Nyolcvannyolc éves korában meghalt Ferenc pápa. Ferenc pápától Balavány György Elment a reformok pápája, aki reményt adott az egyháznak és a világnak című írásával búcsúzik. Ezen a videón azt nézheti meg, hogyan gyűlik a tömeg a Szent Péter-bazilika előtt, itt pedig a gazdag életét bemutató képgalériánkat láthatja.
De mi jön most?
A részleteket a New York Post szedte össze. Cikkükből kiderül, hogy több évszázados protokoll van arra, mi történik a pápa halála után. A Vatikánban részletes törvények írják le, mik a következő hetek teendői, hogy biztosítsák az új pápa megválasztását, illetve a hatalom átadását részére.
A gyászidőszaktól egészen a választásig és a szavazólapok égetéséig a következőre számíthatunk.
Sede vacante, azaz a szék üres
- Hagyományosan ez az időszak több hétig is eltarthat, hiszen a pápát el kell temetni, a Vatikán pedig készül az utódválasztásra.
- Ez idő alatt a Bíborosi Kollégium ideiglenesen átveszi az irányítást.
- Az ír származású Kevin Farrell bíboros, aki a pápa halálát is bejelentette, mostantól a Szentszék adminisztrációját és pénzügyeit irányítja.
- Ő felügyeli a pápai lakosztály lepecsételését, és a temetés előkészítését is.
- A Vatikánnal kapcsolatos fontosabb döntéshozatalt felfüggesztik.
A konklávé
A vatikáni eljárásrend szerint a Ferenc pápa halálát követő 15-20. napon belül meg kell kezdeni a találkozót, ahol a bíborosok szavazhatnak a következő pápáról. Erre a Sixtus-kápolnában kerül sor – ez a Vatikán híres, Michelangelo festményeivel díszített terme. A belépés előtt a bíborosok titoktartási esküt tesznek, majd az ajtókat lezárják. A konklávé kezdete után a bíborosok addig nem hagyhatják el a Vatikánt, amíg meg nem választják az új pápát. Sem telefonhoz, sem internethez, sem újságokhoz nem férhetnek hozzá ebben az időszakban.
A 253 bíboros közül csak 138 szolgálhat elektorként a konklávéban – a korábbi 120 fős határhoz képest –, közülük is csak azok, akik még nem töltötték be a nyolcvanat.
Fehér füst vagy fekete?
A bíborosok napi kétszer két szavazást tartanak mindaddig, amíg az egyik jelölt a szavazatok több mint kétharmadát meg nem szerzi. Titkos szavazatukat úgy adják le, hogy egy imát mondanak, majd szavazólapjaikat egy nagy aranykehelybe helyezik. A kártyákon az Eligo in Summum Pontificem latin szavak szerepelnek, amelyek azt jelentik: Legfelsőbb pápaként választom.
Ha nem születik a többség, a szavazólapokat kályhába teszik, és egy adalékanyaggal kiegészítve elégetik – az anyag fekete füstöt termel, amely jelzi a külvilág felé, hogy még mindig nem választottak pápát. Az üléseket egy napra felfüggesztik, ha három nap alatt nem születik többség. A folyamat ezután ismét a korábban említett formában folytatódik egészen addig, amíg nincs több mint kétharmados többség.
Pápánk van!
Miután megvan a többség, a titkos szavazásban használt cédulákat egy másik adalékanyaggal égetik el – ez immár fehér füstöt termel. Zárt ajtók mögött megkérdezik az új pápát, hogy elfogadja-e a pozíciót, és milyen nevet kíván felvenni. Ezután a kápolnában trónra ül, a többi bíboros pedig egyenként jelentkezik, hogy engedelmességet esküdjön neki.
Nem sokkal ezután a Szent Péter-bazilika főerkélyén jelentik be, hogy ki lett az új pápa.




