Az újabb VAR körüli balhétól a „következő Szalai Ádám” címkéig ugyanaz a kérdés fut végig a friss Ziccerben: mi működik rosszul a magyar futballban – a szabály, az emberek, vagy a környezet, ami mindent azonnal politikai és érzelmi törésvonalra helyez?
„Viccnek is rossz” címmel közölt főszerkesztői publicisztikát a minap a Nemzeti Sport. A szerző, Szöllősi György füstölgésének oka az volt, hogy a Tisza Párt bemutatta választási programját.
Három téma volt terítéken a Ziccer legutóbbi adásában: Szoboszlai piros lapja, a diósgyőri szurkolók távolmaradása, és meddig közszolgálat egy állami tulajdonú sportlap működtetése.
Az idei szezonra mintha eltolódott volna a meccsek súlypontja: nyílt játékból egyre nehezebb minőségi helyzeteket teremteni, miközben a rögzített szituációk aránya és jelentősége látványosan felértékelődött. A friss Ziccerben azt boncolgattuk, hogyan optimalizálják a klubok a pontrúgásokat adat- és videóalapon, miért kerülhet egy pontrúgásedző a legjobb igazolások logikájába, és milyen taktikai ellenreakciók jöhetnek erre.
Tóth Alex angol élvonalba vezető, szinte példátlan szintugrásától a Real Madridnál kirobbant edző–játékos hatalmi harcig: ebben az adásban arról beszélgetünk, miért egyre nehezebb a modern edzők dolga a topkluboknál, hogyan dőlnek el valójában a nagy futballkarrierek, és mit jelent ma berobbanni a világ elitjébe – akár az NB I-ből is.
Hatvan év után szabják át Afrikai Nemzetek Kupáját – de nagyon úgy tűnik, hogy nem Afrika kedvéért. A helyi szövetség döntése mögött sokkal inkább a FIFA és az európai klubfutball érdekei rajzolódnak ki, miközben a kontinens legfontosabb futballünnepe háttérbe szorul.
Karrierutak, tulajdonosi döntések és projektnek nevezett kísérletek kerülnek nagyító alá a friss Ziccerben: Tóth Alex karrierjének következő lépcsője, a Manchester United újabb edzőváltásának valódi oka, és egy elsőre nehezen értelmezhető debreceni befektetés időzítése.
Az év első Ziccerében Varga Barnabás görögországi váltása és a Chelsea újabb edzőcseréje szolgált apropóul arra, hogy kimondjuk: nem mindig ott van a probléma, ahová mutogatunk.
Partnerként kezelt szurkolók, olcsó jegyár, szabadon terjeszthető gólok és összefoglalók: a lengyel Ekstraklasa pár év alatt a tízszeresére emelte a klubok meccsnapi bevételeit. Hogy mi kellett hozzá? Világos stratégia, egyértelmű célok, reális helyzetértékelés és következetes, okos munka. Röviden: minden, ami itthon hiánycikk.
Ti kérdeztetek, mi válaszoltunk: a Ziccerben ezúttal nem meccsekről beszéltünk, hanem hatalomról, pénzről és felelősségről a magyar futballban. Ki dönt, ki vállalja a következményeket, és miért nem működik az a rendszer, amelybe évek óta ömlik a pénz? Kényelmetlen kérdések, éles állítások – mellébeszélés nélkül.
A Győr már nem meglepetés, a Zalaegerszeg nem blöff, a Debrecen viszont kérdéseket vet fel. A Ziccer friss epizódja az NB I legizgalmasabb projektjeitől jut el a Real Madrid válságtüneteiig.
Felrobbant a puskaporos hordó Liverpoolban: Mohamed Szalah nyíltan nekiment Arne Slottnak, miközben a klub átigazolási és öltözői döntései is egyre nagyobb káoszt mutatnak. Mi történt valójában a háttérben, hogyan jutott idáig a csapat, és mit jelent mindez Szoboszlai Dominik számára?
A rendszer továbbra is olyan langyos, hogy időnként Football Managerrel játszó szurkolóknak kell felpörgetniük a folyamatokat.
A friss Ziccerben ezúttal a magyar futball mélyrétegekben megbújó tektonikus konfliktusait fejtettük fel. Megbeszéltük, mi a helyzet Varga Barna-ügyben, hogy hova kellene igazolnia Tóth Alexnek, hogy miért otrombán kétarcú a Fradi, de az sem maradt ki az adásból, vajon kinek üzent Csányi Sándor évzáró interjújában. Gaál Tamással az NB1.hu újságírójával társalogtunk.
A magyar futball elmúlt 15 éve egyszerre látványos építkezés és fájó hiányérzet története. Infrastruktúrában világklasszis szintre jutottunk, mégis máig keressük a választ arra, mi a saját futballfilozófiánk, hogyan neveljünk több élvonalbeli játékost, és ki mutassa meg az irányt. Meddig tart a szurkoló szenvedélye, és hol kezdődik a döntéshozó felelőssége?
A miniszterelnök futballpodcastos szereplése nem csak hosszabb volt, mint a vasárnapi írek elleni meccs, de nyomorúságosabb képet is festett a magyar futball jelenlegi állapotáról, mint a mérkőzés.
Tíz centi, tizenöt másodperc. Ennyin múlt, hogy a magyar válogatott most nem világbajnoki pótselejtezőre készül – huszonnyolc év után először. S ennyin múlt az is, hogy sikerpropaganda helyett most színlelt őszinteségi rohamban fuldoklik a kormánypárti sportnyilvánosság.
A Ziccerben ezúttal a válogatott írek elleni selejtezős bukását és a mögötte álló mélyebb futballproblémákat elemeztük. Miért kaptunk öt gólt oda-vissza egy gyenge ír csapattól? Hol hibázott Marco Rossi, és hol omlott össze mögötte a rendszer? Lesz-e vajon folytatás az olasz sikerkapitánnyal?
Kezdetleges hibák egymásra halmozásával ejtette ki magát a Rossi-csapat a vb-selejtezőkről. Osztályzás – vigyázat, szubjektív!
Európa fejeskirálya, Varga Barnabás ismét lecsapott: a magyar válogatott felemás játékkal, de összességében simán nyert Jerevánban, így továbbra is a saját kezében van a sorsa a vb-selejtezőkön. Vigyázat, szubjektív!
A Ziccer legújabb adásában a magyar futball aktuális ügyei mellett a spanyol futballkultúra is szóba került.
Mi tesz valakit példaképpé a futballban — a győzelmek, az Aranylabda, vagy az, ahogyan másokról beszél? A Ziccer friss adásában Bölöni László dokumentumfilmjétől a Ferencváros és a sajtó viszonyán át Szoboszlai Dominikig jutunk el.
A Ziccer különkiadásában A Szoboszlai-sztori című könyvről beszélgetünk. Munka, hit, konokság – és a kérdés: megismételhető-e ez a csoda?
Egy 55 ezres ország mutatja épp meg, hogy nem a pénzen, nem a nosztalgián és végképp nem a stadionok számán múlik egy futballipar jövője, hanem azon, hogy van-e közös nyelve, módszertana és tanulási kultúrája. A feröeri és a magyar szövetség stratégiáját összevetve világosan látszik: nálunk szinte csak célok léteznek, ám az út, ahogyan ezeket elérhetnénk, szinte egyáltalán nem fontos számunkra.
