Csóti Rebeka / 24.hu
Belföld

A Mi Hazánk mögött lapul a magyar politika legnagyobb adományozója, a párt titkolózik róla

Egy Zámbori Zsolt nevű rejtélyes férfi 9 millió forint tolt bele Toroczkai László pártjába, és nem ő az egyetlen komoly adományozó. Feltűnő, hogy tagdíjból is milyen sokat szedett be a radikális párt: az ellenzékiek közül a legtöbbet.

Október végén jelent meg a Hivatalos Értesítőben a Mi Hazánk Mozgalom tavalyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolója, amely bár mindössze egyetlen oldal, és csak néhány adatot, illetve nevet tartalmaz, mégis hozzátesz ahhoz, amit a radikális párt anyagi lehetőségeiről tudtunk. A képet azonban így sem sikerült teljesen tisztává tenni.

Sok pénz valahonnan

Mivel a Toroczkai László vezette párt nem indult a 2018-as országgyűlési választáson, ebben a ciklusban állami támogatásra nem jogosult. (A pártot a Jobbikból kiszakadó politikusok alapították a parlamenti választás után.) A 2019. májusi EP-választás előtt mégis egy óriásplakátokat vásárló, sok fórumot tartó, kiadványokat (például egy 34 oldalas, színes kampányfüzetet), szórólapokat és ingyenes havilapot legyártó, saját arculati elemekkel rendelkező, profin működő párt benyomását keltette a Mi Hazánk, amihez jelentékeny mennyiségű pénzre lehetett szükség.

Tavaly a Magyar Narancs – egy korábbi költési sztenderd alapján – a párt működési és kampányköltéseit 60 millió forint fölé saccolta, a Mi Hazánk pedig nem adott magyarázatot arra, hogy alig egyévnyi működés után miből teremtett elő ennyi pénzt. A párt idén áprilisban az Indexnek sem árulta el, hogy mennyit költött az uniós kampányra, míg Volner János, aki tavaly ősszel távozott a Mi Hazánk tájáról, azt mondta a portálnak: „soha nem kaptam konkrét választ arra, hogy ez a pénz egyáltalán mennyi, mire költi a párt, és pontosan kiktől származik.” Az ugyanakkor feltűnt neki, hogy „elég sok pénz állt rendelkezésre a párt indulásakor és európai parlamenti kampányakor is”.

Máthé Zoltán / MTI Dúró Dóra, Volner János, Apáti István és Fülöp Erik független képviselők, a Mi Hazánk Mozgalom politikusai (b-j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 10-én.

A párt tavalyi beszámolójából az látszik, hogy 77,2 millió forintot költöttek, ebből 74 milliót a politikai tevékenységükre, és 2,9 milliót a működésükre, miközben 64,8 millió forint bevételük volt.

A titokzatos Zámbori Zsolt előzi Gyurcsányt Ferencet

Hogy Volner szavai a párt induláskori anyagi bőségről mit jelenthetnek, nem tudni, de a Mi Hazánkhoz a 2018-as beszámolója szerint abban az évben tagdíjakból és adományokból mindössze 4,3 millió forint folyt be. Ám 2019-re jelentősen javult a párt anyagi helyzete: adományokból 26,2 millió forint, tagdíjból pedig 38,5 millió érkezett.

Mindkét adat érdekes, sőt ellenzéki körökben kimagasló. Az előbbi azért, mert az adománymennyiség fele két embertől jött be: a közzétett dokumentum szerint Zámbori Zsolt 9 millió, Szabó György pedig 4,2 millió forintot adakozott a radikális pártnak. Rajtuk kívül Dúró Dóra országgyűlési képviselő 2 millió, Toroczkai pártlelnök pedig 900 ezer forintot adományozott a pártnak – a pártvezetők ilyen nagyságrendű befizetése a közös kasszába más pártoknál is gyakorlat.

Zámbori Zsolt 9 millió forintos támogatása viszont azért különösen figyelemre méltó, mert ez a legnagyobb összeg, amit tavaly magánszemély pártnak adományozott.

(Jogi személyektől, gazdasági társaságoktól és nem magyar állampolgároktól pedig a pártok nem fogadhatnak el pénzt.)

Májusi cikkünkhöz ezt a rangsort állítottuk fel a pártok pénzügyi beszámolója alapján (a Mi Hazánké akkor még nem volt nyilvános) a 3 millió forintnál többet adakozókról:

  1. Gyurcsány Ferenc (DK): 6,9 millió forint
  2. Polgár András (Momentum): 6,6 millió forint
  3. Papcsák Ferenc (Fidesz): 5,5 millió forint
  4. Kovács Gábor (Momentum): 5 millió forint
  5. Sneider Tamás (Jobbik): 4,4 millió forint
  6. Szabó Ferenc (Fidesz): 4 millió forint
  7. Balczó Zoltán (Jobbik): 3,9 millió forint
  8. Dudás László Norbert (Momentum): 3,9 millió forint
  9. Kiss Balázs Attila (Fidesz): 3,8 millió forint
  10. Stummer János (Jobbik): 3,8 millió forint
  11. Hiller István (MSZP): 3,7 millió forint
  12. Ujhelyi István (MSZP): 3,2 millió forint
  13. Zachár Attila (Fidesz): 3,2 millió forint
  14. Farkas Gergely (Jobbik): 3,1 millió forint

Lényeges, hogy a listán szereplők többsége politikus, jellemzően milliós havi javadalmazással rendelkező képviselő, bár a Fidesz és a Momentum támogatói között akadnak kivételek.

Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy e pártoknak többen adtak kisebb összegű támogatást, mint a Mi Hazánknak: az MSZP például 156,5 millió forintot, a Momentum 89,5 milliót, a DK és a Jobbik közel 60-60 millió forintot gyűjtött össze magánszemélyektől a radikálisok 26 milliójával szemben (az LMP és a Párbeszéd pedig 23-23 milliót). Az 500 ezer forintnál kisebb adományokat azonban nem kell megszemélyesíteni.

Nem mondanak róla semmit

A Mi Hazánk két „csúcsadományozója” annyiban különleges, hogy az előbb felsoroltak többsége a közéletben ismert, de legalábbis lekövethető. Zámbori Zsoltról azonban ez nem mondható el, és több jobbikos forrásunk is azt állította, hogy nem a párt környékéről „igazolta” őt Toroczkai László. Azt sem tudtuk a nyilvános adatokból kibányászni, hogy bármi köze lenne a Mi Hazánkhoz. Noha cégadatok alapján elértünk két ilyen nevű vállalkozót, mindketten cáfolták, hogy ők volnának a Mi Hazánk adományozói. (A radikális pártot több mint 4 millió forinttal támogató Szabó György esetében ilyen keresésre a név gyakorisága miatt nem volt mód, de forrásaink őt sem tudták azonosítani.) Így nyilvános adatok alapján nem jutottunk közelebb a magyarországi pártpolitika legbőkezűbb támogatójához, és nem tudtuk tőle megkérdezni, hogy miért teszi bele éves szinten 9 millió forintját a szélsőjobboldal támogatásába.

Ivándi-Szabó Balázs/24.hu

Megkérdeztük viszont a Mi Hazánk alelnökét, Novák Elődöt, hogy kikről van szó, de ő sem árult semmit a kilétükről, azaz, hogy mi a foglalkozásuk, hol élnek, mit érdemes tudni róluk, milyen szerepük van a párt működésében. Helyette küldött egy hosszú levelet, amelyből annyi kiviláglik, hogy nem látja problémásnak, sőt egyenesen szükségszerűnek ítéli a titkolózást.

A Mi Hazánk az egyetlen párt, melynek nincs és nem is lesz oligarchája, ezért is tudjuk egyedüli pártként követelni a vagyonadót a milliárdosokra. A Mi Hazánk Mozgalom állami támogatás nélkül, tagjaink és szimpatizánsaink társadalmi munkájára és anyagi támogatására támaszkodva folytatja munkáját. Beszámolónkban közzétettük az éves szinten 500 ezer forintnál nagyobb befizetők nevét, azonban nem szeretnénk további információkkal üldöztetésnek kitenni a támogatóinkat. A pártok közt csak a 6. legtöbb adományt kaptuk mi, ráadásul e tételben meghatározó az a korábbi, ötmillió forintos kölcsön is, melyet kaptunk egy tagunktól, miután az összes bank megtagadta, hogy hitelt vegyünk fel, holott több tagunk felajánlotta forgalomképes ingatlanját fedezetül. Korábban az OTP azt is megtagadta, hogy folyószámlát nyissunk náluk

– írta Novák a 24.hu megkeresésére.

Majd konkrétumok említése nélkül hozzátette, elfogadhatatlan, hogy a többi párt eltitkolja „milliárdos, sokszor külföldi, azaz törvénytelen” támogatóit, és működésüket az egymással baráti viszonyt ápoló „pártpénztárnokok hatalma jellemzi”. Novák szerint a háttéralkukat jelzi, hogy tavaly megemelték a pártalapítványok támogatását, köztük az amúgy több mint 600 millió forintra büntetett Jobbikét is, közel félmilliárd forinttal.

Tagdíjból magasan a legtöbb

A Mi Hazánk-tagoktól beszedett 38 millió forintot meghaladó díja más miatt érdekes.

Ez az összeg ugyanis a legtöbb az egész ellenzéki oldalon.

Az állami támogatásban részesülő ellenzéki pártok pénzügyi beszámolójából az derül ki, hogy a Momentum 23,8 millió forintot, a DK 21,8 millió forintot, az MSZP 18,7 milliót, a Párbeszéd 2,7 millió forintot, az LMP 2,1 milliót, a Jobbik pedig mindössze egymilliót gyűjtött össze tagdíjakból. Vagyis a Jobbikból kivált alakult 38-szor annyi pénzt szedett be a tagjaitól tavaly, mint a Jobbik. (A KDNP 8 millió forint tagdíjat szedett be tavaly, a Fidesz viszont 263 milliót, a nyilvánvalóan legnagyobb taglétszámú kormánypárttal tehát a Mi Hazánk nem versenyezhet.)

Rákérdeztünk a Mi Hazánknál, hogy a belépési dokumentumban szereplő ezer forintos havi díjat szedik-e, és ha igen, akkor megállja-e a helyét, hogy 3500-4000 fős a tagságuk.

A párt válaszában nem tért ki a tagság létszámára, és több, a szokásostól eltérő dologgal magyarázta az ellenzéki oldalon kiemelkedő tagdíjbevételt. E szerint mivel a 2018-ban alakult Mi Hazánknak egy ideig nem volt bankszámlája, sok tagjuk csak később, 2019-ben fizette be a tagdíjat. Emellett „több olyan tagunk is van, aki előre befizette akár több éves tagdíját, ezzel is támogatva a párt tavalyi EP-kampányát, mivel a Mi Hazánknak – a Fidesszel és a balliberális szivárványkoalícióval ellentétben – nem volt, jelenleg sincs és nem is lesz oligarchája. Továbbá sokan nagyobb havi összeget fizettek be tagdíjként, mint az előírás” – közölték.

2019-es kampányköltésükről is most mondtak először hivatalosan valamit, megkérdeztük ugyanis, hogy a 2019-es beszámolóban megjelent 74 millió forintos, politikai tevékenységre vonatkozó kiadás megegyezik-e az EP-választási kampányra szánt összeggel. Azt írták:

a politikai tevékenység kiadásai sor a politikai tevékenységünkre költött összegeket tartalmazza, tehát szórólap, újság nyomdai költségét, terjesztését, óriásplakát előállítási és hirdetési költségeit stb. Az összeg nagy részét az EP-választásig elköltöttük, de ez az éves pénzügyi beszámolóban nem jelenik meg külön soron.

Amikor 2019-ben a Magyar Narancs 60 millió feletti becslése megjelent, Novák Facebook-posztban próbálta cáfolni az összeget, de a pártja mostani nyilatkozata azt bizonyítja, hogy a nagyságrend stimmelt. A Népszava tavalyi körkérdéséből az derült ki, hogy a Jobbik néhány, a Momentum tíz, az MSZP-Párbeszéd közösen 50 millió forintot tudott az EP-kampányra költeni. A Mi Hazánkot ezek szerint csak a DK tudta megelőzni (150 millióval), azaz kimondható, hogy az EP-választási kampányra az állami támogatásban részesülő pártok jó részénél is többet költött a radikális párt, amely így ért el 3,3 százalékot. Akkori elemzésünkben arra jutottunk, hogy a 2019. májusi választáson a Mi Hazánk vitte be a kegyelemdöfést a Jobbiknak, miután nagyságrendileg annyi szavazatot szerzett, mint amennyivel többet kapott a Jobbik öt évvel korábban.

Távol a parlamenti küszöbtől

A ZRI Závecz Research Intézet múlt heti közvélemény-kutatása a Mi Hazánk támogatottságát a teljes népességben 1 százalékra mérte, akárcsak a Kétfarkú Kutya Pártét. Ugyanakkor a Jobbikot és a Momentumot 7-7 százalékra, míg a DK-t 11 százalékra tette. Bár a párttagok számáról naprakész adatok nincsenek, ez is azt mutatja, hogy a Mi Hazánk-tagok fizetési kedve kiugró a párt népszerűségéhez képest. A 2019-es önkormányzati választás után egyébként alaposan megvizsgáltuk a párt eredményeit, és ezek alapján nem tűnt elképzelhetetlennek az 5 százalékos parlamenti küszöb megugrása. A Závecz Research azonban most a biztos szavazók között is mindössze 2 százalékra mérte a pártot.

Vlagyimir Putyin hatalmát nem sok minden fenyegeti, ám ezek egyike biztosan Alekszej Navalnij. Az orosz ellenzéki vezető által kiszivárogtatott felvételek szerint az elnöké a világ legdrágább palotája. Ezek a képek rettenetes politikai károkat okozhatnak az orosz elnöknek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.