelem és reszketés a győri városházán
Ahogy Borkai magányosnak érezhette magát a győri városházán az MSZP-s elődje által otthagyott apparátustól és a neki diktálni akaró helyi fideszes pártelittől körülvéve, Dézsi ugyanígy elszigeteltnek gondolhatta magát a 2020-as győzelme után. Mivel Borkai a Dézsi Csaba András háttérbe szorulása utáni évtizedben „beépítkezte” magát a Fideszbe, így Dézsi már egy teljesen más városházi ökoszisztéma csúcsára került. Ennek nyomán aztán komoly tisztogatás, illetve fluktuáció következett: Dézsi hivatalba lépése után távozott a jegyző, az aljegyző, a főépítész, az önkormányzat könyvvizsgálója, a hivatal több (fő)osztályvezetője, az önkormányzati média vezérigazgatója, a legtöbb önkormányzati cég és intézmény csúcsvezetője.
Megvált pozíciójától Fekete Dávid alpolgármester, illetve Borsi Róbert, a kormánypárti frakció addigi vezetője. Tavaly decemberben a másik, szintén még a Borkai-korszakban pozícióba került győri alpolgármester, Radnóti Ákos is távozott. Ennek pontos okát máig nem tudni: Radnóti azok után állt fel székéből, hogy már tavaly október óta keringtek hírek arról: le fog mondani, illetve egy vele szembeni feljelentésről is pletykáltak Győrben. Radnóti végül egy 2023. december 15-én benyújtott, majd december 18-án bejelentett nyilatkozatában mondott le. A két dátum között, december 16-án Hajtó Péter, a Fidesz-frakcióból kizárt (és Borkai egyesületével induló) önkormányzati képviselő arról posztolt: a város egyik alpolgármestere erőszakos bűncselekménnyel hozható összefüggésbe, és zsarolhatóvá vált. Mint azóta kiderült: a radarról teljesen eltűnt Radnóti Ákost képviselőként sem jelölték újra.
Látható tehát, hogy a városházán nagy volt a jövés-menés. A 15 tagú Fidesz-frakcióból hét képviselő nem indult újra 2024-ben. Emellett a Dézsi által kinevezett új önkormányzati tisztviselők, cégvezetők közül is volt, aki távozott: így például Gyimóthy Ákos főépítész vagy az önkormányzat médiacégét, a GyőrPluszt vezető Knézy Jenő. Dézsi nyíltan beszélt arról, hogy a változások a helyi Fideszt is érintették.
Ha megvizsgálja azt, hogy a személyi állományban milyen változások történtek az elmúlt időszakban a városházán, akkor olyan Fidesz-tagokat is fog találni, akik fél éve még itt dolgoztak, de már nem dolgoznak itt
– nyilatkozta 2020 nyarán. Emellett Dézsi később sem sokallta, inkább kevesellte a tisztogatás mértékét.
Egy már összeszokott szervezeti rendszert örököltem, és bár úgy tűnhetett, hogy határozott, mások véleménye szerint jelentős mértékű átalakításba kezdtem, így utólag azt mondom, teljesen át kellett volna szerveznem már az elejétől fogva az egész hivatalt. Sajnos sokáig bíztam azokban is, akik nem mindig a közös érdekeket szolgálták
– mondta 2022 novemberében. Idén áprilisban pedig arról beszélt egy rendezvényen, hogy amikor átvette az önkormányzatot, néhány ott dolgozó emberről kiderült: valójában magáncégek lobbistáiként tevékenykedtek. Dézsi Csaba András elmondta: az egyik cégvezető el is dicsekedett neki, hogy egy bizonyos városházi dolgozó valójában neki dolgozik. A polgármester ezután kirúgta az érintett dolgozókat.
A fenti tisztogatás, a győri önkormányzaton és a helyi Fideszen belüli sérelmek valószínűleg érdemben hozzájárultak Borkai visszatéréséhez. Amikor a korábbi polgármester a Győri Atlétikai Klub (GYAC) elnökévé választásával, illetve polgármester-jelöltségének bejelentésével ismét bekapcsolódott a helyi közéletbe, sokan ezt csak átmenetinek gondolták. Volt, aki szerint a Fidesz, a NER soha nem fogja megengedni, hogy Borkai ellenük induljon – zsarolással, fenyegetéssel vagy más úton el fogják érni, hogy ne tehesse. Ez a jóslat nem jött be.
A 24.hu győri tudósítójához korábban jutott el olyan információ, hogy felülről helytelenítették, túl drasztikusnak gondolták a Dézsi által véghezvinni kívánt személycseréket. A polgármesterként és kardiológus osztályvezető főorvosként is dolgozó Dézsi Csaba András a ciklusa elején folyamatosan próbálta hozni az akár saját párttársainak és kormányának is odamondogató, laza, vagány fenegyereket. „Bármikor megmondhatom a véleményem a fociról, semmiféle következménye nem lesz” – válaszolta, amikor győzelme után fél évvel arról faggatta e cikk írója: nem tartja-e rizikósnak, hogy fideszes politikusként nem többet, hanem kevesebbet fordít helyi szinten a labdarúgásra.
Dézsi épp a 24.hu-nak mondta el 2021. áprilisi interjújában, hogy „a párton belül még senki nem tette szóvá, hogy miért mondom el a véleményemet.” Hozzátette: „Egyébként eddig még egyetlen polgármesteri döntésembe sem szóltak bele: nem kértek és nem is kritizáltak semmit.” A Magyar Narancsban pedig így fogalmazott: „Ellenzéki lapoknak még gyakrabban is nyilatkozom, mint kormánypártiaknak.” Az Indexnek pedig egyenesen arról beszélt 2020 szeptemberében:
Hír- és vitaműsorokat például kizárólag ATV- és RTL Klub-csatornákon nézek, mert minek hallgassak olyan médiát, ahol nagyjából azt mondják, amit amúgy is gondolok. A világnézetemről pontosan tudom, hogy teljesen stabil, nincs szükségem a megerősítésre. A másik oldal érvelését ellenben érdeklődéssel figyelem.
Bár az elején Dézsi látszólag nyugodtan kibeszélhetett a kórusból, az idő előrehaladtával ő is elkezdett egyre inkább hagyományos fideszes politikusként viselkedni. Hogy ennek oka a „felülről érkező nyomás” lehetett-e, vagy Dézsi saját elhatározásából fakadt, teljes biztonsággal nem eldönthető.
Képzeld el, hogy ezt Gyurcsány csinálja!
A változás egyik első jele az volt, amikor az önkormányzati GyőrPlusz Rádiónak adott interjújában Dézsi olyan élesen kritizálta az egészségügyi reformot, hogy utóbb kénytelen volt leszedetni a rádió honlapjáról az adást azzal az indokkal, hogy
nem akartam, hogy az ellenzék a saját hangommal kampánycélokra használja fel a szavaimat.
Képzeljük csak el, mi lett volna, ha Gyurcsány Ferenc ugyanezzel az indokkal leszedette volna a közrádió honlapjáról az őszödi beszédet! Ekkoriban kezdett valami megváltozni. 2021 februárjában a polgármester még adott interjút a vele szemben kritikus Ugytudjuk.hu hírportálnak. (Az egyik interjúkészítő Pintér Bence, a TSZVE jelenlegi polgármesterjelöltje, a másik e cikk írója volt.) 2021 októberében viszont, amikor ugyanezen portál képviseletében próbálta a szerző kérdezni, Dézsi már azt mondta: „csak újságnak” válaszol. (Ebből következően szerinte az Ugytudjuk.hu már nem az.) De később a 24.hu, az ország egyik legolvasottabb hírportálja számára is hiába próbáltunk sorozatosan interjút kérni Dézsitől.
A győri polgármesternek a párton belüli kritikusai szemére vethetik: nem elég, hogy a túl drasztikus személycserék miatt „sértett elemeket” a Fideszre szabadította, ugyanígy önmaga építette fel a másik kihívóját azzal, hogy Pintér Bencéből közellenséget igyekezett csinálni a helyi nyilvánosságban. Ezzel meg is oldotta a helyi ellenzék egyik legnagyobb problémáját, melyet az MSZP-s Pollreisz Balázs (a 2020. januári időközi polgármester-választáson Dézsi kihívója) akkor el is mondott. Mégpedig azt, hogy korábban hiába próbáltak találni egy pártpolitikán túli civil polgármesterjelölet, senki nem merte vállalni. Ha Dézsi nem foglalkozik annyit Pintér Bence személyével, akkor a helyi ellenzék talán megint arra kényszerült volna, hogy kizárólag a pártpolitikusok közül „válogasson.”
Az elhibázott városvezetői, politikusi döntések oka lehetett a világhelyzet is, mely idehaza fokozottan gyengítette a döntéshozók feletti (akár saját pártjuk, frakciójuk általi) kontrollt. Az amúgy is centralizált NER-ben további központosítást jelentett, hogy a rendkívüli jogrend a koronavírus idején a testületek helyett a polgármesterekre ruházta át a határozathozatalt. Ez kapóra jött a még Borkai által összeállított közgyűlési többséggel és az általuk kinevezett apparátussal elégedetlen Dézsinek.
Túl nagyot álmodott
Pont a koronavírus első szakaszában jött az új polgármester ötlete, amellyel szimbolikus és gyakorlati értelemben is le akart számolni elődje örökségével, egyben valami nagy saját művet teremteni. Mégpedig hogy a Győri Nemzeti Színház felújítása helyett legyen egy új városrész, a kulturális negyed. Eszerint korábbi Rába-gyár a Mosoni-Duna partja melletti területére nem csupán a színház költözne át a belvárosból, hanem a Vaskakas Bábszínház, a Győri Balett, a Richter Teremben lévő filharmonikus zenekar, valamint a korábbi Ifjúsági Ház is. Lenne még közlekedési múzeum, hajókikötő, továbbá irodaházakat és szállodát terveztek az új városrészbe. Továbbá hajózható csatornát, így alakítva ki egy mesterséges szigetet.
A két terv nehezen vethető össze, az utóbbit leginkább (de nem kizárólag) az ára miatt érték bírálatok. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta a 2022-es parlamenti választás utáni, áprilisi Kormányinfón:
Vannak olyan vélemények, hogy az elképzelés olyan mértékben grandiózus, hogy még Budapestnek is sok lenne. (…) A tervek és a racionalitás viszonyáról vannak még viták.
Akkori áron 40 milliárd forintba került volna a színház, az alá tervezett mélygarázs, és a körülötte lévő tér megújítása. Önmagában (a mélygarázs és a tér nélkül) a színházfelújítás eredetileg 9 milliárd forint lett volna. Ehhez képest lenne a kulturális negyed 600 milliárd forint.
Egy olyan időszakban, amikor ennél sokkal kisebb győri beruházásokat (így a 33 milliárdos új Mosoni Duna-híd építését és a Lukács Sándor Szakképző Intézet 2 milliárdos felújítását) is lefújtak. Arról nem is beszélve, hogy olyan, Dézsi által is fontosnak tartott projektek sem indultak el, mint a belváros felújítása, az intermodális közlekedési csomópont vagy a vasútállomás rendbe tétele. Az ügyben írt riportban megszólaló bennfentes szakmai forrás a színházfelújítás ügyében „nem tartja jó döntésnek, hogy Dézsi Csaba András úgy vetette el a beruházást, hogy azt érdemben megversenyeztette volna.”
Felmerült ugyanakkor, hogy jöhet Győrbe egy nagyberuházás – ami viszont Dézsinek inkább fejfájást okozott. Egy akkugyár esetleges, jövőbeli, az ipari park bővítésének részeként történő betelepülése. Dézsinek politikailag aligha jött jól az emiatti tiltakozáshullám – ennek következtében sanszos, hogy a Fidesz elveszítheti Győrszentiván városrészt. A magát környezetvédőként emlegető, az önkormányzat környezetvédelmi bizottságát újból létrehozó politikusnak ez nyilván okozott imázsgondokat. Megint csak keveset tudni Dézsi és a pártközpont, illetve a miniszterelnök viszonyáról. Felülről oktrojálták az akkugyár lehetőségét? Mennyire vonták be a döntés-előkészítésbe? Mikor vetették el (elvetették-e egyáltalán) a győri akkugyárat? Valójában mennyi a kezdetben odamondogatós, aztán a pártjával szemben szájkosarat magára tévő Dézsi tényleges, háttérbeli mozgástere?
Bizonyítatlan bántalmazásvád
E cikk megjelenéséig Dézsi Csaba Andráson nem tudtak úgy fogást találni, mint Borkai Zsolton 2019-ben (tegyük hozzá: a Borkain megtalált fogás sem volt elég ahhoz, hogy vereséget szenvedjen a választáson.) A fogáskeresések egyike volt a soha nem bizonyított bántalmazási vád, a feleségével szembeni állítólagos tettlegesség, illetve a szállongó pletykák alapján erről készült, de soha elő nem került videó. Dézsi ebben az ügyben preventív módon elébe ment a dolognak: feleségével a bántalmazás vádját nem említve közösen nyilatkoztak – alighanem így próbálva cáfolni az erről keringő híreket. Az ő verziójuk szerint annyit történt, hogy Dézsi felesége rosszul lett, és a férje kivitte a helyiségből..
Hasonló „preventív csapás” volt, amikor a győri polgármester 2020 novemberében úgy nyilatkozott: főorvosként természetesen van, akitől elfogad hálapénzt, mert még nem tiltja a törvény, és a kezdetektől adózik is utána.” Ugyanakkor Dézsi elmondta: azt is tudja, hogy megrendelésre valaki le is fotózta ezt. Arra számított, hogy ezzel megpróbálják majd megzsarolni – ám ilyen fotó sem került elő.
Ez a téma átvezethet bennünket Dézsi Csaba András vagyonosodásához, amit ő a lentebbiek alapján cseppet sem szégyell „Nem arra szolgál mindez, hogy jómódú ember legyek, mert én már jómódú vagyok” – mondta a már idézett Index-interjúban, hozzátéve: „orvosként felépítettem a szívcentrumot, egyetemi tanárként oktatok, és mellette sikeres vállalkozó is lettem.”
Vajon mi az oka, hogy egy városvezető, aki szinte éjjel-nappal a Facebookon lóg, az internetes jelenlét a lételeme, a vagyonára vonatkozó adatokat csak személyesen megtekinthető formában, papíralapon teszi közzé? – adja magát a kérdés. Hosszú összeállításban mutattuk be 2022 februárjában, milyen szívós küzdelmet folytattunk, hogy az önkormányzat végül hajlandó legyen elektronikusan is közzétenni a vagyonnyilatkozatokat. Ezek a tapasztalatok viszont arról győzhetnek meg:
Ez korábban is így volt. 2014. december 13-án Politikusok vagyonleltára címmel a Kisalföld közölt riportot. „Állandó kérdéssort készítettünk a formális vagyonnyilatkozatok helyett, ezekre kértünk választ a megye legnagyobb városainak elöljáróitól” – írták. Mint kiderült, Dézsi Csaba András „a jobboldali frakció egyetlen tagja volt, aki nemet mondott a Kisalföld által összeállított kérdéssorra. Azt mondta, ő más kérdéseket tart az életben fontosnak, de a vagyonával kapcsolatos összes adatot megtaláljuk a vagyonnyilatkozatában.”
Ugyanakkor valószínű: ha Dézsi vasárnap megbukna (vagy meggyengülne) az nem a fenti spekulációk miatt történne. Sokkal inkább azért, mert az elődje örökségének (valamint az azzal folytatott harcnak) a foglya maradt. Beruházás jóformán csak az valósult meg, amit még Borkai idejében indítottak el. A városházi tisztogatás pedig bumerángként akár komoly politikai sebet is okozhat Dézsinek. Másrészt persze a Borkai-korszak viselt dolgaival indokolt elbocsátássorozat önmagában nem teszi szimpatikusabbá Dézsit a Borkai teljesítményét kritikusan megítélők között. Amikor konkrét nevekre, az ügyek tényleges vizsgálatára kérdezünk rá, nem kapunk érdemi feleletet, és a Borkai által kötött titkos, az ellenzék és Dézsi által egyaránt rossznak tartott Audi-szerződés sem került nyilvánosságra vagy módosították Dézsi alatt. Arra viszont jó ez a drasztikus kirúgáshullám, hogy megalapozzon egy sérelmekből fakadó revansvágyat a Fidesz-holdudvarban. Többen feltételezték, hogy ezt a sérelmi rizikót próbálják (netán felsőbb utasításra) fenyegetés, zsarolás helyett úgy kezelni, hogy Borkainak „jobb a békesség” alapon valamilyen „sportállást”, megbízást, előnyös üzletet kínálnak. Egyesek ilyen titkos gesztusnak vélték a GYAC-elnökséget, vagy azt, amikor egy olyan céget, amely a Borkai korábbi bizalmasa, Rákosfalvy Zoltán, a Borkai köréhez sorolt Somogyi János vállalkozó és a polgármesterváltás után távozó múzeumigazgató, Grászli Bernadett érdekeltsége, 700 millió forintért vásárolt meg az önkormányzat.
Ami a válságkezelést illeti, a szerző Magyar Narancsban feltett kérdésére, miszerint hogyan vélekedik az elmaradt beruházásokról, a polgármester azt felelte:
Nem kudarcnak érzem, hanem sokkal inkább egy tőlem független gazdasági válsághelyzetnek. Olyan időben vettem át a város vezetését, amikor egyik napról a másikra leállt a világ, kiürültek az utcák. Minden harmadik, Covid-fertőzéssel kórházba került ember meghalt. Aztán amikor a kilábalás után újraterveztünk, jött az energiaválság, és próbáljuk úgy működtetni a várost, hogy egyensúlyban tartsuk a költségvetésünket, és lehetőleg élhető maradjon Győr.
A szavazók ugyanakkor könnyedén fogást találhatnak Dézsin, ha magukévá teszik azt a Pollreisz Balázs által megfogalmazott ellenzéki kritikát, miszerint az energiaválság Győrben „nem 2022 februárja után, az orosz-ukrán háború következtében alakult ki, hiába állítja ezt a városvezetés. Hanem 2021 decemberétől, amikor Győr felmondta a gázszolgáltatási szerződést. Aztán egy évbe telt, mikor hosszas jogi eljárás után sikerült megállapodni a céggel. Nekünk már jóval a háború kitörése előtt is piaci áron kellett venni a gázt. Ez a jelenlegi városvezetés felelőssége.”
Dézsi Csaba András továbbra is a vasárnapi voksolás legfőbb esélyese. Ám annak is nagy a valószínűsége, hogy győzelme esetén egy lecsökkent Fidesz-többséggel, egy gyökeresen átalakuló közgyűléssel (kell majd Győrt irányítania egy várhatóan megszorításokkal teli időszakban.
A szerző a 24.hu győri tudósítója, korábban az Ugytudjuk.hu győri újságíró-szerkesztőjeként dolgozott.
