A Törökülés készítőihez ezzel az adással csatlakozott Schultz Nóra politikai elemző, a 24.hu állandó véleményszerzője. A politológus Sulyok Tamás hivatalban maradása kapcsán azt az aspektust emelte ki, hogy az ügy Magyar Péter cselekvési terének a korlátait mutatja föl a saját szavazói szemében.
Ebben az ügyben az illúzióvesztés kockázata van részben. Magyar Péter folyamatosan nagyon erős állításokat tesz, szinte omnipotens jelleggel. Mindent végig tudnak csinálni, amit elhatároznak, és amire a Fidesz eddig nem volt képes: hazahozza az EU-s forrásokat, megállapodik az ukránokkal, kiűzi a korrupciót Magyarországról. És akkor itt van egy ügy, ahol korlátot látunk, szinte talán először
– fogalmazott Schutz. Török szerint Magyar Péteren elég komoly nyomás van, mind belülről, mind az országhatárokon kívülről, hogy ezt a dolgot úgy oldja meg, hogy ne indítson el súlyos alkotmányos válságot, és ne teremtsen olyan precedenst, ami később kellemetlen lehet.
Az elemző szerint a közvetlen köztársaságielnök-választás alkotmányjogilag és politikailag is egy jó megoldás lenne a Tisza számára, de azért nem kockázatmentes. Egyrészt amiatt, mert nem egy pozícióról van szó, és például a legfőbb ügyész vagy az Állami Számvevőszék elnöke esetében nem működne ugyanez a megoldás. Másrészt pedig kérdés, hogy mennyire érdeke a miniszterelnöknek egy olyan választás, ami nem róla szól. Ráadásul a független jelöltek is bonyolíthatnák a helyzetet.
A hétvégi tüntetések apropóján Schultz Nóra úgy fogalmazott, hogy már 2019 után látszott, amikor önkormányzati szinten ellenzékbe került a Fidesz, hogy helyi politikai szinten sok esetben nem tudtak mit kezdeni az ellenzéki szereppel. Így az azzal kapcsolatos fantáziák, hogy mire lenne képes a Fidesz ellenzékben, alapvetően a 2000-es évekből táplálkoznak. A Fidesz eddigi ellenzéki teljesítménye így nem lepte meg, ellenben az igen, hogy mennyire nem látszódtak a vezetők. Orbán Viktor posztolt a petícióról, de nem jelent meg, még egy üzenetet sem küldött.
Török Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy feszültséget lát a volt miniszterelnök viselkedése és szerepe között, ami az ellenzékbe került Fidesz gondjait fokozza.
Szerintem ez alapvetően egy Orbán Viktor-probléma, aki úgy viselkedik, mint egy bukott ember, miközben úgy gondolkodik, vagy azt sugározza magáról, mintha egy potenciális ellenzéki vezető lenne. Nyilván nemcsak a tüntetésekben látszott ez, hanem abban, hogy nem ment el az átadás-átvételre, eleve, hogy nem ült be a parlamentbe
– mondta Török. A pénteki, migrációs paktum elleni tüntetésen megvalósuló, később a parlamentben Magyar Péter által is tematizált Mi Hazánk-Fidesz együttműködés kapcsán kiemelte a miniszterelnök ellenzékmenedzselő képességét, amennyiben professzionálisan osztja meg, és mossa össze az ellenzéket. Schultz ehhez hozzátette, hogy már a kampányban is megtörtént a Tisza részéről annak társítása, hogy a Mi Hazánkra adott szavazat az Orbán-rendszer fenntartását jelentené.
Annak a hitelességnek, amit Toroczkai László képviselt a kampányban, hogy ő egyenlő távolságra lenne mind Orbán Viktortól, mind Magyar Pétertől, ennek a lerombolását végzi el igazából a Tisza
– véli a politikai elemző. Ugyanakkor Török szerint se a Fidesz-KDNP-nek, se a Mi Hazánknak nem érdeke, hogy valamifajta közös ellenzéki egységet mutassanak fel. Április 12-én elindult egy verseny azért, hogy ki lesz az első számú ellenzéki kihívó, még távol van az eredményhirdetés, ráadásul idővel lehetnek parlamenten kívüli versenyzők is.
A műsorban mindemellett szó esett arról, hogy
- milyen szavatosságú politikai termék lehet az elszámoltatás?
- miben szűkült a külpolitikai képzeletünk a Tisza-kormány óta?
- miért nem lesz a gyermekvédelminek nevezett törvényhez kötött uniós forrás feloldva?
- mik a korlátai a Ruff Bálint féle Fidesszel kapcsolatos gyászkommunikációnak?
- mi a kockázata, ha a Tisza beszorul a parlamentbe?
