Csóti Rebeka / 24.hu
Közélet

Beragadt az ellenzék: törés és feszültség van Márki-Zay stábja és a pártok közt, és nem csak ez a baj

Több mint két hónapra szinte eltűnt az ellenzék, az október 23-ai közös színpadkép után decemberben pedig belső konfliktusokkal és zuhanó népszerűséggel hallatott magáról újra. Mi történt a háttérben, amit a nyilvánosság nem látott? Tucatnyi érintettel beszélgettünk, hogy megértsük, miért állt le az ellenzék az előválasztás után, és miért alakulhatott ki az az érzés széles körben, hogy valami nem stimmel. A pártok politikusai, háttéremberei – akik névtelenséget kértek cikkünkben – nehezen találják a hangot Márki-Zay Péter stábjának tagjaival, a döntési rendszer pedig nehézkes, lassú. Érzékelhető elégedetlenség alakult ki Zaránd Péter kampányfőnökkel szemben is, hogy a hetedik frakcióról vagy a betűtípusvitáról ne is beszéljünk.

Nemrég hosszabban beszélgettem az MZP-stáb egyik tagjával. Sok mindent kritikusan látok az ellenzék működésében az előválasztás óta: rossz spirálban vagyunk hetek óta, mielőbb változtatni kellene kommunikációban, szervezetben és főleg gyorsaságban, mert ez így kényelmes Fidesz-győzelem lesz. Csakhogy amíg én aggódom, szerinte jól haladunk, nem kell türelmetlenkedni, meglesz a győzelem, nyugi. Teljesen más buborékban élünk, és nem tudunk kapcsolódni egymáshoz, mert nem ugyanazt a valóságot érzékeljük, ez komoly probléma.

Egy olyan ellenzéki politikus mondja ezt, aki rendszeres résztvevője a pártközi egyeztetéseknek, rálátása van a kampánycsapat munkájára, és aki frusztrált a kialakult helyzet miatt, melyből a nyilvánosság hónapok óta ellenzéki mozdulatlanságot és határozatlanságot érzékel, sőt december végétől kezdve már nyílt, ellenzéken belüli konfliktusokat, üzengetéseket is. Háttérbeszélgetéseinkből az derült ki, hogy rossz érzésével nincs egyedül az ellenzéken belül, ahol úgy látják, alapvetően két szálra lehet bontani a problémák körét: egy politikaira és egy – mondjuk úgy – személyzetire. Közös bennük, hogy mindkettőnél az előválasztás másnapja a kiindulópont.

Márki-Zay győzelme sokkolta őket

Az előválasztás végeredménye nemcsak meglepte a pártokat, de a vezetők, aktivisták egy részét – egy MSZP-s politikus szavával élve – sokkolta. Az, hogy Márki-Zay Péter megverte a második fordulóban Dobrev Klárát – miután Karácsony Gergely visszalépett a javára – olyan helyzetet állított elő, amire az ellenzéki szereplők közül senki sem számított. „Minden arra volt kalibrálva, hogy egy első fordulós Dobrev-győzelem után végül Karácsony nyer, minden párt ezzel számolt. Aztán az utolsó héten bedőlt ez a sztori” – mondja az egyik párt befolyásos embere. Az új szituáció pedig bizonytalanságot, sőt bizalmatlanságot is hozott, még akkor is, ha október 23-án mindegyik miniszterelnök-jelölt átélten mosolygott az Andrássy út elejére telepített ellenzéki színpadon.

Mohos Márton / 24.hu Jakab Péter, Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely és Fekete-Győr András a közös ellenzéki tüntetés a Hősök terén 2021. október 23-án.

Az előválasztás után minden párt más és más miatt lehetett csalódott. Karácsony visszalépése rengeteg pénz elégetését jelentette a mögötte állók számára, ugyanakkor az még a szűkebb stábon belül is komoly indulatokat keltett – az MSZP-ről nem szólva –, hogy a második forduló előtt Karácsony önként kiszállt a versenyből. A Jobbikot Jakab Péter sima kiesése sokkolhatta, mivel arra mutatott rá, hogy a komoly energiákat mozgósító vidékjárás, illetve Jakab aktív Facebook-jelenléte nem vagy csak alig volt szavazatra váltható. A Momentum amúgy sem tárgyalt igazán jól tavasszal és nyáron, Fekete-Győr András pedig kifejezetten gyenge kampányt futott, és tök utolsó lett. Az LMP-nek pedig az volt a legnagyobb eredménye, hogy egyáltalán meghívták az ellenzéki asztalhoz, és ezzel reményt kapott egy frakcióra a következő parlamentben, amit saját erejéből aligha csíphetne meg.

Hiába nyerték meg a legtöbb körzetet, a DK-ban sem lehetettek igazán elégedettek. Egyik győztes jelöltjük mondja ezt:

Olyan valaki győzött, aki szitokszóként használta Gyurcsány Ferenc nevét az előválasztás során, aztán pedig azt kérte az elnökünktől, hogy ne kampányoljon. Én ezt politikusként még le tudom nyelni, de az aktivistáinknak ez elképesztően rosszul esik. Rengeteg feszültség, frusztráltság lett emiatt, ezt ki kellett beszélni, meg kellett emészteniük, mert megviselte őket MZP egy-egy mondata. Sok időt, energiát szántunk arra az előválasztás utáni hetekben, hogy ezt kiventiláljuk az aktivistáinkkal – elvégre nélkülük nincs kampány.

Derék amatőrök

Amíg a pártok alsóbb szintjein a csalódottság jelent meg az előválasztás után, feljebb inkább az értetlenség.

„Miután Péter győzött, nem a nulláról kellett indulnunk, hanem a mínusz tizedikről, legalábbis szervezetileg” – mondja egy ellenzéki háttérember. „Addig három szinten folytak egyeztetések. Voltak a pártelnöki, az azt előkészítő, illetve a kommunikációs egyeztetések. Több mint egy évünk volt összecsiszolódni, kiismerni a másikat, hogy mik a nyűgjei, hol vannak a tyúkszemei, mit érdemes kerülni, ha hatékonyak akarunk lenni. Erre bejött egy hetedik szereplő és a stábja abba, ami már kialakult. Péter ráadásul korlátozottan van Budapesten: vagy Hódmezővásárhelyen van, vagy külföldön, vagy országot jár, ez nem ideális. A csapat, amelyik képviseli, helyettesíti őt, ráadásul testidegen volt. Más nyelv, más gondolkozás, más ritmus, más reflexek: tulajdonképpen minden más.”

Több párt delegáltja úgy fogalmazott a 24.hu-nak: a kormányfőjelölt stábja „derék, de jóindulatú amatőrökből” áll, akik most látnak először országos kampányt közelről. Egy előválasztáson győztes politikus szerint ráadásul a csapat, ahogy maga Márki-Zay is, egyfajta „programfetisizmusban” szenved.

Amikor advent után még ott tartottunk, hogy nyissuk ki újra az alapvető élelmiszerek áfájának kérdését, akkor azért önmérséklet kellett, hogy ne legyen belőle komolyabb feszültség. Aztán mindenkit vett egy nagy levegőt, hogy jó, akkor csináljuk.

Mások is a programmal kapcsolatos vitákat emlegetik fel. „Az volt a mondás, hogy előbb legyen meg a program, utána legyünk a nyilvánosság előtt is láthatóbbak. Ezt nem feltétlenül kellett volna szétválasztani, de így alakult. Közben mindenki azt kérdezte tőlünk, hogy miért nem csinálunk már valami láthatót, mi pedig decemberben tartottunk az euróbevezetés és az áfa kérdéseinél. És ez a kormányfőjelölt döntése volt alapvetően, nem a pártok akarták így. Márki-Zay Péter több tucat ponton kért módosítást az előválasztásig elkészült közös programunkon. Emiatt egy olyan dobozt kellett teljesen kinyitni, amit már beragasztottunk.”

Elégedetlenség a kampányfőnökkel

Akadnak strukturális gondok is forrásaink szerint. Az adottság, hogy eleve öt szinten folynak az egyeztetések:

  • a pártelnöki találkozókon,
  • az ezt megelőző előkészítő egyeztetésen,
  • aztán van a programalkotói tanács,
  • van külön csoportja a kommunikációs vezetőknek, ezt vezeti pár hete a korábbi ATV-s műsorvezető, Simon András
  • és van egy kampánycsapat is, ahova – akárcsak a többi szintre – minden párt delegál embert.

Az utóbbit vezeti Zaránd Péter, aki kulcsfigurája lehetne az ellenzéki együttműködésnek, viszont nemigen beszéltünk olyan érdekelttel, aki kifejezetten jó véleménnyel lenne róla. A legkedvezőbb jellemzés az volt, hogy a „többi MZP-emberhez képest ő a legképességesebb”, viszont sose vezetett országos kampányt, ráadásul „nem nyert soha semmit.”. Egy ennyire „szerteágazó és komplex történet” pedig túl nagy falat neki – mondják. Mindebből adódóan nincs különösebb tekintélye a pártvezetők és a háttéremberek közt sem. „Volt egy megbeszélésünk, ahova egyszer bejött, csak belehallgatni, ahogy ő mondta. Hallgatott is pár percig, aztán minden átmenet nélkül elkezdett arról beszélni, hogy milyennek kéne lennie a kampánynak, és hogy lehet MZP-vel nyerni. Ha jól vettem le, ez egy lelkesítő beszéd akart lenni. Pár percig tartott csak, utána kiment. Aztán folytattuk a munkát, mintha meg se történt volna ez a jelenet” – mondja az egyik említett delegáció tagja.

Balogh Zoltán / MTI Zaránd Péter

Egyesek szerint Zaránd a teljes ellenzék kampányfőnöke, nem csak Márki-Zay Péteré, más szerint még ez is tisztázatlan, és ő csak közvetít Márki-Zay felé, önálló döntéseket nem hoz, a kormányfőjelölt kéréseinek igyekszik érvényt szerezni. Kerestük a Momentum-alapító, a Nolimpia-kampányt vezető, majd a főpolgármester-jelölti kampányban Puzsér Róbert mellett dolgozó Zarándot is, de ő többszöri megkeresésünkre sem reagált.

Polémia a betűtípuson

Azok közül, akik benne vannak a közös ellenzéki döntéshozatali rendszerben, többen úgy látják: probléma, hogy nagyon lassú a folyamat, amíg megszületik egy-egy döntés vagy konkrét utasítás. „Egyrészt van hat párt, ebből kettőben társelnöki rendszer van. Ez nyolc ember, ehhez jön Péter. Kilenc embernek kell valamire rámondania az áment, hogy legyen belőle valami. Ez az éles kampányban tarthatatlan lesz.” És hiába van stáb Márki-Zay körül, valójában ez nem egy jól működő kabinet, mert nincs benne rendszer – állítja egyik forrásunk. „Mindenről a jelölt dönt. Ha el akarsz érni valamit, akkor csak vele érdemes beszélni. Ez viszont sokszor lehetetlen, annyira tele van pakolva a napja.” Az is gond, hogy Márki-Zay akár a használt betűtípusig lemenően szeret beleszólni a dolgokba – ez az ellenzéki panaszok egyik visszatérő eleme, amit a kormányfőjelölti stábból sem cáfoltak érdeklődésünkre.

Úgy vannak vele többen, hogyha Péter ennyire mindent tud a programtól a betűtípusig, akkor mondja meg, hogy ki mit csináljon, de addig, amíg ez nincs, addig nem csinál senki semmit, úgy sincs szükség ránk. Nincs központja, irányítója a kampánynak. Nincs összehangolva, nincs íve annak se, hogy mit mondunk. Egymásnak adjuk a kilincset az ATV-ben, de nincsenek meg azok a tételmondatok, még a kulcsszavak se, amiket mindenki elmond, amiket addig ismétlünk, amíg elérnek a kevésbé tudatos választókig is. Csodavárás volt, az év végére mégis passzivitás alakult ki.

– mondta az egyik ellenzéki vezető a múlt héten.

Kapcsolódó
„Látszott rajta, hogy felfelé néz” – Márki-Zay Péter a kakukktojás, aki elkapná Orbánt
Volt SZDSZ-szimpatizáns, majd a KDNP-re és az LMP-re is szavazott. Tizennégy éve kanadai állampolgár is, és 2014-ben majdnem alakított egy pártot. Márki-Zay Péter hosszú útja a miniszterelnök-jelöltségig. Portré.

„Nem vagyunk elkésve, jól állunk”

A Márki-Zay-stábban ugyanakkor a nyugalom és az elégedettség jeleit tapasztaltuk. „Ez egy ilyen műfaj, nem volt cél, hogy látszódjon az elmúlt két hónap. Október 23. után össze kellett állítani a kampánycsapatot, irodát kellett bérelni, több száz ilyen-olyan megbeszélés folyt. A meglévő fórumok mellé nemsokára becsatlakozik a kormányzati előkészítő tanács. Ez mind idő.” Forrásunk megjegyzi: őt meglepte, hogy milyen jó a hangulat, már-már barátiak ezek a találkozók, nincs ellenségeskedés. „Sokkal több eredményt értünk el, mint vártam. Nincsenek éles viták, de mindig van konszenzus, a többi közt azért, mert a miniszterelnök-jelölt mindig kompromisszumképes” – mondja, hozzátéve,

nem gondoljuk, hogy az ellenzék el lenne késve. 12 órát dolgozik mindenki. Nemsokára kész a közös program, és reméljük, feltűnt, hogy az ellenzéki politikusok már nem válaszolnak minden kérdésre mást, a december végi programbemutató sajtótájékoztatók is azért voltak, hogy mindenki lássa, egy nyelvet beszélünk.

Egy másik stábtag azt mondja, egyáltalán nem rutintalanok a kampány terén, és bár „van mit javítani, alapvetően jól állunk. Amúgy is minden kampányban van fejetlenség. És nekünk szerencsére van egy karmesterünk, Péter, aki összehangolja ezt a sokszínű zenekart.”

Az állítólagos rutintalanságra pedig azt mondja a Márki-Zay-stáb egyik tagja:

lehet, hogy a pártok nagyon profik, de eddig három kétharmadot hoztak össze a Fidesznek. Másrészt az előválasztáson épp mi, a kezdő, lelkes civilek vertük meg őket.

Marjai János / 24.hu Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójának eredményváróján 2021. október 17-én.

A múlt hét fejleménye, hogy a korábbi MSZP-s tárca nélküli miniszterhez, Ficsor Ádámhoz, illetve Együtt-elnökhöz, Szigetvári Viktorhoz köthető DatAdat mérésekkel, adatsorokkal támogatja majd Márki-Zay kampányát, ezt a cég részéről is megerősítették a 24.hu-nak.

Elmaradt az ellenzékváltás

Említettük, hogy nemcsak személyes diszharmóniák állnak az ellenzéki döcögés hátterében, de politikai jellegűek is. Ez pedig alapvetően arra vezethető vissza, hogy Márki-Zay Péter milyen mozgásba fogott meglepő októberi győzelme után. Egy vele rendszeres kapcsolatban álló forrásunk állítja: a közös kampány lehűtése a kormányfőjelölt kérése volt.

Azt mondta, hogyha folytatnánk a kampányt, abba a választók belefáradnának. De ez a döntés hiba volt, egy esély elszalasztása, a kezdeményezés átadása a Fidesznek.

Egy parlamenti képviselő szerint az előválasztás után Márki-Zaynak megvolt a lehetősége, hogy a pártok előtt „fáklyaként menjen”, olyan közös témákról beszélve, mint az oktatás, a korrupció és az elvándorlás elleni harc, az egészségügy, ehelyett decemberre inkább ellenzéki árulókról, a Jobbik fukarságáról és a hetedik frakció tervéről kezdett el beszélni.

Márki-Zay a frakcióalakítási igényét már egy nappal az előválasztáson aratott győzelme után bedobta, hogy aztán csak a múlt héten engedje el, a pártok elzárkózását követően.

Ha Péter az előválasztás után összehív egy pártelnöki találkozót, és ott kijelenti, hogy ez az egy kérése van, kér erről egy szándéknyilatkozatot, a pártok nem tudtak volna kislisszolni belőle. Olyan lendülete volt akkor, hogy öngyilkosság lett volna szembemenni. Ezt azonban nem tette meg, elszalasztotta a lehetőséget, és a lendület is odalett

– hangzik több ellenzéki véleménye a hetedik frakcióról.

Egy forrásunk ehhez azt teszi hozzá, logikus, hogy Márki-Zay szeretne parlamenti hátországot maga mögé, de ezzel a lépéssel önellentmondásba keveredett, mert „a rá szavazó választóknak, éppen az volt vonzó, hogy Péter felette áll ezeknek az ügyeknek, most pedig látják ezt a vagdalkozást a hatalmi kérdések körül. Most akkor benne van a pártokráciában, vagy kívül van rajta? Bele akar szólni a listaügybe vagy sem? Ha frakciót akar, miért mondja, hogy nem szól bele?”

Az végül csak a múlt héten dőlt el, hogy – elsősorban az előválasztási felkészülés óta egymással szorosabban egyeztető, egyesek szerint minikoalícióként viselkedő, a megbeszélésekre előre egyeztetett álláspontokkal érkező DK és Jobbik nyomására – nem lesz saját frakciója Márki-Zaynak; a Telex szerint erről a hat pártelnök a miniszterelnök-jelölt nélkül egyezett meg. Ez a fejlemény pedig mindenképp túlmutat önmagán.

A hetedik frakció megvétózása ugyanis végképp lezárta azt a kérdést, hogy Márki-Zay bele tud-e nyúlni az ellenzéki pártok erőviszonyaiba, át tudja-e alakítani őket. Most már egyértelmű, hogy nem képes erre, noha az előválasztási győzelem után az ellenzékváltó szerepben is megfürdött. Ez a lehetőség egy időre biztosan elúszott számára.

Ráadásul az elmúlt hetekben az előválasztáson meglepően gyengén teljesítő Jakab Péter több hónap után ismét alakítója lett az ellenzék történetének azzal, hogy sikeresen belehelyezkedett – Gyurcsány Ferenc áldásával – a Márki-Zayt megzabolázó pártelnök szerepébe.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Jakab Péter

Mit hoznak a következő hetek?

A múlt héten készült el a közös arculat, erre a hétre várják a közös szóróanyagokat, és pénteken befejezik a közös program írását is, melyet ezt követően nem sokkal nyilvánosságra hoznak. A legnehezebb kérdés most a közös lista, amelynek lezárása – egy egyéni jelölt szerint – megtörténhet „két héten belül is, de elhúzódhat egy jó hónapig is.” A téma azért ennyire ingoványos és időigényes fejezete az ellenzéki együttműködésnek, mert miközben alapvetően határozhatja meg a választás utáni erőviszonyokat, mégis „egy olyan társasjátékot kezdtünk el játszani, amelynek nem fektettük le a szabályait az előválasztás előtt. Akkor meg kellett volna mondani azokat a szempontokat, amely alapján kialakítható lett volna egy algoritmus, és nem kellene az alkudozás felé menni. De most ez történik. A pártok 45 befutó hellyel számolnak, de mindenki közel 30 százalékkal mond a valós igényei felett, ezért sem jön ki a matek.”

Hátráltatják a megállapodást Márki-Zay Péter elvárásai is (három roma politikus a lista befutó helyén), de az árnyékkormányban sincs egyetértés: az természetesen a kormányzati pozíciófogás közvetlen előszobája lenne, a pártok azonban erről nem akarnak a választás előtt dönteni.

Egy ellenzéki politikus így összegzi a helyzetet:

Nincs olyan felállás, hogy ez a kirakós, a sok egyeztetés a hét szereplő közt, akik között számos érdekellentét is van, könnyű legyen. Pláne úgy, hogy bizalmatlanság és más tényezők is nehezítik ezt. Ha valaki enged, akkor egyből kér érte valamit. Ha Márki-Zay lemond a hetedik frakcióról, kér érte valamit, például nagyobb beleszólást a kampányba. Alkudozás, csencselés megy: pont úgy, mint egy koalíciós kormányban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.