Christine Lagarde a többi között az eddigi hagyományok folytatását ígéri. Önmagában persze már az is hagyománynak számít, hogy az IMF soha nem választ Európán kívülről vezetőt. Úgy tűnik, különös vonzalom köti össze a 24 tagú igazgatóság tagjait a franciákkal, Lagarde francia pénzügyminiszter személye ebben is az eddigi csapásirány folytatása. A korábbi 11 vezérigazgató közül egyébként öt francia volt.
Látszólag tehát egyetlen ponton tér el elődjeitől az új IMF-vezér, jelesül abban, hogy nő, erre ugyanis még soha nem volt példa a szervezet életében. Az Elysée-palota természetesen üdvözölte és a Franciaország győzelmének nevezte, hogy “egy nő kerül egy ilyen fontos nemzetközi pozícióba” kerül.
Ígéretet kaptak a kicsik
Maga az új vezető is a hagyományok folytatása mellett tett hitet, amikor a Twitteren közölte, hogy legfőbb célja az intézmény eddigi munkájának folytatása. Mint mondta, az IMF a pénzügyi válságban is az eddigi eltökéltséggel kívánja majd szolgálni a 187 tag érdekeit. Lagarde egyébként többször hangoztatta eltökéltségét annak érdekében, hogy a fejlődő országok szava nagyobb súllyal essen a latba a valutaalapnál. Ebben határozottan változásokra számítanak a gazdasági elemzők.
A jogvégzett pénzügyminiszter vezérigazgatói ciklusa minden eddiginél rázósabb feladatok elé állítja a Nemzetközi Valutalapot. Mindenekelőtt a görög, majd az európai pénzügyi válságon kell úrrá lennie, és az euró megmentésének feladata is rá hárul.
Csődhiányban szenved az IMF
Ilyen heroikus kihívásokkal soha nem kellett szembenéznie IMF-vezérigazgatóknak. Utoljára a század első éveiben tesztelhették a gyakorlatban is a pénzügyi válságkezelés technikáit, amikor Uruguay került a csőd szélére, de a válság mértéke meg sem közelítette a jelenlegit. Akkor 11 milliárd eurós adósságállománnyal kellett megbirkózniuk, most csak Görögország adóssága ennek mintegy negyvenszerese.
az IMF új vezetője remek szinkronúszó
Christine Lagarde 1956. január 1-jén született Párizsban, két gyermek édesanyja, fiatal korában szinkronúszó volt, szabadidejében jógázik, úszik, könnyűbúvárkodik és kertészkedik. Jogi és politikatudományi végzettséget szerzett a párizsi és az Aix-en-Provence-i egyetemen. Diplomája megszerzése után gyakornokként az amerikai Kongresszusban dolgozott. 1981-ben került a Baker and McKenzie ügyvédi irodához, ahol 1995-ben a vezetőség tagjává, majd 1999-ben elnökévé választották. Személyében először került női vezető a nemzetközi ügyvédi iroda elnöki székébe. (Külügyminiszteri kinevezéséig ebben az ügyvédi irodában dolgozott Martonyi János is, aki egyike volt a francia pénzügyminiszter legharcosabb támogatóinak.) 2005-ben kereskedelmi, majd 2007-ben mezőgazdasági és halászati miniszternek nevezték ki Francois Fillon kabinetjében. Egy hónappal később átvette a gazdasági, pénzügyi és ipari tárca vezetését.
2011 májusában Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának lemondása után merült fel a neve a potenciális vezérigazgató-jelöltek között. Hivatalosan május 25-én jelentette be, hogy jelölteti magát az IMF élére. A szervezet vezetőjeként egy korábbi nyilatkozata szerint a szélesebb képviseletért és a nagyobb rugalmasságért dolgozna.
Az Európában nagy szakmai tekintélynek örvendő Lagarde, aki a Financial Times eurozóna pénzügyminisztereit rangsoroló listáján 2009-ben az első helyen végzett, jelöltségében elnyerte az EU és az Egyesült Államok támogatását is. Lagarde annak ellenére vállalta a megmérettetést, hogy Franciaországban hivatali hatalommal való visszaélés vádjával eljárást indítottak ellene. A francia köztársasági igazságügyi bíróság (CJR) július 8-án dönt arról, hogy indít-e vizsgálatot ellene abban a három évvel ezelőtt nagy belpolitikai vihart kavart ügyben, amelyben Lagarde az ügyészség gyanúja szerint az állam megkárosításával részesítette előnyben Bernard Tapie üzletembert.
