Ellenzi az Agrárminisztérium, hogy állatparkkal, nemzeti parki igazgatósággal adjanak magánkézbe Lázárék egy kastélyt

A Lázár János-féle kastélytörvénynek köszönhetően magánkézbe kerülhet a 26 hektáros ősfás szarvasi Anna-liget, a területen található Csáky-Bolza kastéllyal együtt. Itt található a Körös-Maros Vidéki Nemzeti Park Igazgatóság székhelye, egy látogatóközpont és egy állatpark is. Az új tulajdonos mindent visz majd, kérdés, mi lesz a jelenlegi funkciókkal. Az Agrárminisztérium ellenzi a terület privatizálását, a nemzeti park vezetését meglepte a döntés – tudta meg a 24.hu.

Egymilliárdot költöttek rá, most magánkézbe adnák

A nyár egyik legmelegebb napján érkeztünk meg a szarvasi Anna-ligetbe, de a közel negyven fokos hőség ellenére is sokan döntöttek úgy, hogy sétálnak egyet az állatpark két kilométeres sétányán, a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös mentén. Az állatok lelkesedése már kisebb volt a brutális hőségben – fakéreg alatt lapult a görény, árnyékba húzódtak az őzek, elbújt a szürke farkas is a bokrok közé, a borz hátán fekve, a jávorszarvas nyakig vízben próbálta átvészelni a perzselő napsütést.

A Körösvölgyi Állatpark az egyetlen olyan állatkert, amelyben a Dél-Tiszántúlon egykor és ma honos fajokat mutatnak be, az intézmény júniusban ünnepelte a tizedik születésnapját. Az évfordulóhoz kapcsolódó eseményen Babák Mihály, Szarvas polgármestere kiemelte, fontos, hogy megszerettessék a gyermekekkel a természetet, és beszélt arról is, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei – az Agrárminisztériummal karöltve – hozzáértő módon értéket mentenek. Az állatparkot évente mintegy 20 ezer fő látogatja, most már közel 50 faj található itt. A parkban létesült Magyarország első vízi tanösvénye, a Jégmadár tanösvény, az állatparkban gyakran megfordulnak gyerekcsoportok.

A terület folyamatosan fejlődik: az évek alatt játszóteret, újabb sétányokat, parkolót és díszes főbejáratot is építettek. A parkba érkeztek jávorszarvasok, fakó keselyűk és uráli baglyok, farkasok, állatsimogatót is létesítettek.

Az igazgatóság harminc évvel ezelőtt vette át az ingatlant, az elmúlt évtizedekben számos fejlesztést (teljes épületfelújítás, parkrekonstrukció, idegenforgalmi funkciók) hajtott végre melyek értéke eléri az egymilliárd forintot

– tudtuk meg a nemzeti parktól.

Államosítás után privatizálás

Bolza Anna 1866-ban kötött házasságot gróf Csáky Albin politikussal. A házaspár régi vágya volt, hogy a kerti lak helyére egy nyaralót építsenek, ez lett az 1908-ban épült Csáky-kastély. A család leszármazottjainak az államosítás miatt 1949-ben kellett elhagynia a rezidenciát. 1949-től az Anna-ligetet és a Csáky-kastélyt az Állami Mezőgazdasági Gépüzem szarvasi gépállomása használta, majd 1950-től az Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézethez került az épület kezelői joga. A Csáky-kastély és a hozzá tartozó park 1994-ben került a nemzeti parkhoz. (Miután az épületben működik a nemzeti park igazgatósága, így a kastély csak szervezett keretek között, 20-80 fős csoportokban látogatható. Az épület az állatpark sétányáról tekinthető meg.)

A Lázár János-féle kastélytörvénynek köszönhetően viszont a kastély és a hozzá tartozó terület magánkézbe kerül majd. A kormánypárti többség idén júniusban fogadta el a Lázár-féle kastélyprivatizációs törvény javított kiadását, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt.

Az Alkotmánybíróság (Ab) januárban mondta ki, jórészt egyetértve a törvényt visszaküldő Novák Katalin akkori köztársasági elnökkel, hogy az Alaptörvénybe ütközik a kastélyok miniszteri döntéssel történő magántulajdonba adását lehetővé tevő törvény, mert nincs megjelölve az a közcél, amely ezt szükségessé teszi. Lázár erősen kritizálta Novákot, a döntés mögött gyávaságot és régi kommunista reflexet látott, az Ab ettől függetlenül kimondta: „A nemzeti vagyon, a kulturális örökség védelme nem függhet (…) érdemi és törvényben meghatározott szempontrendszert nélkülöző jogalkalmazói döntéstől”. Emiatt kellett változtatni a szövegen egy 26 pontból álló módosító javaslattal. A törvény célja elvileg olyan épületek privatizálása, amelyek hasznosítása az állami intézményekkel nem biztosítható. Még pontosabban: „az állami tulajdonban álló műemlékek, esetükben a kulturális értékek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése mint közcélok megvalósulása érdekében a magánjogi szereplők bevonására kivételes esetben kerülhet sor, ha a kulturális örökség műemléki értéket képviselő elemének működtetése, fenntartása, használata, felújítása, fenntartható fejlesztése és hasznosítása az állam által fenntartott intézményrendszer útján nem érhető el.”

Az Építési és Közlekedési Minisztériumtól a többi közt azt kérdeztük:

• miért került fel a listára a kiváló állapotú Csáky-Bolza kastély?
• Amennyiben magánkézbe kerül ez a terület, mi lesz a sorsa a nemzeti park igazgatóságának és az állatparknak?

Válaszukban sem az állatkert, sem az igazgatóság jövőbeli sorsára nem tértek ki, csupán annyit írtak, hogy „a törvény alapján az ingatlanok állapotának évenkénti felmérése szükséges, és a tulajdonba adásra vonatkozó felhívás azon ingatlanok esetében kerül közzétételre, amelyek esetében a vagyonkezelő nem tudja a fentiek szerinti méltó használatot biztosítani. Mindez nem csak a felújítás, de a fenntartás, karbantartás forrásigényét is jelenti.”

A Csáky-kastély és környezetének magánkézbe adásával viszont sem az Agrárminisztérium, sem az érintett nemzeti park, sem a természetvédelmi szervezetek nem értenek egyet. 

Az Agrárminisztérium a 24.hu-nak küldött válaszában úgy fogalmazott, hogy elkötelezett amellett, hogy „a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelye, a Csáky kastély, a Látogatóközpont és az Állatpark továbbra is az Igazgatóság vagyonkezelésében és fenntartásában maradjon. A tárca erről az Építési és Közlekedési Minisztériumot is értesítette.”