Három nappal a Műegyetem előtti ellenzéki nagygyűlés után, március 18-án elnökségi ülést tartott Márki-Zay Péter mozgalma. A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) operatív vezetője, Vékás Sándor – a birtokunkba került jegyzőkönyv szerint – arról tájékoztatta a vezetőséget, hogy keretszerződést kötöttek a bécsi székhelyű Datadat GmbH-val kommunikációs kampány- és rendezvényszervezés, kommunikációs tanácsadás, adatbázis-építés, illetve közösségi média alapú kampányszervezés ellátása tárgyában.
Vékás érdeklődésünkre a szerződés végösszegét nem tudta megmondani, de bőven százmilliós nagyságrendről beszélt.
Mindent csinált a Datadat, több száz számláról beszélünk, rengeteg megbízást kaptak
– mondta a 24.hu-nak.
A Datadat-csoport kulcsfontosságú szereplő volt az ellenzéki kampányban, ezt Márki-Zay Péter is megerősítette. Szigetvári Viktor például – aki az említett bécsi cég társtulajdonosa – ott ült a reggeli vezetői értekezleteken. Márki-Zay szerint természetes, hogy a Datadat az ellenzéki kampány szerves része lett, hiszen a cég szinte az összes párttal dolgozott már együtt 2022 előtt. (Szigetvári nem kívánt a kampánnyal kapcsolatban nyilatkozni.)
A Datadat – ezt már a kampánycsapat egyik tagja mondja – egyfajta ügynökségként működött az ellenzéki kampányon belül. „Hozzájuk fordultunk, ha kellett egy videó, Facebook-kampány, ők pedig megcsinálták, legyártották, leszállították.” A Datadat dolgozott egyes jelölteknek is, de arra is akadt példa, hogy a miniszterelnök-jelölt ebédjét ők fizették ki – igaz, ez már a Datadat magyar „része” volt, amelynek tulajdonosa, cégén keresztül, Bajnai Gordon korábbi kormányfő is.
Amerikai tulajdonos a demokraták közeléből
A Datadatot rendre magyar szereplőkkel hozzák összefüggésben, de a bécsi cégnek (amely az ellenzéki kampányra szerződött) két vállalkozás a tulajdonosa. A kisebbségi (az AVSF GmbH) a volt Együtt-elnök Szigetvári Viktoré és Ficsor Ádámé, aki korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, a Bajnai-kormányban pedig a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter volt. A többségi tulajdonrész pedig a Higher Ground Labs Fund III LP-é, amely az amerikai Demokrata Párthoz köthető.
Ezért hoznak létre online platformokat, és folytatnak netes kampányokat, illetve más tevékenységeket. A szervezet vezetői Betsy Hoover, Andrew McLaughlin és Shomik Dutta, akik Barack Obama korábbi amerikai elnök közvetlen közelében dolgoztak mind a 2008-as, mind a 2012-es elnökválasztási kampányban. Azt, hogy ki biztosította számára az induláskor az egymillió dolláros alapot, a szervezet nem árulta el, írta korábban a Vox.
A 24.hu megpróbálta kideríteni, kik lehetnek a big datára specializálódott szervezet mögött álló cég végső tulajdonosai, akik a kampány meghatározói lettek az ellenzéki oldalon, ám falakba ütköztünk. A Higher Ground Labs Fund III LP fő részvényese ugyanis egy olyan, az offshore-paradicsomnak számító Delaware államban bejegyzett cég, amelynek adatai nem nyilvánosak, miután az itt bejegyzett kft.-knél nem kell leadni éves jelentést, és nem kell megadni a tényleges tulajdonosok vagy a céget irányító személyek nevét és elérhetőségét sem. A Higher Ground Labs Fund III LP egyik kapcsolattartója a korábban említett Shomik Dutta, akinek honlapján az olvasható, hogy indulása óta a Higher Lab összesen 15 millió dollárt invesztált különböző startupokba, amelyek a demokraták kampányát támogatták. Ugyanakkor láthatóan tevékenységük ma már nem korlátozódik az amerikai kontinensre.
Rejtély, hogy kik adták a pénzt
Az ellenzéki kampány amerikai vonulatáról szóló történet időben és térben is meglehetősen szerteágazó. Kezdjük a pénzzel! A tengerentúli szál ugyanis nemcsak a kampányban volt fontos az ellenzéki oldalon, de a források előteremtésénél is.
A kampány sarokköveiről Márki-Zay Péter a következőket mondta a 24.hu-nak:
- az ellenzéki kampány összköltsége 3,5 milliárd forint körül mozgott,
- ebből a hat párt 1–1,2 milliárd forintot fedezett összesen. Ez az összeg volt az, amit a közös lista, illetve az egyéni jelöltek után kaptak a szervezetek állami támogatásként.
- A Mindenki Magyarországa a fennmaradó összeget biztosította, azaz mintegy 2,2–2,4 milliárd forintot.
- Az utóbbi tétel több forrásból jött össze, nagyobb és egészen kis mikroadományok is érkeztek.
- És volt az MMM-nek küldött 1,8 milliárd forint, ami az Action for Democracy (AFD) nevű, az idén februárban alakult szervezettől érkezett.
Ez a szervezet egyelőre nem szerepel az amerikai állami adatbázisban, amit a lassú átfutással indokoltak, és nyilvántartási számukat, valamint a chicagói címüket elküldték a 24.hu-nak. Az AFD kulcsfontosságú a történetben, és bár nyilatkozatukban cáfolták, hogy az ellenzék kampányát finanszírozták volna, a fenti számokból látszik: ezen összeg nélkül Márki-Zayék nem tudtak volna ilyen kampányt finanszírozni, lévén hogy az MMM első éves költségvetése összesen 2,5 milliárd forint volt – ebből tett ki az AFD-től érkezett összeg 1,8 milliárdot.
De más ponton is kérdéseket vet fel az AFD védekezése, miszerint nem volt közük az ellenzék kampányához. A szervezet magyar vezetője, Korányi Dávid korábban elismerte, hogy a magyarországi választás inspirálta a szervezet megalakítását, a működésük kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy a „demokratikus erőket próbáljuk erősíteni csatatérállamok, köztük Magyarország választásain”. Azaz márciusban még kifejezetten a választásokra fókuszáló szervezetként határozta meg az AFD-t annak ügyvezetője.
Azt viszont nem tudni, hogy a részben az április 3-ai választás előtt, részben utána küldött összegek honnan származnak, azaz kik adományoztak az AFD-nek, a szervezet csak azt árulta el, hogy külföldön élő magyar állampolgároktól van a pénz.
De hogy a hazai ellenzék szempontjából egyre meghatározóbb amerikai szálat megértsük, 2018-ra kell visszaugranunk.
A tengerentúli kapcsolat
A történet ugyanis úgy kezdődik, hogy Orbán Viktor harmadik kétharmados sikere után több ismert vagy kevésbé ismert korábbi baloldali politikus, illetve háttérember fejében megfogalmazódott az igény, hogy fel kellene frissíteni a hazai ellenzéket mind szellemi, mind technológiai, mind anyagi értelemben – enélkül ugyanis Orbán leválthatatlan.
Ehhez a körhöz sorolja több ellenzéki forrásunk a Datadat-csoport tulajdonosait, így Bajnai Gordont, Ficsor Ádámot, az Együtt 2018-as megsemmisülése után a politika első vonalából távozó (korábban az MSZP kampányain, valamint Gyurcsány és Bajnai mellett is dolgozó) Szigetvári Viktort, illetve Dessewffy Tibor szociológust, a Demos Alapítvány volt vezetőjét. Bajnai egyébként az EBIT Consulting nevű cégén keresztül évek óta tulajdonos a Datadat Professional, a Datadat Research, illetve a Datadat HR nevű magyarországi cégekben.
Forrásaink szerint Bajnainak komoly üzleti és politikai kapcsolati tőkéje van Nyugaton, és ezt képes mozgósítani annak érdekében, hogy – mint egy ellenzéki politikus fogalmazott lapunknak – „Magyarországon jó irányba menjenek a dolgok”. A Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítvány anno egy demokratákhoz köthető agytröszt, a Center for American Progress (CAP) 100 millió forintos támogatását is élvezte. A tengerentúli kapcsolat most cégszerűen a bécsi Datadatban realizálódott.
A volt miniszterelnök ugyanakkor határozottan cáfolta a 24.hu-nak, hogy afféle nemzetközi „pénzfelhajtói” szerepet töltött volna be az ellenzéki kampányban.
Nem foglalkozom forrásteremtéssel, forrásközvetítéssel politikai pártok, szereplők számára sem bel-, sem külföldön. Megtakarításaimból nyilvános mikrofinanszírozási csatornákon keresztül – összességében néhány millió forintnyi – személyes adománnyal támogattam egyes ellenzéki jelöltek kampányát
– közölte lapunkkal, önkritikusan megjegyezve, hogy „az eredmények ismeretében e támogatások hatásfoka meglehetősen alacsonynak mondható”. Annyit még hozzátett, hogy az általa „hitelesnek gondolt ellenzéki szereplőket az elmúlt években azzal segítettem, hogy a kampányra, kormányzásra, különösen a kül- és gazdaságpolitikára vonatkozó véleményemet – ha megkérdezték – elmondtam.”
A Datadatról tudni lehet, hogy már a 2019-es önkormányzati választás előtt aktív volt, a DK-val különösen jó volt a viszony, a Gyurcsány-féle chatbot – írta meg az Átlátszó – például az ő munkájuk volt. A 24.hu arról értesült, hogy a cég Karácsony Gergely 2019-es kampányát is segítette, és éppen ez a győzelem csillantotta fel annak reményét többekben, hogy a Párbeszéd politikusa alkalmas arra, hogy ne csak Budapesten verje meg a Fideszt, de országosan is. (Érdeklődésünkre a Datadat azt írta: a partnerek védelmének elve miatt nem válaszolnak arra a kérdésünkre, hogy kikkel dolgoztak együtt a 2021-es előválasztáson és korábban az önkormányzati választáson.)
Összedőlt a Karácsony-projekt, de jött a Karácsony-tanácsadó
Karácsony azonban húzódozott a kihívói szereptől, az előválasztás előtt többször is világossá tette, hogy a háta közepére sem kívánja a miniszterelnök-jelölti szerepet. Környezetében – állítják forrásaink – azonban kapacitálták, hogy álljon bele, mert neki van a legtöbb esélye megverni Orbánt.
Nem tudni, végül mi győzte meg a főpolgármestert, mindenesetre a Karácsony-projekt az előválasztás első fordulója után csúnyán összecsuklott. Részben a főpolgármester kampányának hibái miatt, részben pedig azért, mert Karácsony nem bírta cérnával, ahogy Márki-Zay Péter húzta-halasztotta saját, beígért visszalépését. És talán azért sem, mert – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „végül csak kiderült, hogy Gergő nem igazán akarja ezt az egészet, nem volt benne a lelke.” Arról, hogy Karácsony nagy terve, hogy dőlt dugába az előválasztáson, itt írtunk:
A Karácsony-kampány ennek ellenére nem szenvedett hiányt, már ami az anyagiakat illeti. Fedezete egy hirtelen alapított, ma már inaktív szervezet közel negyedmilliárdos adománygyűjtése lett. (Erről és más kérdéses pénzügyi részletekről keretes írásunkban olvashat.) Miután Karácsony végül visszalépett Márki-Zay javára, Hódmezővásárhely polgármestere úgy érzékelte, hogy az ő oldalán jelent meg az addig a főpolgármestert toló támogatás a második fordulóra. Miután pedig legyőzte Dobrev Klárát, és ezzel ő lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zaynál megjelent Korányi Dávid, Karácsony városházi tanácsadója (aki korábban Bajnai Gordon tanácsadója is volt), és amerikai forrásgyűjtést ígért az MMM számára. Erre a segítségre pedig nagy szükség volt.
Pénzt ígértek, de nem kértek cserébe semmit?
Tavaly ősz végén hosszú hetekre leállt az ellenzék kampánya, amely december végéig a szervezési feladatokra koncentrált: építették, szervezték a kampánycsapatot, központi irodát kerestek, írták a programot, és belül egymásnak is feszültek. (Az ezekről a folyamatokról szóló januári cikkünkből derült ki, hogy a Datadat is beszállt az ellenzéki kampányba.)
A kampánystáb cegyik meghatározó szereplője azt mondta: „elképesztően el voltunk csúszva az anyagiak megteremtésével. Tudtuk, hogy a pártok pénze nem lesz elég, mert a pártos kasszából csak egy fapados kampány jönne ki.” Tavaly ősz végén megpróbálták bevonni az ellenzéki kampány finanszírozásába a magyar Forbes gazdaglistájának nem fideszes tagjait, de ez az elképzelés gyorsan csődöt mondott. „Voltak jelentkezők, akik amerikai pénzeket ígértek, de ebből sem lett semmi” – mondta a központi kampánycsapat egyik tagja.
Ekkor jött Karácsony tanácsadója. Több forrásunk szerint még 2021-ben, de Márki-Zay szerint csak 2022-ben tűnt fel Korányi Dávid, aki amerikai támogatással kecsegtetett. Korányinak nem kellett bemutatkoznia, hiszen a Városházán Karácsony Gergely tanácsadója, figyelemreméltó nemzetközi karrierrel a háta mögött. A különböző think tankekben és egy ENSZ-szervezetben betöltött funkciója mellett eddig kevesebb figyelmet kapott, hogy a Financial Times közölt egy Korányiról szóló cikket, amelyben egy olyan, általa kitalált „valóságjátékot” mutattak be, melyben például politikusok bőrébe bújva kellett konfliktusokat kezelni és krízishelyzeteket megoldani. A Google által is megtámogatott Korányi-féle Newsgamer nevű játék célja az, hogy a játékosok jobban megértsék, milyen komplex és kihívással teli a politikusok munkája. (Kerestük Korányi Dávidot, de egyelőre nem kívánt nyialtkozni a témában.)
Korányi nehezen összeszámolható tisztsége közül az egyik egy olyan uniós think tank (European Council on Foreign Relation) magyar részlegében van, amelynek Soros György és a fia is tagja Dobrev Klára és az Orbán-kormány korábbi washingtoni nagykövete, Szemerkényi Réka mellett, és épp Bajnai Gordon a vezetője.
Az alapvetően New Yorkban élő Korányi információnk szerint azzal kereste meg Márki-Zayt, hogy adománygyűjtéssel támogatná mozgalmát egy amerikai szervezet. Miután a miniszterelnök-jelölt jelezte nyitottságát, Korányi megígérte, hogy összehozza az éppen alakuló szervezet vezetőivel, így Márki-Zay bemutatkozhat és beszélhet mozgalmáról. Ez az esemény egy online-konferenciabeszélgetés lett végül, itt ismertette Márki-Zay Péter a céljaikat, nyugatias értékrendjüket, a magyarországi korrupciós helyzetet, a médiaviszonyokat, a jogállami állapotokat. Kati Marton magyar származású amerikai újságíró és író, az ABC News, illetve a Human Right Watch korábbi munkatársa, több holokauszt témájú könyv szerzője, valamint Anne Applebaum történész-újságíró, a lengyel EP-képviselő, Radoslav Sikorski felesége, a Washington Post rendszeres szerzője is ott volt ezen az eseményen Márki-Zay szerint, kérdeztek is. Kati Marton pár napja ugyanakkor a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nem ismeri Márki-Zayt.
Márki-Zay azt hangsúlyozta a 24.hu-nak:
Sem akkor, sem később semmilyen kérés nem hangzott el az alapítvány részéről a mozgalom felé.
A volt miniszterelnök-jelölt ezentúl úgy emlékszik, hogy sem kérés, sem ígéret nem hangzott el arra vonatkozóan, hogy mennyi pénzt kell összegyűjtsenek Korányiék. Az alapítvány vezetőségében az említetteken túl ott ül több világhírű szerző, például Francis Fukuyama filozófus-író, Timothy Snyder történész, továbbá a brit Munkáspárt korábbi politikusa, David Miliband is.
A CÖF-párhuzam
Már folyt az országgyűlési választási kampány, amikor az Action for Democracy és a Mindenki Magyarországa Mozgalom megkötötte az adománygyűjtésre vonatkozó szerződést (a dokumentum szerint június 30-ig kalapozott a szervezet). A célok igen elnagyoltan kerültek bele a szerződésbe: e szerint az AFD egyik célja a civil szerveződések támogatása, különös figyelemmel a „jogállamiság, a demokrácia, az euroatlanti elkötelezettség értékeinek népszerűsítésére.” Ennél több konkrétum nemigen szerepel a dokumentumban, de Márki-Zay arról is beszélt, hogy a korrupció- és a háborúellenességet is erősen pártolták az Egyesült Államokból.
A 24.hu információja szerint több kört is futott a két szervezet, hogy miképp lehetne szerződésbe foglalni a támogatást, és ez nem kevés időt vett igénybe. Ahogy Márki-Zay mondta, „elég sok jogász dolgozott azon, hogy minden törvényes legyen, azt pedig semmi nem tiltja, hogy a szervezetünk külföldről fogadjon el pénzt.” A politikus azt is kifejtette, hogyha a Békemenet szervezőjeként ismertté vált Civil Összefogás Fórum elhelyezhetett politikai témájú plakátokat, akkor ezt egy másik társadalmi szervezet is megteheti.
Egy kampány, két kampány
Mindez azt jelenti, hogy a munkák és a tevékenységek jó részét tulajdonképpen kipakolták egy olyan szervezetbe, amelyik nem esik a párttörvény hatálya alá. A jelenlegi magyar törvények abból indulnak ki, hogy pártok fizetik a kampányt, a rájuk vonatkozó szabályozás pedig elég szigorú. Részletesen és szigorúan körbeírja, hogy kitől és mennyi adományt fogadhatnak el: külföldről például ez tilos, de hazai cégtől is. Ugyanakkor magánszemély adományozhat, ám ha ennek összege meghaladja az 500 ezer forintot, akkor nyilvánosságra kell hozni az illető nevét. Ennek érdekességeiről a Mi Hazánk kapcsán írtunk:
Ugyanakkor a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás meglehetősen tág, ráadásul őket nem is érinti olyan szigorú ellenőrzés, mint az állami támogatásban részesülő politikai szervezeteket, sőt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azokat a pártokat sem ellenőrzi automatikusan, amelyek nem kapnak állami pénzt, még ha feltűnően nagyvonalú adományozók jelennek is meg náluk, akikről semmi sem deríthető ki a nevükön túl.
Azaz: a törvény nem tiltja a „kreatív” finanszírozási megoldásokat, ám a megoldás felvet a törvény szövegén túli erkölcsi dilemmákat. Az ellenzéki stáb nagyon is tisztában volt ezzel, amint egy baloldali szereplő mondta lapunknak,
úgy voltunk vele, hogy amit a Fidesz csinál, mondjuk a CÖF-fel, azt nekünk is lehet.
Éppen ezért lett kulcskérdés, hogy milyen kiadást hogyan címkéznek fel. A papírozásnál arra különösen figyeltek – mondta forrásunk –, hogy olyan kampányeszköz finanszírozására ne menjen pénz az MMM oldaláról, amin pártlogó van, mert az könnyen szankcionálható, de a kampány során bevetett SMS-kampányok, Facebook-hirdetések, pártlogó nélküli óriásplakát-kampányok mehettek Márki-Zayék kasszájából, ahogy az ellenzéki kampányközpont bérlése is, valamint a Datadathoz kapcsolódó költések.
Nem akadályozta meg a Fidesz történelmi sikerét
Forrásaink közül most többen súlyos hibának tartják Márki-Zay nyár végi „önbevallását”, de információnk szerint még az AFD tanácsadói körében is van feszültség emiatt: semmi kényszer nem volt egy ennyire a szürke zónában mozgó megoldás konkrét részleteit feltárni a mozgalom teljes pénzügyi elszámolásának publikálásával. Márki-Zay ugyanakkor nagy eredménynek tekinti, hogy nyilvánosak lettek az ellenzéki kampány ezen részletei, amelyek bizonyítják, hogy nem fekete kasszából finanszírozták azt. Szerinte az „elmúlt 32 évben ilyen egyik oldalon sem történt még Magyarországon, és az is mérföldkő, hogy magyar mikroadományokból is több száz millió jött össze.”
Az ellenzéki pártok egyik képviselője most attól tart, hogy ha emiatt meg is büntetnek valakit, akkor az nem az Márki-Zay mozgalma lesz. A Jobbik korábbi plakátos esete ugyanis megmutatta, hogy az állam egy magáncég „kedvezménye” miatt is kiszabhat jelentős büntetést – akkor Simicska Lajos vállalkozásai biztosítottak olcsó hirdetési felületeket a Jobbiknak.
Ezzel együtt a Fidesz-KDNP az amerikai tőkeinjekció és jelenlét ellenére is története legnagyobb választási sikerét aratta április 3-án, hiszen ennyien még sose szavaztak rá – igaz, egy becslés szerint a kormánypárt tízszer többet költött a kampányra, mint az ellenzék.
A cikk elkészítésében közreműködött D. Kovács Ildikó.
